A+ A-

A Szoba

Részlet a Deviáns Játékok című regényemből.
Idővel ráuntam a sablonos dolgokra. Újat, többet, magasztosabbat akartam. Követelte az elmém egy magasabb szint elérését, mikor a kegyetlenség már nem csupán felszínesen karcolja a lélek védőburkát, hanem mélyen beivódik a szövetek mélyére, és onnan robban sokkoló ajándékként az arcomba. Hamar jöttek a víziók, saját fejemben kuporogtam, egy mozi közepén nézve az óriási vásznat, melyet félelmeim, vágyaim festettek bíborvörösre. Egyre gyorsabbá, rémisztőbbé váltak a látomások. Magam sem gondoltam volna, hogy eljön az az idő, mikor önmagamra is reszketve fogok tekinteni, most már tudtam, hogy a kollektíva veszélyforrásává váltam. Belülről mérgeztem kényszeresen az elmém, azt a kis jót készültem kiölni, ami megmaradt ártatlan gyermekkoromból, és ezzel együtt emberi mivoltom is lassan a múltba veszett.
Sokat mérlegeltem, szerkesztgettem, terveztem, írtam a forgatókönyveket. Miután kiforrott a vezéreszme, az összes szituációra találtam valami megoldást, mely a végkifejlet felé hajtja a vizet, akármilyen előre nem látott anomália adódna. Közben persze a rendes, polgári munkámmal is foglalkoznom kellett, nem akartam elveszíteni az állásom, túlságosan hozzám nőtt az otthoni meló.
Amikor az elmélettel végeztem, jöhetett a kivitelezés. A leendő előadás helyét egy közeli város utcáin sétálgatva szemeltem ki.
Sokszor megtörtént, hogy csak beültem az autóba, elindulva egy előre meg nem határozott irányba. Mikor úgy éreztem, akkor kiszálltam, majd gyalog folytattam az utam. Hallgattam az éjszaka neszeit, megnyugtatott. Ilyenkor egyszerűbb volt magamba pillantanom, könnyebben megértettem dolgokat, melyeket korábban minden ok nélkül elkövettem. Mindig egy-egy padon, vagy egy fa tövében végeztem a merengéssel. Mikor elérkezettnek láttam az időt felkeltem, visszasétáltam a kocsihoz, majd hazaindultam.
Tehát ott tartottam, hogy megláttam és azon nyomban megvásároltam azt a lepukkant viskót, melyhez tartozott egy óriási pince is. Ez volt a lényeg. Több héten át lejártam elvégezni a szükséges felújításokat. Kifestettem, berendeztem, az elengedhetetlen eszközöket beszereltem. Különféle szoftvereket kreáltam csak erre a feladatra. Vajon élesben is működni fog? Bőven elegendő tartós élelmet halmoztam fel két személyre, melyet egy speciálisan kialakított adagoló szerkezetbe pakoltam.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 4.97 pont (32 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#4 A57L 2014. 02. 16. vasárnap 06:41
Nem rossz.
#3 Andreas6 2013. 05. 27. hétfő 16:06
Szerintem beteg.
#2 genius33 2013. 03. 26. kedd 08:59
Hosszú de élvezetes is.
#1 Törté-Net 2010. 10. 19. kedd 00:00
Mi a véleményed a történetről?