A+ A-

Hosszú sztori

Fordítás
A gyerekek már elpihentek. A légikisasszony jó éjszakát kívánt a kabin utasainak, és eloltotta a mennyezetvilágítást. Csak két mályvaszín fényu éjjeli lámpa akadályozta meg, hogy a tárgyak és az emberek teljesen belevesszenek a sötétbe.
Emmanuelle csukott szemmel adta át magát a légikisasszony gondoskodásának. Képzelgései eközben mit sem veszítettek hevességükbol és ösztönzo erejükbol. Jobb kezét lecsúsztatta a hasán, nagyon lassan, visszafogottan míg elért a szeméremcsontig: a könnyu takaró hullámzott a mozgó kéz fölött. De ki vehette volna észre a félhomályban? Ujjheggyel belemélyedt szoknyájának puha selymébe, mert a szuk szoknya nem engedte, hogy szétnyissa a combját: az anyag megfeszült a próbálkozástól; ujjai végre megtalálták, amit kerestek, a vékony kelmén keresztül megérezték a megmerevedett csiklót, s finoman ránehezedtek.
Emmanuelle néhány másodpercig várt, amíg testének örömujjongása lecsillapodott. Késleltetni akarta a befejezést. De azután nem bírta tovább, egy elfojtott nyögéssel finoman veregetni kezdte középso ujjával a klitoriszát, hogy eljusson az orgazmushoz. Ám ekkor egy kéz nehezedett a kezére.
Emmanuelle lélegzete elakadt, izmai és idegei görcsbe rándultak, mintha jeges vízsugár korbácsolta volna végig az altestét. Megmerevedett, s bár a vágy nem hunyt ki benne, hirtelen leállt érzéseinek és gondolatainak vágtája, mint mikor megállítanak egy filmet, de a kép nem sötétül el. Nem ijedt meg, s tulajdonképpen nem is ütközött meg a dolgon. Olyan érzés sem fogta el, hogy valami vétségen kapták. Igazából e pillanatban képtelen lett volna minosíteni a férfi mozdulatát vagy a saját viselkedését. Tudata rögzítette az eseményt, majd megdermedt. Azután pedig már csak várta félbeszakadt álmainak folytatását.
A férfi keze nem mozdult. De mégsem lehetett volna passzívnak mondani. A puszta súlyával nyomást gyakorolt a klitoriszra, amelyen Emmanuelle keze nyugodott. Meglehetosen hosszú idon át semmi egyéb nem történt.
Azután a férfi szabad kezével fölemelte és félre is hajtotta a takarót, hogy rabul ejthesse Emmanuelle egyik térdét, és kedvére tapogathassa a bemélyedéseket és domborulatokat. Nem sokáig idozött itt, lassan fölcsúszott a combján, mígnem elérte a harisnya szélét.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 4.53 pont (19 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#3 vakon53 2016. 03. 20. vasárnap 16:32
5 Pont!
#2 Tüse 2010. 05. 31. hétfő 14:25
Ha lehet egy kérésem, ne folytasd. Inkább kérjél ingyen hozzáférést, jobban járunk.
#1 Törté-Net 2010. 05. 31. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?