Csiklandozz engem

Szavazás átlaga: 9.11 pont (236 szavazat)
Megjelenés: 2010. szeptember 6.
Hossz: 19 631 karakter
Elolvasva: 11 449 alkalommal
(Minden résztvevő a képzelet szülötte (így nincs vérségi kapcsolat közöttük), a valósággal való bármilyen egyezés a véletlen műve.)
Szombat délután volt. A lustálkodásnak véget vetettem. Nagy nap a mai. Tündér lányom Sára, ma érkezik haza az egyetemről, befejezvén az első félévét.
Nem láttam őt azóta, hogy az anyja temetése miatt itthon járt. Mi mindig különleges kapcsolatban álltunk egymással. Valahogy úgy alakult az élet, hogy a nála jóval idősebb bátyjai inkább az "anyu gyerekei" voltak, ő meg az én "kései ajándékom".
Nem jelentett ez számomra problémát, hiszen, amikor értesültem az "érkezéséről", azonnal arra gondoltam: bár kislány lenne! S az imáim meghallgatásra találtak.
Talán ennek is volt köszönhető, hogy én voltam az, aki a megszületése után, valósággal babáztam vele. Nem arról volt szó, hogy az anyja nem szerette volna, vagy nem látta volna el tökéletesen, de valahogy nekem volt több türelmem hozzá. Igen, igazából az én kis ajándékom volt ő.
Ő volt a legfiatalabb a három gyerek közül és a két fiú, szinte teljesen lekötötte a feleségem "érzelmi energiáját". Úgyhogy, míg Mari az idősebbekkel teljesen lekötötte magát, én voltam, aki Sárival játszott, nagyokat sétáltunk s esténként sohasem maradhatott el a mese, meg a jóéjt puszi. Volt, hogy későig dolgoztam, el nem aludt volna, a kis esti szertartásunk nélkül.
Picurként, a legkedvesebb játéka az "otthon játék" volt. Engem leültetett a kedvenc hintaszékembe, a babáit sorba rendezte az ágyon. "Te vagy apu és én vagyok a mami" – osztotta ki a szerepeket. Én munkából érkeztem haza, fáradtan és kicsit idegesen. Ő pedig gondoskodott rólam, mint egy szerető asszony. Levette a cipőmet, megmasszírozta a fáradt vállamat, karjaimat. Készített nekem egy italt és számtalan apró puszival simította el a ráncokat a homlokomon. Közben beszámolt a gyerekek viselt dolgairól – ó azok a csemeték, mindig csináltak valami galibát, de ő természetesen megoldott minden problémát. Azután vacsorát készített nekem. Kiszaladt a konyhába rendet csinálni. Megfürdette a gyerekeket, pizsamába öltöztette őket. Odahozta hozzám, jóéjt-pusziért, majd ágyba dugta őket. Miután a "gyerekeket" elaltatta, ő is tiszta bugyiba és hálóingbe öltözött és felmászott az ölembe, átölelte a nyakamat, hozzám bújt és elégedetten suttogta: "Végre egy kis nyugalom kettesben". Így összebújva kellett "igaz meséket" mesélnem, amíg el nem álmosodott. Akkor lefektettem, megpusziltuk egymást s a takarót ráigazítottam.
*
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 9 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft */5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft */7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft */14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
A szavazáshoz VIP-tagsági szükséges!
Szavazás átlaga: 9.11 pont (236 szavazat)
Rakd a kedvenceid közé!
Oszd meg másokkal is! Facebook Twitter

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
l
laja.jl
2023. február 3. 09:19
#13
Csak remélni tudom, hogy az író itt nem áll meg, és folytatja az "alkotást".
Nagyon tetszik az írás
1
j
joe013
2019. május 6. 23:12
#12
kedves történet...
1
f
feherfabia
2016. március 22. 06:38
#11
Nagyon szép!
1
p
papi
2016. március 5. 10:25
#10
Nagyon tetszik.
1
vakon53
2016. február 25. 18:12
#9
nagyon jó történet, 10 pont.
1
l
listike
2014. január 23. 10:07
#7
Gratulálok az írónak.
1
zsuzsika
2013. november 19. 09:40
#6
Jó kis történet.
1
c
crissz
2011. március 30. 07:48
#5
nagyon jó történet,bravó.
1
bihari
2010. szeptember 10. 08:40
#4
Én még nem hallottam így használni, ezért írtam.
Én is szeretem és használni is szoktam a szűkebb rétegek nyelvi leleményeit.

Várom további írásaidat!
1
Abe Padan
2010. szeptember 9. 17:46
#3
Bevallom töredelmesen, néhány évvel ezelőtt Erdélyben, székelyek közt hallottam így ezt a kifejezést és nagyon megtetszett. Azóta használom a hétköznapi beszédben. Így aztán "belecsúszott" ebbe az írásba is.
Egyébként pedig köszönöm a dicsérő szavakat - azért még sokat kell tanulnom nekem is, de igyekszem.
1
bihari
2010. szeptember 9. 16:45
#2
Nagyon jól megírt, kiválóan felépített történet!

Talán ezért tünt fel a "születésnapi öltözet" használata az anyaszülten helyett!

Ettől eltekintve példaértékű munka!
1
T
Törté-Net
2010. szeptember 6. 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1