A+ A-

A látogatás - Léna

(Szemelvény "Az őrségváltás" című regényből, ahol ez az epizód így nem önthetett formát, tehát ezért így ott nem is található.)
- 1 -
- Várj itt! - mondta András a lányának, amikor a hangosbemondó bejelentette végre, hogy a moszkvai gép leszállt. Elővéve igazolványát benyitott a szolgálati bejáraton, az ilyen egyszerű akadályok nem állíthatták meg őt. Egykori felesége Lenocska kénytelen lett volna a többi utassal együtt sorban állva kivárni, míg átjut a vámosokon és a határőrökön. Az ő igazolványa, amely Andráséval egyenértékű volt csak éppen nem Budapesten, hanem a saját fővárosában, itt nem volt használható.
- Zdrasztvujtye! - köszöntötte Lenocskát, aztán leguggolt, és az ötéves kislányt is arcon csókolta.
- Zdrasztvujtye Andrej! - viszonozta az üdvözlést Léna. - Jó, hogy bejöttél értem ide, mert nagyon hosszú a sor előttem.
Az utasok vizsgálatával foglalkozó egyenruhások tisztelgésre emelték kezüket, amikor Böglyös a két vendéget, mindenféle procedúra nélkül, kézen fogva átvitte a forgóajtón. Az ajtó túloldaláról nyújtotta vissza az útlevelét az asszony, bélyegzőre neki is szüksége volt.
A forgóajtó túloldalán kikeresték csomagjaikat a kiskocsiról, és kiléptek az előtérbe.
Natasa nyakába ugrott az anyjának, aztán a kis Zóját, ötéves féltestvérét kapta ölbe.
- Jól utaztál? - kérdezte a kislánytól oroszul.
Zója csak bólogatott. Fél éve nem látta mostohatestvérét és anyja első férjét, most meg volt illetődve.
Míg az üdvözlés zajlott, a hivatali sofőr kézikocsira rakta a poggyászt, és elvitte az egész cuccot a parkoló felé.
Léna belekarolt Andrásba, Zóját Natasa vezette kézen fogva a nagy tömegben.
- Még mindig ezzel a szörnyűséges vén Volgával közlekedsz! - zsörtölődött az egykori hitves. - Olyan ez nálad, mint az öltözködés. Soha sem tanulsz meg rendesen felöltözni, és soha sem leszel eléggé igényes ahhoz, hogy kikövetelj magadnak egy rendes hivatali kocsit. Már régen Mercedesen és BMW-n járnak a beosztottaid, te meg nem tudsz szabadulni ettől a vén roncstól.
- Hagyd abba légy szíves! - kérte András, mert tartott tőle, hogy a lányának hamar elege lesz a civakodásból, amit sosem szeretett hallgatni, ám most Natasa a kishúgával foglalkozott, és nem szólt rájuk, hagyják abba a veszekedést.
- Hagyd abba, hagyd abba! -pörölt tovább az asszony - Ennyi csak a mondani valód! Nem tudom, hogy a beosztásodban hogy tudsz helytállni, ha egyszer ennyire tehetetlen vagy.
András csak bámult kifelé hallgatagon a Volga ablakán a behavazott tájra. Azon gondolkodott, hogy fél éve, amikor Zsuzsát várta a reptéren, ő is ugyanígy megszólta az öreg szolgálati kocsi miatt. Talán tényleg itt lenne az ideje egy cserének.
Megérkeztek Böglyös házához, és kikászálódtak az ülésből. Natasa meg akarta fogni Zója kezét, de a kislány gyorsan elszaladt előle, és kezecskéjével kis hógolyót tapasztva, megdobta nővérét, aki csak nevetett ezen, aztán elkapva végre a kislányt, berohant vele az udvarba.
- Egy kicsit nem figyelek, és máris bombázni kezdesz? - kérdezte magyarul, de aztán észbekapott. Még Léna sem tanulta meg tökéletesen a magyarnyelvet, pedig éveket élt Budapesten. Zója szinte egy szót sem tudott magyarul, így kénytelen volt oroszra váltani, és úgy megismételni a kérdést.
- Máskor figyelj jobban! - Zója egy újabb hógolyó gyártásán fáradozott, de Natasa leszerelte.
- Gyere be! - hívta magával kishúgát. - Én már nagyon éhes vagyok. Te nem?
Zója bólogatott. Persze, hogy éhes volt ő is.
Vacsora után Natasa a húgával játszott, a két felnőtt teli hassal borozgatott.
Natasa megnyugodva figyelte őket, veszekszenek-e, de nem volt oka az aggodalomra. Az érkezés utáni parázs vitának nyoma sem volt a szülei között.
- Ideje lenne Zojkát lefektetni! - szólalt meg az anyja.
- De anyácska! - nyafogott a kislány, ám amikor látta, hogy még a nővére sem fogja pártját, elcsendesedett.
- Kilenc elmúlt - említette Natasa - ideje ágyba kerülnöd. Hajnalban keltél.
- Nem is hajnalba, hanem reggel hétkor - nyelvelt a húga.
- Ha most otthon lennél, már tizenegy óra lenne.
- Az hogy lehet? - nézett nagyot a kislány. Öt évesen még nem nagyon értette az időzónák rejtélyét.
- Majd holnap elmesélem - Natasa a popsijára adott gyengéd pacsival terelte a fürdőszoba irányába a lányt.
- 2 -
Míg a húga fürdését figyelte, azon morfondírozott, hogy vajon Pável, az anyja mostani férje sejti-e, hogy Lenocska ilyenkor, amikor szolgálati útra Pestre jön, minden éjszakát egykori férje ágyában tölt. Natasa számára ez természetes állapot volt, még emlékezett gyermekkorának éveire, amikor reggelenként bemászott közéjük az ágyba, és együtt hancúroztak hármasban. Teljesen természetesnek fogta fel, hogy az anyja egy ágyban alszik az apjával. Inkább az volt a szokatlan, hogy amikor ők utaztak Moszkvába az anyjáéhoz hasonló okból, Lenocska Pávellel megy aludni.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8.14 pont (37 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#8 A57L 2014. 11. 9. vasárnap 12:04
Szép írás.
#7 papi 2014. 07. 3. csütörtök 22:24
Nagyon jó. Megy a 10 pont
#6 Remete D. László 2010. 12. 4. szombat 10:24
Kedves v-ir-a!
Köszönöm, hogy elolvastad. Gondolom, az itteni novellhoz tartozó regényt is megismerted már. Nem tudom, sikerült-e azt a képet, amit abban megrajzoltam, kicsit színesebbé tenni ezzel a két kikacsintással.
Üdv!
Remete.
#5 v-ir-a 2010. 12. 3. péntek 22:10
nálam is 10 pont...
#4 Remete D. László 2009. 10. 26. hétfő 20:52
Kedves Olvasó!
Az őrségváltás talán itt is közlésre kerül. Én egy rövid technikai jellegő közlésre várok csak, aztán elküldöm; de azt nem tudom, mikor kerül elétek, mert a témája nem erotikus. A szerkesztők azt ígérték, talán lesz olyan szájtja is a honlapnak, amelyik elviseli a nem erotikus írásokat.
Ha türelmetlen vagy, akkor a Google talán segít.
Üdv. Remete.
#3 Olvasó 2009. 10. 26. hétfő 19:15
Jól indult a hét!:)
László! A bevezetőben említett "Az őrségváltás" regény publikálva van valahol,valamilyen formában?
#2 pisti47 2009. 10. 26. hétfő 16:39
Élnek ezek a szereplők, megmondtam. Persze, hogy tizes.
#1 Törté-Net 2009. 10. 26. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?