A+ A-

A vonaton

Egy történetet írnék le nektek, ami 3 - 4 éve esett meg velünk a kedvesemmel, aki azóta a férjem...
Egy téli késő délután utaztunk hazafelé egy kelet - magyarországi nagyvárosból vonattal. Kórházban voltunk - ha jól emlékszem - beteglátogatóban és az utolsó pillanatban ugrottunk fel a majdnem mozgó szerelvényre. Az utazás kb. másfél óra lehet hazáig és indulásnál tömve volt a vonat. Kipilledve nézelődtünk szabad helyek után, de mi sem gondoltuk komolyan... tömve volt a kocsi, tele fáradt, munkából hazautazó ingázókkal. Ám kedvesem szeme megakadt egy ülésen, ahová nem ült le senki, mert egy néni kosara elfoglalta. Zoárd odalépett és megkérdezte, hogy nem adná - e át a kosár a helyét az én számomra...? - A néni szeme villámokat szórt, de nem merte visszautasítani a kérést. A kast az ölébe vette és látványosan duzzogott. Én viszont megkönnyebbülve foglaltam helyet mellette. Ekkor pillantottam a velem szemközt ülő két fiatalemberre, nagyon helyesek voltak. Férfiemberrel lévén, nem foglalkoztam a mustrálgatásukkal és viszont. Egyetemi jegyzeteikbe mélyedve, vagy bambulva (?) inkább csak imitálták a tanulást.
Felálltam, hogy levegyem a kabátomat, hiszen így mégsem a peronon fogjuk végigállni az utat. Zoárd előzékenyen segített levenni, de a kabátakasztásból visszalóduló keze végigsimította a feszes bársonynadrágba bújtatott fenekemet. Kicsit elszégyellve magamat a fiúk felé pillantottam, hogy észre vették - e, és tekintetem a velem szemben ülő fiúéval találkozott, aki még nem vette le szemét a csípőmről. Elpirultam. Védtelennek érezhettem magamat, szerettem volna Zoárd mögé bújni, mikor is agyamba villant párom arcvonásából, hogy a futáskor kiment a térde és most fájhatott, mert sziszegősre húzta a száját. Kértem üljön le Ő, amit kis huza - vona után elfogadott azzal a feltétellel, ha az ölébe ülök. Képzelhetitek, az öregasszony majd' fel durrant mellettünk, tekintetéből a "ti perverz állatok" felkiáltással majd fel nyársalt minket. Ám én kedvesem ölében ültem. Még pihegve, izzadtan, nem épp' a legnőiesebb beülésben, úgy mint a gyerekek apjuk ölébe. Lábaimat szétvetettem kedvesem lábain kívül és miután levetettem kötött pulóveremet, vékony ingecskémben hátradőltem mellkasára. Mivel Ő sokkal magasabb tőlem, nagyon kényelmesen hajthattam hanyatt fejemet a vállára.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.72 pont (43 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#6 feherfabia 2015. 11. 8. vasárnap 06:15
Egész jó!
#5 listike 2014. 06. 12. csütörtök 07:10
Jó volt.
#4 A57L 2014. 01. 1. szerda 04:37
Jó írás.
#3 papi 2013. 04. 28. vasárnap 12:59
Nagyon jó
#2 Ati 2007. 04. 10. kedd 08:09
Ez egy nagyonszuper történet.
#1 Törté-Net 2002. 01. 17. csütörtök 18:00
Mi a véleményed a történetről?