A+ A-

Kétéves kalandunk 3. rész

Hideg napok következtek. Az addigi enyhe, kellemes napokat felváltotta a zord, szeles időjárás, az eső csak úgy csípte az ember kézfejét, és hangosan kopogtatta az esőkabátot. Előkerültek a meleg, vastag göncök, pulóverek, béléses kabátok és sapkák. Sosem szerettem az ennyire hideg időjárást, legfőképpen, ha még hó sem párosult mellébe, hanem eső és viharos szél. Testvérkém sem volt így másképp, amikor hidegre váltott az idő, volt, hogy csak étkezéseknél láttam, mert mindketten elbújtunk a mi saját birodalmunkba. Gondolom, amikor már megunta a játékbabáit, néha-néha átjött, és építőkockáztunk egyet, vagy éppen dominóztunk, rengeteg dominónk volt. Óriási erődítményeket építettem, amelyek szinte épp, hogy nem dőltek össze az instabilan összetákolt darabkákkal, és amelyeket a gonosz robotoktól meg kellett védeni. Húgocskám mindig egy-egy passzos, vékony anyagú, otthoni mászkálásra szánt nadrágban szállásozott a szobámban. Mindig kifigyeltem, hogy visel-e a nadrág alatt valamit, és több alkalommal is láttam, hogy bizony a nadrág alá nem húzott bugyit, mert az alsójának sehol sem leltem a széleit, körvonalait. Izgatott a dolog, és az erődítmények építésének közepette, alkalomadtán is véletlenül - akarva - hozzáértem a feszes fenekéhez. A selymes anyagon végig simultak ujjaim, és mintha csak örökkévalóságig tartottak volna ezek a pillanatok. Amikor testvérkém éppen útban volt a fiókoknál, akkor pedig spontán egy kétkezes fenékfogással tessékeltem odébb. A fehér pólója simaságát pedig két apró dombocska bökte. Nagyon kellemesen teltek a délutánok, míg magunkra maradtunk, ám az építőjátékozás az idő múlásával átfordult egy másfajta játékba. Két hatalmas tornyot kellett megépíteni 5 perc alatt, és akié hamarább összedől, annak le kell vennie magáról egy ruhadarabot. Testvérkém bizonytalankodott kissé, majd erőt vett magán, és csípőre tett kézzel kijelentette:
- Márpedig én fogok nyerni, és én foglak ma pucéran látni.
- Te most viccelsz? Soha sem fogsz megverni toronyépítésben - kacagtam hangosan.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8.76 pont (117 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#4 vakon53 2016. 02. 24. szerda 16:51
Lesszmég folytatása?
#3 listike 2014. 02. 4. kedd 18:13
Jobbra számítottam.
#2 A57L 2013. 08. 13. kedd 04:20
Nem rossz.
#1 Törté-Net 2010. 07. 19. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?