A+ A-

Nem mindennapi vigasz

Csörög a telefon. A szám nem volt ismerős, de kíváncsiságból felvettem.
- Igen, tessék!
- Szia! Hogy vagy? - nem ismertem meg a férfihangot.
- Jól, de kivel beszélek?
- Attila vagyok! - azonnal beugrott, és kicsit el is szégyelltem magam amiért nem ismertem rá a hangjára - Na már meg se ismered a hangom!? Szépen vagyunk.. - hangjában megjátszott volt a neheztelés. Sokkal jobb barátok vagyunk annál, semhogy ilyenen megsértődnénk.
- Bocsi édes, nincs bent a számod a telefonomban. Mizu veled?
Hosszabb beszélgetést folytattunk, amiből megtudtam, hogy a külön költözött a barátnőjétől, és most egy bérelt pecóban lakik. A hír teljesen fejbevágott, mert 5. éve voltak már együtt, és most született meg a kislányuk. Megkérdezte, mikor megyek le hozzá. Éreztem a hangján, hogy valóban jólesne neki ha lemennék, és beszélgethetnénk egy nagyot. Nagyon régóta nem találkoztunk, és a mi barátságunk 13 évre nyúlik vissza. A 13 év alatt, ha neki volt szüksége rám, én hallgattam meg őt, ha én voltam a mélyponton, akkor ő sietett a segítségemre. Megbeszéltük, hogy másnap délután találkozunk.
Attila volt az első férfi az életemben. 16 éves voltam, ő 24, és csitri fejemmel istenítettem, holott nem egy kimondottan jóképű fickó, de karaktere, intelligenciája, életigenlése, és modora azonnal levette az embert a lábáról. Idővel én elköltöztem, és személyes találkozóink száma is megcsappant, de a barátságunk megmaradt, és mivel mind a ketten elég bővérűek vagyunk, hallgatólagos megállapodást kötöttünk, hogyha épp nincs egyikőnknek sem kapcsolata, akkor egymást tesszük boldoggá... A másnappal kapcsolatban tudtam nagyon jól, hogy megint az ágyban fogunk landolni.
Reggel kipattantam az ágyból, kicsit tettem, vettem, majd bevágódtam a fürdőkádba, olvasgattam, élveztem a melegvizet. Majd alaposan megborotválkoztam, kiegyengettem a vékony szőrcsíkot a puncimon. Hajamat egyszerű copfba kötöttem, melltartóra felvettem a legkényelmesebb moher pulcsimat, egy kényelmes farmert, csizmát, parfümöt, enyhe halvány sminket, és robogtam a vasútra. Az utolsó pillanatban estem fel a vonatra. Még le se ültem, már indultunk is. Útközben háromszor csörgött a telefonom, Attila hívott, hogy hol vagyok, minden rendben van- e? Megígértettem vele, hogy kijön elém az állomásra.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.78 pont (27 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#5 listike 2014. 07. 8. kedd 09:38
Egy folytatást megért volna,
#4 v-ir-a 2011. 12. 18. vasárnap 01:04
kár h nem lett folytatása...
#3 Ray 2009. 11. 29. vasárnap 15:10
Nagyon jó ! 10
#2 beka 2009. 11. 26. csütörtök 20:54
A kedvencem!!! Fantasztikusan erotikus történet! Még holnap is libabőrös leszek tőle. Köszi!!!
#1 Törté-Net 2009. 11. 26. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?