A+ A-

Egy asszony naplójából - Őszi eső

Ültem reggel az ablak előtt. Lassan hintáztam a hintaszékben, a radiátor mellettem, kellemes meleget ontott. A macska mély álomba merült az ölemben. Jó volt benn a meleg szobában. Kint zuhogott az eső. Reggel óta megállás nélkül esett. Úgy, mint azon az októberi napon. Sosem fogom elfelejteni.
Vásárolni voltunk Laci meg én. A kocsival csak két sarokkal odébb tudtunk parkolni, így futva tettük meg az utat a csomagokkal a zuhogó esőben. Teljesen eláztunk. Beálltunk a kapualjba, és Laci a kapukilincsre akasztotta az egyik szatyrot, hogy elő tudja kotorni a kulcsát. Hajából a víz arcára csöpögött. Idegesítette. Átkotorta a zsebeit.
- Nincs, a fene vigye el, már megint otthon hagytam! - dühöngött. Persze gondolhattam volna, hisz én zártam. Oda adtam neki a csomagjaimat, és a táskámba nyúltam a kulcsomért. Közben kabátom, amelyet a kocsinál csak magamra kaptam, és nem gomboltam be, szétnyílt. Fáztam, így melltartó nélküli melleim nekifeszültek a blúzomnak. Kedvesem beharapta az ajkát, láttam, hogy tetszik neki a látvány.
- Szép vagy - mondta, és közben csillogott a szeme.
Meg lett a kulcsom, bementünk, majd egy trappban föl a másodikra. A lakást kinyitva kellemes meleg csapott meg. Beléptünk az előszobába. Letettem a szatyrokat, és a kabátomat levéve, felakasztottam. Laci még mindig az ajtóban állt, és nézett. Nézte a vizes hajamat, a nedvességtől csípőmre, fenekemre tapadt nadrágomat, és a hidegtől meredező melleimet. Aztán odalépett hozzám, és hosszan megcsókolt. Nem ért hozzám, csak a szája. Tudtam, hogy mi következik. Két kezével megfogta blúzomat, és már reccsent is. A gombok szanaszét repültek, melleim pedig nekinyomódtak a mellkasának.
- Fázom - nyafogtam, pedig mindennél jobban kívántam, hogy folytassa. Lerángatta rólam blúzom maradványait, és simogatni kezdte a melleimet. Letérdelt és a hasamba fúrta arcát, miközben mellbimbóimat morzsolgatta kezével. A falnak dőltem, és vizes hajába túrtam. Felkapott, és bevitt a nappaliba. Lefektetett a kanapéra, és lerángatta rólam a nadrágot, a harisnyát, közben meztelenné váló lábaimat puszilgatta, nyalta. Aztán felállt, és remegő kézzel, gyorsan ő is levetkőzött. Fallosza zászlórúdként tört elő gatyája alól. Aztán lábaim közé fúrta vizes haját. Finom csókot lehelt a bugyimra, majd egy rántással letépte rólam. Tudta, imádom, ha ilyen.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 5.82 pont (17 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#4 zsuzsika 2014. 12. 16. kedd 07:15
Jó.
#3 papi 2014. 03. 3. hétfő 19:50
Nem rossz
#2 v-ir-a 2010. 04. 2. péntek 23:55
szép volt...a végére az a pár mondat.....igen,nem mindenkinek jön be az élet
#1 Törté-Net 2010. 04. 2. péntek 00:00
Mi a véleményed a történetről?