A+ A-

A lányból lett fiú

Életem talán legszomorúbb, és legcsodálatosabb része volt ez, amit átélhettem. Mindez a testvérem ötlete volt. Egyik nap megjegyezte, hogy menjünk el bulizni.
- Menjünk, rúgjunk be.
- Hova akarsz menni?- kérdeztem tőle félve.
- Itt a sarkon van egy jó kis szórakozó hely - mondta, de már indult is kifelé az ajtón, húzva engem magával.
- Várj egy picit, nagyon jól tudod, hogy én nem szeretek ilyen helyekre járni, mert lehet, hogy te ott jól érzed magad, mert tudsz csajozni, de én mit kezdjek ott magammal? - kérdeztem.
- Hm... lássuk csak, van egy ötletem, benne vagy?- kérdezte, de a mosoly az arcán bizonytalanságot váltott ki belőlem.
- Attól függ mi az.
- Arra gondoltam, hogy beöltözhetnél pasinak, ezek a cuccok, amik nekem vannak jók rád is, úgyis rövid a hajad, simán elnéznek, mint pasi - mondta.
- Hát ez igazán remek ötlet, de veszélyes - mondtam neki miközben az egyik pólóját tuszkolta rám.
Felöltöztetett egy laza pólóba a melleimet lekötöttük, mert azt mondta ezt látta egy filmben, és tényleg bevált. Rám adott még egy farmert is, ami a térdinél ki volt szakítva, hogy még vagányabbnak tűnjek. Kicsit frusztráltnak éreztem magam abba a göncökbe. De mikor már a tükör felé invitált kezdtem belátni, hogy pasinak igazán helyes vagyok! Belőttük még a hajam, és már indulhattunk is a végzetünkbe!
Már az ajtóba a szívem a torkomba dobogott, életembe először féltem, mi lesz, ha lebukok.
- Gyere, már ne félj nem lesz semmi baj - Mondta, és húzott befelé magával.
Mikor már bent voltunk, az a sok ember, az a sok fény, ami elém tárult, félelmet árasztott belém. Elkezdett izzadni a tenyerem, és remegni kezdtek a lábaim is. Én csak követtem a testvéremet, mint a kutya a gazdáját. Amerre ment követtem én is.
A pultnál megállt, és kikért valamit, nem hallottam mit kért, de nem is igazán érdekelt. Csak az, hogy minél hamarabb vége legyen ennek az egésznek, és mehessünk haza!
- Tessék, ezt idd meg - nyújtott felém valamit.
- Mi ez? - kérdeztem, miközben a pohár tartalmát nézegettem.
- Ne kérdez, csak idd - emelte a kezem a számhoz.
Bele nyaltam, de már az íze is keserű volt.
- Egyszerűbb, ha egyszerre húzod le, hidd, el akkor nem érzed annyira az ízét - mondta.
- De akkor meg mi értelme van, hogy megigyam?- kérdeztem furcsán nézve.
- Arra, hogy ezt az irtózatos félelmet lemossuk az arcodról, mert így senki nem fog az életben hozzád sem szólni.
Kénytelen voltam hallgatni, rá. Így hát egy húzásra megittam az egészet. Épp hogy csak lenyeltem, máris adta a következő poharat a kezembe.
- Nem lesz ez már sok?- kérdeztem, de már éreztem, hogy nem stabil a talaj.
- Dehogy lesz, sok neked bőven kell innod, hogy ezt a gátlásodat, most fedni tudjuk valamivel.
- Jó rendben, de ha összeesek a te hibád lesz - mondtam neki, de már alig láttam.
- Attól nem félek, hogy összeesel, max. egy csajszi karjaiba - mondta sunyi mosollyal az arcán. Mikor ezt kimondta, egy újabb poharat nyomott a kezembe, én nekem már mindegy volt, így azt is megittam egy húzásra. Majd belökött, a tömegbe. Én sosem voltam a tánctudásomról híres, de hogy egy pasi mozgását felvegyem, az kész tudomány volt számomra. Főleg, hogy már bőven volt bennem pia, amiről persze fogalmam sem volt mi az. De bíztam a testvéremben, hogy tudja, mit csinál.
Nem tudtam, mit csinálok lépkedtem össze vissza, homályos köd volt körülöttem, vagyis úgy láttam, mintha egy ködben mászkálnék.
Egyszer csak egy lányt láttam a köd közepébe. Feltűnt, mert nagyon csinos volt, nem mintha kimondottan a csinos lányok tetszettek volna, de ő olyan egyszerű nem túlsminkelt, volt. Egyenesen rám nézett, avval az elbűvölő szép szemeivel. Egyre közelebb jött hozzám, már a végén teljesen hozzám simult. Így táncoltunk tovább. Már az alkohol kezdett kiszállni a fejemből, és a kép is kezdett világosodni. Jobban láttam a lány arcát, és a szemeit, amik magukkal ragadtak engem.
Jó fél órán át táncolhattunk, mikor kezdett távolodni tőlem, és elindult kifelé a tömegből.
Hogy mi üthetett belém, nem tudom, de akaratom ellenére, is utána mentem. A lány egyenesen a pulthoz sétált. Nagy merészségemre, odamentem hozzá. A szemem sarkából figyeltem őt. Egy kólát kért magának. Már az is tetszett, hogy nem alkoholt iszik. De valahogy nem mertem hozzá szólni, csak figyeltem félve, nehogy észrevegye. Lehet, hogy bután viselkedtem, mert a lány egyből levágta, hogy figyelem. És ezt közzé is tette:
- Nagyon jól táncolsz - mondta mosolyogva.
- Köszönöm, de te is - próbáltam értelmes választ kinyögni.
- Én Adrienn vagyok, téged hogy hívnak?
Ezt még nem találtam ki, meg ennyire a részletekbe nem is mertem bele gondolni, de gyorsan ki kellett találjak valami nevet.
- Eriknek hívnak.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.14 pont (28 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#7 listike 2014. 12. 10. szerda 09:45
Nagyon szép.
#6 papi 2014. 04. 22. kedd 04:59
Egész jó
#5 A57L 2014. 04. 9. szerda 07:00
Nem rossz történet.
#4 SIHUPAPA 2009. 12. 18. péntek 04:35
gyönyörű. kösz.
#3 artfet 2009. 12. 17. csütörtök 07:45
nagyon szomorú történet,már majdnem én is sírtam a végén,bár ennek nem itt lenne a helye:(
#2 Anonymus 2009. 12. 17. csütörtök 07:42
nagyon nyálas.... elég ratyi
#1 Törté-Net 2009. 12. 17. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?