A+ A-

A tanya

Világéletemben imádtam a tanyát. Régi parasztház, még üknagyszüleim idejéből, nagy gyümölcsöskert a dombok alatt, a patak, aminek a vize ilyen közel a forráshoz szép időben ihatóan tiszta, a csend és a nyugalom. Mindez gyerek és tinédzserkorom legszebb emlékeinek helyszínévé avatta. Mivel azonban a mezőgazdaság sohasem vonzott igazán, felnőttkoromban hosszú évekig hanyagoltam a mostmár rám szállt birtokot, máshol keresve a boldogulást.
Úgy hozta a jó sorsom, hogy harmincegynéhány éves koromra sikerült annyi tőkét szereznem, hogy egy kisebb vendéglátó vállalkozást beindítsak a tanyán. Lovardát létesítettünk, meg egy kis halastavat, sportpályákat alakítottunk ki, a helyi vadászegyesülettel együttműködve vadásztársaságokat is fogadtunk a szezonban. A régi tanyaépületeket szépen felújítottuk, saját használatra, ezenkívül két teljesen modern épület szolgált a vendégek kényelmes elhelyezésére.
Mint mondtam, nem vagyok az a mezőgazdász típus, más ügyes bajos dolgaim is gyakran a városba kötöttek hetekre, vagyis szükségem volt valakire, aki intézi a tanyán a dolgokat. Így került az életembe Eszti. Húszas évei végén járó, pici, fekete hajú nő, aki imádta a vidéki életet, az állatokat, de főleg a lovakat. Emellett egészen belevaló üzletasszonynak bizonyult, úgyhogy a kezdeti nehézségek leküzdése után szinte teljesen felmentett mindenfajta munka alól, már ami a tanyát illette.
Kapcsolatunk jó három év után terelődött intimebb mederbe, bár eleinte aggódott, hogy hogyan fér meg az üzleti és a magánkapcsolat egymással, de miután biztosítottam, hogy bármi történjen is, a munkája az övé marad, ameddig csak szeretné, megnyugodott.
Bár Eszti remekül kézben tartott mindent, én is szerettem szabad időben a tanyán sertepertélni, játszani a házigazdát. Sokszor jöttek férfitársaságok vadászni, vagy csak erdei embert játszani, és velük valahogy jobban eltaláltam a hangnemet, mint Eszti. Nemegyszer, mikor nem volt más vendég a tanyán, egy-két engedékeny hölgyet is felfuvaroztam a tanyára a srácoknak. Párocskámat eleinte feszélyezte a dolog, de miután meggyőztem, hogy ez a kapcsolati tőke még agglegény időszakomból származik, nem törődött tovább a dologgal.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.41 pont (46 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#4 zsuzsika 2015. 01. 3. szombat 07:40
Jó.
#3 papi 2014. 05. 24. szombat 05:56
Nem rossz
#2 mackó2009 2012. 10. 30. kedd 21:39
jó a történet
#1 Törté-Net 2010. 01. 21. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?