Érzések 1. rész

Klárit már csak egy hajszálnyi választotta el az elélvezéstől, amikor a szomszéd szobában felsírt Csenge. Ébredés után általában nem azonnal süvített fel a kiságy mélyén: először nyöszörögni kezdett, hosszasan köszörülte a torkát, hogy aztán kitörjön belőle az elemi erejű bömbölés, ám ezúttal kihagyta az első fokozatokat. Mint valami sziréna, úgy követelte a táplálékot.

A fiatalasszony bosszúsan húzta ki hüvelyéből az óvszerbe bújtatott kígyóuborkát, majd az alkalmatosságot a párna alá csúsztatta. Lábai között a helyére igazította a percekkel ezelőtt sebtében félre sodort bugyit, felpattant, s összefogva maga előtt fehér fürdőköpenyét, átballagott kislányához. Közben még mindig remegett a lába.
– Jól van na, te kis lüke! – emelte arcához gyengéden a baba pofiját, puszit cuppantva illatos bőrére. – Még csak fél kettő van, igazán várhattál volna még egy kicsit... Egy ekkora gyerek nem lehet ilyen türelmetlen. – Csenge azonnal elhallgatott, amint megérezte anyja közelségét. Ravaszdi mosollyal gügyögött valamit Klárinak. Nem is vagyok éhes, csak veled akartam lenni, mondhatta, aztán fejét anyja vállára hajtotta. – Ghrrrrrr... – gőgicsélt, miközben egy nyálcsepp csordult ki piros szája szélén. Klári a konyhában az etetőszékbe tette a kislányt, beszíjazta, a kezébe nyomott egy babapiskótát, s mielőtt a fürdőbe indult volna, még közölte vele:
– Mindjárt kapsz cicit is, ha jó leszel.

Miközben folyt a víz, a fiatalasszony megvált ruháitól. Melltartóját és bugyiját, amely igencsak árulkodott önkielégítése előtti állapotáról, a szennyesbe dobta, aztán beleguggolt a kádba. A bokájáig érő vízben megmosta nemi szervét, zöldalma illatú fürdőhabbal többször is átcsúsztatva tenyerét a hüvelybejáraton, amely még mindig nem húzódott össze teljesen az iménti, a beteljesülést mellőző élményt követően. Középső ujját néhányszor elhúzta a kisajkak között, olykor enyhén érintve a klitoriszt is, majd óvatosan, hogy dekoratív műkörmével meg ne sértse magát, lassan felnyúlt a hüvelyébe. Bizsergető érzés volt, de a fiatalasszony tisztában volt vele, hogy ezúttal nem lenne képes elélvezni.
– Pedig milyen jól elterveztem – gondolta, miközben a zuhanyrózsából érkező sugárral megmosta feszülő melleit. – Olyan kevés kellett volna már...