A+ A-

Évike 3. rész

Éva egyedűl maradt a cellájában. Nem tudott szabadúlni teljesen a két lány megkínzatása okozta izgalom alól. Eddig még soha nem jutott eszébe, hogy ez is lehet érzéki örömök forrása, éppen ezért magán is meglepődött, hogy milyen érzéseket váltott ki belőle. Eszébe sem jutott, hogy őt is megkínozták, csak a két kikötözött lány látványa lebegett a szeme előt. Meg aztán a mester igéretét sem tudta felejteni. El sem tudta képzelni, mit csinálna, ha ő állhatna ott korbáccsal a kezében, egy vagy több megkötözött lány előtt, mégis a puszta gondolata is erotikus izgalomba hozta.
Amikor leült az ágyra, fájdalmat érzett a fenekén, ami eszébe juttatta a korbácsolást, amit neki kellett elszenvednie.
Leakasztotta a tükröt a falról, és megnézte, milyen a feneke. Először azt gondolta, hogy borzasztóan el van csufítva, tele lehet kék - zöld hurkákkal. Ezzel ellentétben a tükör mást mutatott. Alig lehetett észrevenni a popsiján néhány halvány piros csíkot.
A combját tükör nélkűl is látta. Azon még kevesebb és halványabb volt a csíkozás. Ezek szerint mégsem volt olyan kegyetlen a kínzás, csak az ő félelme, és a kiszolgáltatottság érzése tette azzá. Tudta, hogy még többször is meg fogják kínozni, mégsem akart elmenekűlni előlle. Csak amikor a fájdalom a testébe hatolt, akkor rángatta a kötelékeit, de csak ösztönösen.
Abban a pillanatban bármit megtett volna, hogy abbamaradjon. Amikor ki volt kötözve, de még nem kínozták, érezte, hogy teljesen kiszolgáltatott, teljesen a mestere jóindulatára van bízva, és amikor a mester elkezdte kimérni az ütéseket, akkor sem haragudott rá, hanem úgy fogta fel a dolgot, hogy neki ezen mindenképpen túl kell esni, és bízott a mesterében, hogy a lehető legkevesebb fájdalmat okozza neki. Azt is tudta, hogy a mesternek ez érzéki örömet okoz, amit így utólag már meg is értett, és neki ezért kell a kínzásokat elszenvednie. A kiszolgáltatottság egy furcsa izgalommal vegyes félelmet okozott, ami közelített a nemi izgalom érzéséhez. Ez azonban nem lett volna így, ha csak egyszerűen kikötözik, és tudja, hogy nem fogják megkínozni.

Nem kapott semilyen utasítást, hogy mit kell tennie, így hát hozzáfogott kicsit rendbeszedni magát. Az arcára rászáradt a könny, ami előzőleg feloldotta a szemfestéket, a rúzsa is jócskán elkenődött, nem csoda, hogy eléggé siralmas látványt nyujtott. Megmosdott, és a reggelről ottmaradt piperecikkekkel rendbetette az arcát. Egy alapos fürdő is jót tett volna, de erre nem volt lehetősége. Benne motoszkált az az érzés, hogy a mesternek nem szabad csalódást okoznia, mindenképpen meg akart felelni. Jó ideje csak ült az ágyán, nem tudott mit csinálni, a fejében kavarogtak a gondolatok. Nyilt az ajtó, belépett a mester. Most ő hozta az ebédet. Letette a tálcát az asztalra, és elmondta, hogy nagyon meg van elégedve vele, éppen ezért délután ki fognak próbálni néhány új játékot, de most csak kettesben, nem lessz senki más jelen. Évike magábafolytotta ugyan, de ujjongott örömében, hogy ezt hallja. Egyrészt azért mert a mester meg van elégedve vele, ha nem lenne nem akarna már ilyen hamar ujból játszadozni, vagy valami büntetést kapna. Másrészt azért, mert csak kettesben lesznek, és a mester minden figyelme neki fog jutni. Eszébe sem jutott hogy azért van így, mert féltékeny mindenkire akivel kapcsolatba kerűl a mestere. Az egyáltalán nem érdekelte hogy ujból kínzásokban lessz része.

Hamarosan elérkezett a délután. Mikor értejött a mester Évike érezte, hogy jobban megbízik benne, mert már nem tette a lábára a láncot, és a kezét sem kapcsolta a derékszíjjához. A pórázt is csak megszokásból tette a nyakörvére. Abba a szobába mentek ahol első este a mester Évike popsiját tisztította ki. Most is ez volt a cél. Most azonban a fal mellett volt félrehúzva a vizsgálóasztal, amin Évike először feküdt. A mester elmondta, hogy most neki egyedűl kell a fenekét kitisztítania, úgy ahogy azt először megmutatta. ő csak felügyelni fogja a dolgot. A mosdó mellett van a szobában egy WC csésze, amit Évike először azért nem látott, mert egy paravánnal el volt takarva. Ide vezette, és megmutatta neki a szükséges eszközöket, műanyag tartályokat, csöveket, aztán helyet foglalt egy fotelban, évikétől vagy két méterre. Nem szólt egy szót sem, csak várta, hogy hozzáfogjon.ő pedig borzasztóan meg volt illetődve, és szégyelte magát, mert még eddig sohasem csinált ilyet, de főleg a mester merev tekintete zavarta. A meztelenséghez már hozzászokott, a teste minden apró zugát feltárta már, most mégis csak állt mozdulatlanúl, és nem tudta, mit csináljon. A mozdulatlanságot végűl a mester törte meg.
Fölállt, és odalépett a mosdóhoz. Megtöltötte az egyik tartályt langyos vízzel, és megkérte évikét, hogy az egyik lábát tegye fel a WC szélére. Közben a kezével gyöngéden megfogta a combját, és segített neki. Egyáltalán nem volt türelmetlen, gyöngéden, és segítőkészen viselkedett. Az érintését is inkább simogatásnak érezte Évike. Hálás volt, hogy átvette a kezdeményezést. Amikor megfogta a derekát, és kicsit próbálta előre hajtani, Évike megérezte hogy mit akar, egy kissé előredőlt, és kidüllesztette a fenekét, szinte megelőzve a mester mozdulatát. érezte, hogy az egyik kezével széthúzza a
popsiját, a másikat pedig kissé megnedvesítette, és a záróizmait kezdte simogatni. Közben halkan nyugtatóan súgta a fülébe hogy lazítsa el magát. Hamarosan el is lazúlt, akkor odaillesztette a csövet, és nagyon lassan óvatosan betolta a fenekébe.
Ekkor megfogta Évike kezét, odavezette, és rátette a csőre, nehogy kicsússzon. A mester ujból leült a fotelba, jelezve, hogy most már egyedűl kell boldogúlnia. Éva erőt vett magán és folytatta a műveletet. Megnyitotta a csapot, ami a csövön volt, és a víz elkezdett áramlani a popsijába. Akadálytalanúl folyt, egyre jobban feltöltötte a hasát, és érezte, hogy már erőlködnie kell, nehogy a víz kifollyon a cső mellett. Gyorsan elzárta a csapot, kirántotta a csövet, és leült a wécére. Abban a pillanatban robbanásszerűen áradt is kifelé a víz, ami a hasát feszítette. Hatalmas megkönnyebbülést érzett. Olyan volt, mintha egy nagy súlytól szabadúlt volna meg az alteste. Az egészet egy íjj megfeszítéséhez lehet hasonlítani. Minél jobban feltöltődött, annál jobban várta a megkönnyebbülést. Ahogy ott ült, és megszabadúlt a terhétől, el is felejtette hogy a mester nézi, csak ömagával törődött. A megfelelelni vágyás is elillant belőlle. Amikor úgy érezte, hogy már minden víz kifolyt, szinte automatikusan nyúlt a tartályhoz, és megtöltötte. Föltette a lábát, szépen betolta a csövet, úgy csinálta mintha már hatalmas gyakorlata lenne benne, nem is ez lenne az első alkalom. Furcsa, ujj érzéseket érzett, olyat amiről eddig még fogalma sem volt hogy létezik. Hajtotta az ujj megismerésének izgalma, nem is gondolta, hogy ez a kis elhanyagolt hátsó lukacska is mennyi érdekes élményt tud nyujtani. Teljesen belefeletkezett a dologba, már nem is tudta hanyadszor kezdi ujra, amikor a tekintete ősszetalálkozott a mesterével. Hirtelen visszazuhant a valóságba. Fogalma sem volt, hogy a művelet eredeti céljának a tisztálkodásnak eleget tett - e, de gondolta, hogy már többször egymásután végigcsinálta, ezért csak meg fog felelni a mesternek. Azt hitte, hogy semmit nem vett észre abból amit ő legbelűl érzett, de tévedett. A mester úgy látott rajta keresztűl mint az üvegen, de egyenlőre nem tartotta szükségesnek ezt évikével közölni. Mindenesetre egyre jobban tetszett neki a naív fiatal lány. Évike jelezve, hogy befejezte a műveletet, fölált és a mesterére nézett ujjabb utasítást várva. A mester vette a lapot, és rácsatolta a pórázt a nyakörvére. Abba a szobába vezette ahol délelőtt voltak. Ez egy kicsit át volt rendezve.
Először az tünt fel, hogy a magasban, a szoba teljes hosszán végigfutó erős rúd mellett, egy másik is volt elhelyezve attól mintegy két méter távolságra. Középen, ahol délelőtt a két lány feküdt, egy ujj szerkezet volt elhelyezve. Ilyet Évike még nem látott. A padlón egy legalább méteres átmérőjű fakorong volt. Ennek a közepéből állt ki egy fényes vascső, ami az ember derekáig ért. Ennek a közepén, úgy térd magasságban, vízszintesen, egy kerék volt elhelyezve.Olyan volt, mint egy bicikli, vagy kiskocsi kereke, és könnyedén forgott a csövön.Az átmérője 40 - 50 centi lehetett. A függőleges cső két darabból állt, az alsó a kerék fölött végződött, a felső kicsit vékonyabb volt és pontosan illeszkedett bele. Évike nem tudhatta, de a vékonyabbat bele lehetett tolni vastagabba, egy rúgó ellenében. A felső csőnek a végén menet volt. Évike megállt előtte, és érdeklődve vizsgálgatta. Nem tudta elképzelni mire való, ezért nem is félt tőle. A mester a szekrényhez ment, és egy nagyon magas sarkú szandált vett elő. átadta évikének, és megkérte, hogy vegye föl. Voltak ugyan magassarkú cipői, de egyik sem volt ilyen magas mint ez. Utánna odahívta évát egy vizsgálóasztalhoz, és megkérte, hogy feküdjön föl rá. ő azonnal szolgálatkészen megtette, a lábacskáit is széttárta felszólítás nélkűl, és a tartóba helyezte. A mester a punciját vette kezelésbe. Ujjaival széttárta az ajkacskákat, hogy a bejárat szabaddá váljon, másik kezével pedig síkosító kenőcsöt kent a punci belsejébe. Egészen mélyen belenyúlt, több ujjával is, és alaposan bekente körbe minden oldalon. Aztán mindkét keze mutató, és középső ujjával óvatosan próbálta tágítani Évike punciját. Ez egy bizonyos határig sikerűlt is. Anélkűl, hogy elment volna mellőle, elővett a vizsgálóasztal alól egy dobozt, amiben hengeres rudak voltak Az egyik végük gömbölyű volt, és a vastagságuk a másik végük irányába kissé növekedett. Műanyagból készűltek, és sokféle méretű volt belőlük. A mester elővett egy kissebb méretűt, és megpróbálta bevezetni Évike puncijába. Ez is jóval nagyobb volt egy férfi nemi szervétől. Az előbi tágítás hatására a punci megnyilt, és befogadta az eszköz gömbölyített végét. Ahogy tolta befelé, a rúd egyre vastagodott, és egyre jobban szétfeszítette Évike punciját. Eddig némán és mozdulatlanúl tűrte amit a mester csinált vele, de most már halkan nyöszörögni kezdett. A mester a rudat kicsit kihúzta majd ismét betolta, valamivel jobban mint előte volt.

Így próbálgatta többször egymás után, amíg a rúd a punci teljes mélységébe bele nem hatolt. úgy gondolta, ez a méret jó lesz. Még egyszer bekente síkosítóval, majd egy törölközővel az ajkacskákak és a környékét szárazra megtörölte. Akkor otthagyta évikét néhány másodpercre, de nem mondta neki, hogy felkelhet. Visszament hozzá, megkérte, hogy keljen föl, és fölsegítette. Amikor Éva fölkelt akkor látta, hogy a rúd, amit előbb a testébe próbálgatott, a szoba közepén álló alkalmatosság tetejére van illesztve. Most egyből megsejtette, hogy mire való ez a szerkezet. A mester odavezette hozzá, és megkérte hogy a kezével húzza szét a punciját, és lépjen a műanyagrúd fölé. ő közben lejjebb nyomta az egészet, mert magasabban volt mint Évike puncija. Amikor pont fölötte volt, engedte, hogy a rúgó betolja a műanyagrudat Évike puncijába.
Nem volt túl erős a rúgó, de a kenőcs, és a tágítás hatására elég mélyen belehatolt. Évike közepes terpeszben állt, annak köszönhetően, hogy a fényes vasrúdon elhelyezett kerék nem engedte összezárni a lábát. Ez semmi másra nem szolgált, csak erre. A mester elővett egy szíjjakból összeállított hevederfélét, ezt évikének magára kellet öltenie, éppen úgy mint egy mellényt, a kezeit beledugva. Elől a két cicije alatt és fölött jött előre két szíjj, ezeket összecsatolta, és ezzel készen is volt.

Ekkor mögé lépett, megfogta az egyik csuklóját, és a háta mögött fölemelte majdnem a nyakáig. Ott hozzáerősítette az imént ráadott szíjjhoz. Ugyanezt tette a másik kezével is. évikének csak a kezei voltak megkötözve, mégsem tudta elhagyni a helyét. A rúgó tolta befelé a puncijába a műanyagrudat, sehogy sem lehetett megszabadúlni tőlle. Ha egy kicsit behajlította a lábát lejjebb tudta nyomni a rudakat, de ha fölemelkedett az is ment vele. A combjával sem tudta megszorítani, mert a kerék nem engedte összezárni a lábát.Egyedűl apró lépésekkel körbefordúlni tudott. A mocorgástól közben a műanyagrúd egyre beljebb csúszott a puncijába, és egyre jobban szétfeszítette a bejáratot a vastagabb vége. A mester egy ideig csak állt és megelégedetten nézte ahogy Évike mocorog, és próbálgatja a mozgása határait. Egy kerekes asztalkát tolt elé, amin csipeszek, kis karabinerek, láncok és még sok egyéb dolog is volt.Odalépett hozzá, megsimogatta, hozzásimúlt, az arcát, a száját és a nyakát csókolgatta. Kezébe vette a melleit és elmondta neki, hogy most először ezeket fogja meggyötörni. Az asztalkáról egy favonalzót vett fel, és megmutatta évikének. Végigsimította vele a mellbimbóit, majd apró ütéseket mért rá.
Először az egyik cicijét ütögette, egyre erősebben, aztán a másikat is kezelésbe vette. évikének egre jobban megkeményedtek a kezdetben még puha mellbimbói, és ettől még jobban fájtak az ütések. Kezdett hangosan nyüszíteni, és próbálta a cicijét elfordítani az egyre erősebb ütések elől. Ez sokszor sikerűlt is neki. A mester abbahagyta a cicik gyötrését, letette a vonalzót. Évike azt hitte, hogy jobban meg fogja kötözni, hogy ne tudja a mellét elfordítani, de nem, ő mást csinált.

Fölvett egy csipeszt az asztalról, olyan volt mint a függönycsipesz, fogazott, csak egy kicsit nagyobb. Rátette Évike mellbimbójára. Olyan hirtelen hasított bele a fájdalom, hogy fölsikoltott. Az érzékeny bimbót hegyes vasfogak szorították össze. A szünni nem akaró fájdalom miatt a kezét próbálta kiszabadítani, hogy levegye a csipeszt, de eredménytelenűl.
Amikor egy kicsit abbahagyta a vergődést, a mester a másik mellbimbójára is rácsippentett egy csipeszt. Ezt újabb sikoltás követte. A szorító fájdalom nem akart csillapodni. A vergődés közben Évike érezte, hogy a punciját is nyomja a benne levő rúd, ahányszor oldalra próbál elszabadúlni. Rájött, hogy a puncija akkor fáj legkevésbé, ha nyugton marad, a ciciken levő csipeszt meg úgy sem tudja lerázni. A két mellbimbója azonban annyira fájt, hogy halkan, magas hangon jajgatott. A mester egy jó ideig várt, megelégedetten nézte, végűl megkönyörűlt rajta és levette a csipeszeket.Éva hatalmasat sóhajtott a megkönyebbüléstől. Ekkor egy számára ismeretlen dolgot vett elő az asztalról. Legugolt és a vasrúd aljánál matatott valamit. Az eszköz egy hosszú szárú kurblihoz hasonlító hajtókar volt. Ezt szerelte rá egy alúl kiálló kis tengelyre, amivel a rúgó feszességét lehetett állítani. Most szinte teljesen laza volt, csak éppen azt gátolta meg, hogy a műanyagrúd kicsússzon Évike hüvelyéből. A mester tekert a hajtókaron néhány fordulatot, és Évike azonnal érezte, hogy erősebben nyomódik a puncija. Most már ezt is tudta, hogy mire való. Csak azt nem tudta eldönteni, hogy az - e a rosszabb, ahogy a rúd a bemenetnél feszíti szét a punciját, vagy az, hogy bent a mélyén nyomja fölfelé. Nem is sokat gondolkozhatott rajta, mert a mester ujjból fordított néhányat a hajtókaron. A fájdalom most már egybeolvadt, csak egy hatalmas könyörtelen keménységet érzett a lába között. Megpróbált lábujjhegyre emelkedni, hogy a fájdalmat enyhítse, de rájött, hogy kezdettől lábujjhegyen áll a magas sarkú szandál miatt. Ettől jobban már nem tudott felemelkedni. A lábait sem tudta összébb zárni a kerék miatt. Bármivel próbálkozott minden kisérlete eredménytelen maradt. A mester értette a dolgát, mert már előre elfolytotta Évike minden menekülési kisérletét.Semmi nem maradt neki hátra, csak az hogy tűrjön, elviselje a számára kimért fájdalmakat. A mester ujból csipeszeket vett elő, ezek kisebek voltak az előzőeknél, de ugyanolyan fogazottak. Évike megréműlt, és már a cicijén érezte a vasfogak harapását.Pedig ezeket máshová szánta a mester. Legugolt, és megpróbálta a kisajkait fölszabadítani a műanyagrúd mellett. Elég nehezen sikerűlt, mivel a puncija annyira feszűlt, hogy alig lehetett őket megtalálni, de azért rátett egy - egy csipeszt. Éva feljajdúlt, amikor megérezte a szorítást, és utánna mégjobban amikor a mester meghúzogatta a csipeszeket, hogy a kisajkak jobban előbújjanak a műanyagrúd mellől. Volt néhány súly is az asztalon azokat sem akarta kihasználatlanúl hagyni. Ráakasztott kettőt a csipeszekre. Ezek alaposan lehúzták Évike ajkacskáit, de nem okoztak annyival nagyobb fájdalmat mint amilyen látványosak voltak. Ezt tudta a mester is, és még kettőt ráhelyezett, valamivel nagyobbakat.

Az ajkacskák még jobban megnyúltak, és Évike hangosan jajveszékelt a fájdalomtól. Most megint a cici volt soron. Elővette az előbbi két csipeszt, de látta, hogy a mellbimbók teljesen belesimúlnak a környezetbe. Előb a vonalzó szolgált arra, hogy a bimbók megkeményedjenek, de most más módszerhez folyamodott. A szájával, és a nyelvével izgatta őket óvatosan. Hiába nyilalt a fájdalom Évike puncijába, a cicije nem tudott ellenállni a nyalogatásnak, és elkezdtek keményedni a bimbói. A mester csak ezt várta, és amikor mindkettő jól megduzzadt rájuk tette a csipeszeket. Éva felsikoltott az ujabb fájdalomtól, és érezte, hogy alig bírja tartani magát. Pedig tartani kellett, mert ha behajlította a lábát a puncijában fokozódott a nyomás.Az egész teste remegett az erőlködéstől, hogy elviselje többfelől is belehatoló fájdalmat. A mester hozzálépett, és megölelte, érezni akarta a teste remegését. Amikor hozzásimúlt évikéhez, a fájdalmak ellenére ő is észrevett valami szokatlant. A mester ágaskodó férfiasságát érezte a testéhez simúlni. Ezután a mester gyorsan megszabadította évikét a csipeszktől, ami kimondhatatlan megkönnyebbülést okozott neki. A puncijába hatoló rudat és a kezeit tartó szíjjakat is eltávolította, ami ujból szabad mozgást engedélyezett számára. A szoba egyik sarkában volt egy heverő, oda vezette. Lefektette, levette róla a szandálokat és gyöngéden simogatta a testét. Csókolgatta a megkínzott mellbimbóit, nyelvével még érezte rajtuk a csipesz fogainak a nyomát. A punci ajkacskái is sorra kerűltek, azokat is megvígasztalta a nyelvével. Évike teste nem tudott ilyen gyorsan reagálni a megváltozott ingerekre. Egyik percben még kibírhatatlan fájdalom gyötri, a másikban pedig nemi izgatás éri. Időre volt szüksége ahhoz hogy föl tudjon izgúlni. Hirtelen gondolattól vezérelve lecsúszott az ágyról, és a mester elé térdelt.. Megpróbálta kigombolni a nadrágját, és kiszabadítani a nemiszervét. ő megértette, hogy mit akar, és hagyta hogy csinálja. Rövidesen előbukkant a nadrágból jókora szerszáma. Még mindig teljesen merev volt, amikor Évike a kezébe vette.Először lassan húzogatta le - föl, majd a szájába vette a végét. Nyelvével körbenyalogatta a fejét, utánna ütemesen csúsztatta be a szájába, és vissza. Közben a kezével is segített. A mester hátradőlt és átadta magát teljesen évikének. ő pedig szorgalmasan dolgozott a szerszámon a szájával. Hamarosan meg is lett az eredménye, mert a mester egyre jobban zihált, végűl megfogta Évike fejét, hogy az utólsó ütemeket ő határozza meg, és néhány határozott, kemény lökéssel belelövelt Évike szájába. Utánna hanyatvetette magát az ágyon, és percekig nem mozdúlt. Éva is mozdulatlanúl gubbasztott a földön. Végűl a mester kelt fel először, fölemelte évát a földről, és a heverőre ültette. A szemébe nézett, a magjától nedves arcocskáját a két kezébe vette.

- Te egy csodálatos lány vagy ! Még sohasem volt hozzád hasonlóval dolgom. Szeretnélek ujjból megkötözni, és meggyötörni a testedet - mondta.

Évike még az előző kínzást sem heverte ki, de természetesen gondolkodás nélkűl beleegyezett. Most érezte először, hogy valamihez kikérik a beleegyezését, tehát őrajta is múlik, hogy mi fog történni. A mester főlállt, és elvitte a szoba közepéről az álló vasrudat, amin az imént még Éva volt fölnyársalva. Magához intette, és magyarázni kezdett neki. A menyezet alatt párhuzamosan elhelyezett két rudat ajánlotta a figyelmébe. Két gerendához hasonlítottak a legjobban.
Ezek a páciensek kezének lábának, vagy egyéb testrészének felfüggesztésére szolgálnak. Szinte bármilyen testhelyzet elérhető, attól függően, hogy hol, és milyen módon akarják megkínozni. Több helyen apró csigák vannak mindkettőn, amin köteleket lehet átfűzni, és tetszés szerint fölhúzni vagy leengedni a kiszemelt testrészeit. Azt is elmondta évikének, hogy mit fog vele csinálni. A szétterpesztett lábainál fogva fogja fölfüggeszteni, így minden testrésze tetszés szerint gyötörhető.
- De legjobb lesz, ha rögtön a gyakorlatban is bemutatom - mondta.
Négy kötelet hozott elő, amit csigákon húzott át, volt amelyket többön is. Mindegyiknek a vége egy helyen, a fal mellett lógott le, ahol oda lehetett erősiteni egy karikához. A kötelek másik vége négyzet alakban lógott le a gerendákról a földre, és mindegyiken kicsi karabiner volt. Évike itt állt közöttük. A mester bemutatásképpen kettőt a bokáira, kettőt a csuklóira kapcsolt. Egyik oldalára az egyik gerendáról, másik oldalára a másikról. A kötelek lazák voltak, Évike ugyanúgy tudott mozogni mint eddig. A mester azonban a kötelekhez lépett és húzni kezdte az egyiket. Évike egyik keze emelkedni kezdett fölfelé. Amikor már teljesen a feje fölé ért, hátrébb kellett lépnie, hogy közvetlenűl a kötél alá kerűljön. Lábujjhegyre kellett emlkednie. A másik keze is elindúlt fölfelé. Mivel a másik gerenda távolabb volt, és nem tudott már oldalra lépni, a teste teljesen fölemelkedett a talajról. A mester odament hozzá, és átölelte a levegőben himbálózó testét. Végigsimogatta, és csókolgatta a mellbimbóit. Ujból a kötelekhez lépett, és mindkét lábát egyszerre kezdte emelni hátrafelé. A lábai szétnyiltak, mert a kötelek oldalra is húzták, nem csak fölfelé. Addig emelte, amíg a teste derék magasságba nem kerűlt. A kezeit kicsit visszaengedte, mert magasabban voltak a lábainál. A teste teljesen meghajlott, keze és lába hátrahúzódott. Föltett még egy kötelet, ami a derekához lógott le, és hozzákapcsolta a darékszíjjához hátúl. Ezt is följebb emelte, hogy a hasa egyszintbe kerűljön a teste többi részével. Évike szinte teljesen vízszintesen függött a levegőbe, a hasával lefelé. A mester megint végigsimogatta a testét, tenyerébe vette lelógó melleit, aztán ujjaival a mellbimbóit maszírozta. A bimbók mint mindig, most is elkezdtek keményedni. Amikor már elég keménynek érezte, mindkettőre rákötött egy vékony, de erős zsineget. A bimbók tövénél tekerte rá a zsineget, többször egymás mellett. Szoros volt nagyon, Évike felszisszent a művelet hatására. A zsinegeket jól meghúzogatta lefelé, ellenőrizve, hogy elég erősen a helyükön vannak - e. Apró jajgatás jelezte, hogy a kötés megfelelő. Elővett néhány súlyt, és kettőt a zsinegre akasztott. A cicik megnyúltak lefelé. Rátett még kettőt, Évike halkan nyüszített. Játékképpen néhányszor megemelte a súlyokat, és leejtette. Válaszként ujjabb apró sikolyok hagyták el Évike száját, mikor a zsineg megrándúlt. A mester közben magyarázott. Elmondta neki, tudja hogy ez nem túl erős fájdalom, csak azért van, hogy érezze a cicijét. Ettől sokkal nagyobb terhet is elbír. Hogy bemutassa, megfogta a súlyokat, és erősen meghúzta lefelé. A két cici mégjobban megnyúlt, de nem engedte el, hanem tartotta. Évike szemét egy pillanat alatt elárasztotta a könny, a hirtelen éles fájdalomtól. Sikoltani csak néhány másodperc mulva tudot, mert nem kapott levegőt. De addigra már el is engedte a mester a súlyokat, és a cicik mint valami rúgó, rántották fel. A mester fölált, egy vékony, hajlékony pálcát vett a kezébe, és Évike háta mögé ment, vagyis inkább a szétterpesztett lábai közé. Szokása szerint végigsimogatta azokat a helyeket, ahol meg szándékozta vesszőzni. A fenekét, oldalt a csípőjéig, és a combjai oldalát és hátsó részét. Szét volt ugyan terpesztve Évike lába, de a puncijához, és a combja belső feléhez nem ért. ő nem látta, hogy a mester mit csinál, mert a háta mögött állt, de rövidesen éles, égető fájdalom nyilalt a fenekébe. A vessző más volt mint a korbács, kemény, égető fájdalmat okozott, de csak kis helyen. A csapások jöttek egymás után, lassan és ritmusosan. Évike mindegyik után fölsikoltott, de volt ideje abbahagyni a jajgatást a következő ütésig.
A mester tervszerűen verte végig a fenekét, először a lába között állva hosszában mérte rá az ütéseket, egyik oldalról a másikig. Utána az oldalához lépett, és a combja hátsó és oldalsó része következett soron. Egészen a feneke felső részétől a combja közepéig. A másik oldalát is ugyanúgy. Nem ütött túl nagyokat, és csak lassan követték egymást az ütések. Nem az volt a célja, hogy nagyon megkínozza az említett testrészeit, hanem azt akarta, hogy Évike minden egyes ütést külön érezzen. Azt, hogy tudja milyen érzés ha ezeket a részeket vesszőzik. Mikor végigért mind a két oldalon, abbahagyta, és a kötelekhez lépett. Leengedte azt a kötelet amelyik a derekát tartotta. Le is vette a kötelet a derékszíjjáról. Utána a lábacskáit fölhúzta a magasba, a kezeit pedig leengedte teljesen. Erről is levette a köteleket. Most Éva fejjel lefelé lógott, nagyon erősen szétterpesztett lábakkal. Mivel a lábai följebb, közelebb kerűltek a két rúdhoz, mégjobban széthúzta őket a kötél. A kezei elérték a földet. A mester két oldalt levő karikához rögzítette, és annyival följebb emelte még az egész testét, hogy a kezein levő kötések is megfeszűljenek, egy egész kicsit. Csak a hosszú haja lógott le a földre. A melleit pont ellenkező irányba húzták a súlyok, mint amikor a lábán áll. A kemény vesszőt félretette, és egy egyágú szíjjostort vett elő. Ujjból magyarázni kezdett neki.

- Ennek a testhelyzetnek az a célja, hogy bemutassa, mennyire más, ha a combok belső felét, a punci és a végbélnyillás környékét kínozzák meg.

Demonstrálásképpen szokásához híven végigsimogatta az említett testrészeket.

- Ezek a helyek érzékenyebbek, és erotikusan ingerelhetők, emiatt a fájdalom is más érzést okoz. De csak akor, ha nem visszük túlzásba. Az ostor azért alkalmasabb, mert a szíjja hajlékony, és a csapás során fölveszi a test alakját. így hosszabb részen érezni a hatását. Az ütést irányítani is pontosan lehet vele.

úgy magyarázott évikének, mint az iskolában a tanár a diáknak. át akarta adni neki azt a tudást amivel rendelkezett. évikét egyedűl az zavarta, hogy fejjel lefelé lógott, és borzasztóan szét volt terpesztve a lába. Az, hogy a tananyagot rajta mutatja be, csak mégjobban az emlékezetébe véste. A nemsokára a saját bőrén fogja érezni, hogy igaz amit a mester magyaráz.

- Most megmutatom mire gondoltam - mondta a mester, és elhelyezte az első csapást Évike lába között.

Szemben állt vele, így az ostor szíjja nem csak a punciját érte, hanem hosszan a fenekét is, pont úgy ahogy elmondta. Nem volt erős az ütés, de azért fájt évikének. Felszisszent tőle. A mester folytatta. A punci ajkacskái szét voltak nyilva, de nem ütött oda, hanem két oldalt a combok tövéhez célzott. Esetleg a nagyajkak külső részére. Évike azért megrándúlt az ütések után, de a mester mindig megvárta amíg ujból mozdulatlan nem lett, és csak akkor ütött ujra. Most nem rángatózott egyfolytában, csak az egyes csapásoktól rándúlt meg önkéntelenűl a teste. Valóban egészen más volt ez az érzés mint előbb.
Nehéz leírni a különbséget, de elöször csak egszerű fájdalmat érzett a fenekén, vagy a combja külső oldalán, gyengébben vagy erősebben az ütésektől függően. Most azonban valami furcsa csiklandozás is keveredett hozzá, főleg ha nem ütött túl nagyot a mester. Tudta, hogy a puncija teljesen szét van nyilva, és várta, hogy mikor kap oda is egy ütést. úgy érezte, hogy ha összezárná a lábát, megszabadúlna a csapásoktól, de ez most lehetetlen volt. A teljes kiszolgáltatottság, és a feltárúlkozó testtartás miatt, egy kicsit erotikus izgalom fogta el. A fájdalom nem volt akkora, hogy elnyomta volna az izgalmat. A combja belső oldala is sorra kerűlt, a mester módszeresen egymás mellé helyezte az ütéseket, előbb az egyik oldalon, majd a másikon is. Amikor végigért, átment Évike háta mögé, és onnan ujjrakezdte az egészet. Az ostor szíjja minden ütésnél túlért a fenekén, és elől a hasa, és a combhajlata is kapott belőlle. A mester nem sietett, lassan, módszeresen dolgozott. Éva alig várta hogy végezzen. A fájdalmat még bírta, de már nagyon kellemetlennek érezte a fejjel lefelé lógást, és a szétterpesztett lába is húzódott. Amikor a mester végzett, letette az ostort, Évike azt hitte megszabadúl. Pedig nem így történt.

- Most kipróbálunk valami nyalánkságot - mondta.

Ragasztószallagot vett elő, amit az apróbb sebsülések ellátására szoktak használni. Vágott belőlle egy darabkát, és ráragasztotta a felét Évike nagyajkára.Jól meghúzta oldalra, és hozzáragasztotta a combjához. A másik oldalt is ugyanígy.
Teljesen szét volt feszítve a puncija, szabadon voltak a kisajkai, és a hüvelybemenet is kitágúlt. Megsimogatta az ajkacskákat, a hüvelyébe is belenyúlt az ujjával, megnedvesitette a belső nedvekkel, és a csiklóját kezdte maszírozni vele.
Másik kezével közben a popsija nyillását simogatta, és addig tágítgata a lyukat, amíg az ujja bele nem hatolt.. Éva mindenre számított, csak erre nem. Már alaposan felizgúlt amikor abbahagyta.

- Itt is meg fogom ostorozni egy kicsit - szólt a mester.

Éva megréműlt, hogy ez biztos nagyon fog fájni. Szemben állt vele úgy kezdte el. Csak egész kicsiket ütött, mert tudta, hogy nagyon érzékeny helyen jár. Évike először alig érzett fájdalmat, de az ütések egyre erősödtek, és ez már kikényszerítette belőle a nyögést, és a jajgatást. A mester nagyon precízen célzott, egyszer - egyszer a kisajkakat vette célba, majd pedig a punci bemenetét. A feneke lukacskájára is ütött néhányat, és a csiklója sem maradt ki a játékból. A lukacskák minden ütésnél összehúzódtak a fájdalomtól. ő azonban megvárta amíg ujból kitágúlnak, és csak akkor ütött ujra. élvezte ahogy megrándúl Évike legféltettebb testrésze. Egyre erősebbeket ütött, és Évike egyre hangosabbakat sikoltott.
Egyszer minden átmenet nélkűl abbahagyta, és eloldozta a kezeit, majd leengedte a földre. A lábairól is levette a kötelet, és az ölébe vette a félig alélt lányt. Odavitte a heverőhöz, és lefektette. Évike már jó ideje behúnyta a szemét, és semmit sem látott a környezetéből. A külvilágból csak az ütések fájdalmát érzékelte. Nem is tudta mikor maradtak abba, de egyszer csak azt érezte, hogy a heverőn fekszik, és valaki gyöngéden simogatja a testét. Természetesen a mester volt. A csípőjét maszírozta, ahol a legjobban meghúzódott a felfüggesztéstől. A puncijáról eltávolították a ragasztót, és cicijén sem volt már rajta a súly, csak a bimbók tövénél lehetett látni a zsinórok helyét. Sokáig némán simogatta, maszírozta, csókolgatta az egész testét. A mellbimbóit, és az egész punciját végignyalogatta a nyelvével, mintha meg akarná gyógyítani. Fölállt, és a szekrényhez ment. Apró kulcsot hozott elő, és segítségével Évike összes bilincsét levette, majd folytatta a simogatást. Ujból végigmaszírozta mindenütt, egy tanult masszőr sem csinálta volna jobban. A bilincsek helyét is kezelésbe vette.
Évike lassan teljesen magához tért a kábulatból a sok gyengédségtől, nagyon jól esett neki a maszírozás, és elnyúlva élvezte a mester nagy tenyerét a testén. Ugynakkor megelégedettség, és nyugalom árasztotta el, mert úgy érezte, hogy örömet tudott okozni a mesterének. úgy gondolta, hogy meg van elégedve vele. Ez teljes mértékben igaz is volt.
Egy idő után a mester keze olyan helyekre is elkalandozott, amit még jobban élvezett Évike. Becsúsztatta a lába közé, megsimogatta a puncija minden apró alkatrészét, végűl a csiklójánál kötött ki. Hosszan simogatta, izgatta. A teste már elfeledte a kínzásokat, alkalmas volt a nemi ingerlés befogadására. A combját szétnyitotta és odakínálta a punciját a mesternek, amikor a keze odatéved, jelezve, hogy kész bármire amit kezdeményez. Hamarosan nedvesedni kezdet a simogatás hatására. A mester fokozva a gyönyört, a nyelvével izgatta Évike csiklóját. érezte, hogy már nem sokáig bírja, rövidesen el fog élvezni. A mester azonban abbahagyta mielőt ez megtörtént volna. A combjai közé térdelt szétvetett lábakkal, és a nemiszervét a puncijához illesztette. Már teljesen nedves volt a punci, így a mester könnyedén tudta simogatni szerszámjával. Évike azonban másra vágyott. Megfogta a kezével, és a hüvely bejárata felé irányította. Amikor sikerűlt odahelyezni, megragadta a mester csípőjét, mégjobban hátrahúzta a lábát, és próbálta ráhúzni magát a szerszámra. A mester nem váratta sokáig, hosszan betolta a szerszámját a punci mélyére. Évike felnyögött a gyönyörtől, megkapta amire vágyott. A mester hozzásimúlt, és ütemesen kefélte. Egy idő után ujból föltérdelt, és úgy folytatta tovább. Közben ujjaival kitapogatta a csiklót, és gyöngéden simogatni kezdte. Ez már sok volt évikének. Testét kezdte elárasztani a gyönyör. Nyitott szájjal nyögött, és minden egyes lökésnél próbálta mégjobban fölnyársaltatni magát. Hangos sikoltásokkal elélvezett, de a mester közben tovább simogatta a csiklóját, és az élvezet nem akart abbamaradni. Közben érezte, ahogy a mester forró magja belelövel a testébe.Utánna még sokáig simogatta, dédelgette, amíg teljesen el nem ernyedt. Már mjdnem elaludt, amikor a mester hívta, hogy menjen vele. Egy fürdőszobába vezette, ahol nagy kád meleg víz gőzölgött. Itt sem hagyta magára, hanem belefektette a vízbe, és illatos szerekkel dörzsölgette a testét.
Szavazz Te is!

Átlag: 6.04 pont (70 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#13 t.555 2017. 09. 20. szerda 05:51
Hosszú, de jó írás!
#12 Andreas6 2017. 09. 18. hétfő 06:46
Nem tudom, mi élvezetet lehet találni a kínzásban. Főleg a szenvedő oldalon nem, de a másik oldalt sem próbálnám ki. Amíg azonban közös beleegyezéssel történik - váljék egészségükre!
#11 feherkalman1 2014. 07. 17. csütörtök 10:23
Jó hosszúra sikerült.
#10 A57L 2014. 03. 21. péntek 06:50
Nagyon jó.
#9 papi 2013. 10. 25. péntek 13:31
Egész jó
#8 tutajos46 2013. 08. 30. péntek 12:27
Ez nem volt rövid.
#7 Andreas6 2013. 07. 19. péntek 14:14
Kicsit zavar a sok, rendszeresen visszatérő helyesírási hiba. (Új helyett ujj, utána helyett utánna, évike kisbetűvel, stb.) Amúgy nem rossz.
#6 genius33 2012. 10. 15. hétfő 06:38
Jó hosszú! smile
#5 pipi 2007. 10. 17. szerda 17:30
velem is csinálhatná ezt vki...
#4 Nihil 2004. 11. 24. szerda 16:20
9. sor alúlról:"Évike azonban másra vágyott." viszont az 5. sorban:"minden egyes lökésnél próbálta mégjobban fölnyársaltatni magát."

király állati menő egyszóval jó
#3 Szolgalány 2004. 04. 9. péntek 15:42
na ettől lucskos lett a bugyim!!!!!!!!!!!
#2 Nick 2002. 06. 27. csütörtök 00:29
brutááál
#1 Törté-Net 2002. 01. 17. csütörtök 18:00
Mi a véleményed a történetről?