Egy naplóból 4. rész

Sziasztok, mivel most már egyenlőre tényleg semmi érdemleges nem történt velem, folytatnám a napló eseményeinek az ismertetését. Szóval, ott tartottam, hogy felvett egy hajó. Franciák voltak, és nem nagyon rajongtak értem, egy angolért. A legénység egy része kifejezetten ellenséges volt, szerencsére a kapitány, és a tisztek normálisan viselkedtek, ők már angolul is tudtak, így mód nyílt beszélgetni. Döbbenten hallottam, mekkora felfordulás van az Usá ban a négerek jogai miatt, a polgárháború már akkor dühöngött. Aggódva gondoltam a fegyverboltos , hogy mi lehet vele. A kapitány lánya is a hajón volt, egy gyönyörű, vörös hajú szépség. Hát, nekem se kellett volna sok, hogy megkívánjam, de a hajón volt a férje, a másodtiszt személyében. A két fiatal nagyon szerelmes volt egymásba. A kapitány ezután az út után már átadja a hajót a vejének, ezért is jött most kivételesen a lány is velük. Máskor nem engedte ezt meg neki az öreg Jean Pierre, mert féltette a kalózoktól stb. Egyébként láttam, hogy nemcsak Rayle volt elővigyázatos, a hajón szép számmal volt revolver, puska, kard, valamint két régi, de attól még hatásos hajóágyú is harcba vethető volt szükség esetén. Nos, erre sor is került.
Pár nap múlva egy gyanús szigeten kötöttünk ki, ahol rossz arcú bennszülöttek tódultak elénk. A kapitány nem akarta, hogy Helen is a partra jöjjön, de ő ragaszkodott hozzá. Ebből lett a baj. A helyi férfiak leplezetlen kéjsóvársággal méregették, hamarosan el is határozta, hogy visszatér a hajóra. Ekkor a helyiek törzsfőnöke pár harcossal megpróbálta az útját állni, és elkezdte magyarázni tört angolsággal, hogy Helennek a helyi harcosokkal kell hálnia. Egy pillanat alatt kitört a csata. Én is előrántottam a magammal hozott revolvert, és lelőttem egy hatalmas, dárdával támadó bennszülöttet. Ekkor láttam meg, hogy a kavarodásban két gazember megragadta Helent, és a száját befogva már próbálják elhurcolni. Gyorsan lelőttem az egyiket, a másik viszont egy ágyékkötőjéről lekapott kődarabbal kidobta a kezemből a revolvert. Rémülten láttam, milyen messzire repül, hirtelen az általam legelőször lelőtt harcos dárdáját kaptam fel. A fickó is így tett, szabályos párbaj kezdődött közöttünk, de nekem sikerült leszúrni, a rohadékot.