A+ A-

Tudatlan 1. rész

Amit elmesélek évekkel ezelőtt történt meg velem... Egy vidéki kisvárosban laktunk a város széli új övezetben épült takaros családi házunkban. Én akkor 15 éves év vesztes 8. - as voltam, míg a nővérem 16 évesen már 2. gimnazista. A szüleinknek vállalkozásuk volt, így látástól vakulásig dolgoztak sokat még hétvégén is. Pont ezért önállóságra voltunk nevelve. A nővérem melegítette meg az álltam hazavitt éttermi előfizetéses kaját és szinte mindig a saját szobánkban, hason fekve tanulás közben ettük meg. Felváltva pakoltunk be a mosogatógépbe, a takarítást és vasalást a péntekenként járó takarítónő csinálta, a mosást pedig anyu esténként. A ház körül egy idős bácsi szorgoskodott minden másnap délelőtt. Ilyen életvitel mellett a nővéremmel megegyeztünk, hogy jó testvérként mindenben segítjük egymást. Ez főleg a tanulásra volt igaz. Én a számtekben, a matekban, fizikában voltam jó, míg ő az angolt, törit és a magyart imádta. Sokat egymás leckéit csináltuk meg, ki - ki melyikben volt profi. Szerencsémre erős általános suliba jártam, így meg sem kottyant a gyengécske gimis anyag. Persze, ment ám a falazás is egymásnak a szüleink előtt. Imádtam motorozni egy 50 cm3 sport - enduróval. Buktam épp eleget és a nyomok eltüntetésében a ruhán és a térdemen, könyökömön a nővérem segített, míg én falaztam ha éppen az aktuális barátjával randizott, esetleg hetyegett pont az én szobámban, hisz az volt a lakás bejáratától a legtávolabb és volt idejük rendezni a soraikat, míg valamelyik ősünk odaért beköszönni. Én persze ilyenkor az ablakban könyököltem és figyeltem, hogy hangosan kiabálhassak, feltarthassam. Szinte feltűnés nélkül rohantak a napok és fel sem tűnt, hogy már április vége van, itt a jó idő. Abból tudhattam, hogy már nem kellett azt a rengeteg göncöt magamra venni ha motorozni mentem. Ebben az időben költözött a városunkba egy család, melynek a lány tagja a párhuzamos osztályba került. Persze nekem nem is volt érdekes, hisz addig a motor iránti szeretetem elvakított, a lányokat nem tekintettem nőnek, csak egy olyan teremtménynek kik mindig vihognak, sutyorognak és sületlenségeket beszélnek. Ez a lány más volt. Nem csapódott egyik lánycsapathoz sem és sokat sétált egyedül a suli udvarán. Mikor reggelente kibírtam lopni a motoromat azzal mentem suliba, észrevettem, hogy egyre többet nézegeti.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8.34 pont (105 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#12 vakon53 2016. 01. 18. hétfő 16:31
Ez nagyon jó, így tovább. várjuk a feleségemmel a folytatást!
#11 tomi19 2015. 04. 9. csütörtök 11:40
Jó a sztori de sokat ront rajta hogy nincs folytatása :(
#10 zoltan611230 2014. 05. 15. csütörtök 12:29
Jo
#9 A57L 2013. 07. 30. kedd 04:29
Egész jó.
#8 papi 2013. 07. 17. szerda 05:32
ARANYOS
#7 listike 2013. 07. 2. kedd 08:31
Megint egy 1. rész aminek nincs folytatása. Tiszta átverés.
#6 tomi19 2012. 12. 24. hétfő 09:59
Nagyon jó de el rontod azzal hogy nem folytattad 9 pont
#5 x124 2012. 04. 8. vasárnap 09:45
Folytasd!
#4 Lacaj 2010. 02. 8. hétfő 18:30
Ez nagyon jó, így tovább...várom a folytatást!
#3 Anonymus 2010. 02. 8. hétfő 11:39
eddig jó folytatást
#2 artfet 2010. 02. 8. hétfő 06:37
várom a folytatás:)
#1 Törté-Net 2010. 02. 8. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?