A+ A-

Fantasy for D. 5. rész

Megint a kedvenc helyére készült, tanulni. Utolsó éves egyetemista volt, rutinos vizsgázó, ezért néha nem a kollégium szürke falai között nyomta magába a legújabb paragrafusokat, hanem kiment a kisváros szélére, a folyópartra. Volt ott egy várrom, a tövébe réges - régen kitettek néhány padot, amelyek a folyóra néztek. Kevesen tudták ide az utat, ő is csak véletlenül találta meg. A folyó túlpartján már többen járkáltak, ott is volt néhány pad, ezeket általában szerelmespárok foglalták el, a néhány sétáló pedig diszkréten kikerülte őket.
Ide indult, kezében a könyvvel, egy pléddel, meg egy üveg ásványvízzel. A kora délutáni nap éppen odatűzött, így egy kis vállpántos felsőben és egy laza shortban indult el.
A plédet leterítette, majd törökülésben, a folyó felé fordulva ölébe vette a könyvet. Szemből tűzött a nap, és nem szerette volna, ha csíkos marad a válla, így lecsúsztatta a pántot. Mellbimbóit még éppen fedte az anyag, és a szemközti padokon is csak egy - két szerelmespár feledkezett egymásba.
Testét hevítette a nap, agyát szárította a sok jogi kifejezés, így kinyitotta az ásványvizet, és ivott pár kortyot a hűvös folyadékból. Egy kicsit magára is locsolt, ruhája hűvös nedvességgel tapadt kebleire. "Ettől a látványtól biztos beindulna Péter" - gondolta mosolyogva. Barátjával utoljára tegnap este vívtak "párnacsatát", így élénken emlékezett a történtekre.
Felnézett, és a szemközti padot épp elfoglalta egy fiú. Ahogy odanézet tekintetük találkozott, s ő zavartan fordult el. Ilyen távolságból nem sokat láthatott, de mégis megzavarodott egy kicsit. Aztán visszatalált a könyvhöz, újabb oldalakon rágta át magát. Szinte észre sem vette, és ujjai a short alá csúsztak. Először unalmában csúsztatta végig ujjait bugyijának vékony anyagán, aztán érezte, hogy a forró nap is bizsergetni kezdi. Megtalálta az érzékeny pöcköt, és ujjhegyével finom körkörös mozdulatokat tett. Felsőhajtott, felemelte fejét, és pillantása megint összetalálkozott a fiúval. Még mindig ott ült, és úgy tűnt, azóta is őt nézi. Ki akarta rántani az ujjait az öléből, de rájött, hogy ezzel még feltűnőbb lenne. Az ölében fekvő könyv és a távolság miatt a lényeget úgysem láthatta. Jobban megnézte a fiút. Ahogy meg tudta ítélni, jóképű, vékony srác volt, kb. egyidős vele.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7 pont (17 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#5 A57L 2013. 11. 2. szombat 06:00
Elmegy.
#4 papi 2013. 06. 24. hétfő 08:11
Nagyon rövid
#3 genius33 2013. 01. 19. szombat 11:17
smile
#2 genius33 2013. 01. 19. szombat 11:16
Kicsit rövid lett de nemrossz :
#1 Törté-Net 2009. 07. 17. péntek 00:00
Mi a véleményed a történetről?