A+ A-

Pesti L'amour

Egy átlagos napnak indult, mint az összes többi eddigi a 19 évem során... Szokásos reggeli tortúra, fel a villamosra, le a villamosról, le az aluljáróba, fel a metróra és belépni az iskola kapuján..., ahol - mint mindig - pacsi a haverokkal, megdumálni az előző esti partit, hallgatni: ki kivel kavart megint és így tovább........ Nem volt annyira unalmas, mint leírtam, inkább csak megszokottnak mondanám.
Azonban ez a nap, ez a nap egy apróság miatt teljesen más lett, mint az összes többi. Mikor reggel felkeltem, még nem is sejthettem, mi vár rám...- na igen, gondolom mindenki valami nagy dologra gondol, de csak számomra volt az, na de ne szaladjunk előre - vártam a metróra az aluljáróban, a villamos aznap előbb érkezett(talán a sors keze volt), így körülbelül 5 perc volt a következő földalatti érkezéséig. Csak álltam ott a kora reggeli álmossággal a szememben. Hirtelen a szemben lévő peronon megpillantottam: Őt; nem akartam hinni a szememnek, hirtelen nem tudtam: angyal Ő vagy sem, közepes magassága miatt nem tűnt ki a sokaságból de a fekete hosszú bársonyos haja miatt már annál inkább,mindezekhez karcsú mégis sportos testalkat társult és gyönyörű megigéző kék szempár, valamint puha kecsegetető ajkak, mintha órák teltek volna, pedig csak pár másodperc volt, mikor magamhoz tértem, már szemben állt velem, bámult rám épp olyan bambám, mint én Őrá pár másodperce. A szívem lüktetett, már-már ki akart szakadni a helyéről. Azelőtt sosem éreztem ilyet... Megjött a járat. Az eszem parancsolta: "szállj már fel, szállj fel", a szívem azonban nem engedelmeskedett... Megjött az Ő metrója is, lehajtott fejjel vettem róla tudomást, hogy már csak a metróból figyelhettem a felszállását (igen, felszálltam. Miért? Sosem fogom tudni megmagyarázni, talán az ész győzedelmeskedett...), de mielőtt elvesztettem volna a látótávolságomból, Ő rám mosolygott, próbáltam visszamosolyogni, de már nem láthatta, hogy is láthatta volna, már felszállt és ellentétes irányba száguldott el.
Már nem volt ugyanolyan ez a nap, mint a többi! Tudtam, hogy valami megváltozott... Már nem fogok minden hétvégén más karjaiban álomra szenderülni, mondván, hogy keresem még az igazit, nem, innentől kezdve nem keresek senkit, mert igen: megtaláltam ... vagyis mégse.... tudom, hogy Ő van, de mégis merre keressem? Hisz előtte sosem láttam, pedig minden reggel ugyanabban az aluljáróban szállok fel...(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.78 pont (23 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#10 listike 2014. 12. 10. szerda 12:37
Tetszett.
#9 deajk2008 2014. 12. 8. hétfő 10:56
így most számomra e mű csak 9p lett, de hiszem, hogy folytatnod kéne, mert van még benne lehetőség...
#8 deajk2008 2014. 12. 8. hétfő 10:55
ami viszont egy kissé kizökkentett az extázisból az, a mű rövidsége, ha ennek a 4-szerese lett volna tökéletes lett volna
#7 deajk2008 2014. 12. 8. hétfő 10:53
maga a mű számomra nagyon is megadta az izgalmat és a extázis felé vezető utat is
#6 deajk2008 2014. 12. 8. hétfő 10:51
ahogy két vagy több nő egymáshoz ér és játszanak egymás testével az a mámor, az a kéj
#5 deajk2008 2014. 12. 8. hétfő 10:50
szeretem a leszbiséget, mert ez a gyengédség és az érzékiség szinonímája számomra
#4 papi 2014. 03. 27. csütörtök 08:48
Nem rossz
#3 genius33 2012. 12. 30. vasárnap 12:23
L'amour to jours? nyes
#2 Manticore 2010. 02. 11. csütörtök 10:33
nemrég volt...
#1 Törté-Net 2010. 02. 11. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?