A+ A-

Leáll a gép 4. fejezet

- 1 -
Tímea hangulata nem sokat javult az esti telefonszex következtében. Kicsit perverznek találta a dolgot, de ezt a csúnya, elítélő véleményt hajlandó lett volna megváltoztatni, ha a kielégüléshez, nem csak egy általában rosszhangulatú, magányos maszturbálás útján juthatna el. Reggel átfutott az agyán, hogy milyen jó lett volna ez a játék, ha nem sok ezer kilométer lett volna közöttük, hanem csak a két szobát elválasztó vékony fal, aztán amikor ezzel a játszadozással már kellően felingerelték egymást, Cinege bejött volna a hálóba, és mellé fekve jól megdugja. Már a gondolattól is nedvesedni kezdett frissen magára húzott bugyija, de teljesen haszontalanul, hiszen nemhogy a férje nem segíthetett rajta aznap reggel, de még saját maga sem tehette, hiszen Lacika már ébren volt, és vékony hangján hívogatta őt. Később, a stúdióba érve megint azon gondolkodott, hogy vajon Soma meddig hajlandó elmenni, a baráti kapcsolatok kockára tételével. Soha sem gondolta volna, hogy ennyi kínt tud okozni Cinege távolléte, és ezért azon sem törte idáig a fejét, hogy a hűtlenség is megutaztatja őt a pokol egy másik bugyrában.
Jó volt a szex Somával, de nem volt jó utána a lelkifurdalás. Most megint azt tervezgeti, hogy a fiú szolgálatait igénybe véve enyhülést keres nemi vágyainak kielégítésére, de előre irtózott az utána következő önmarcangolástól.
Kicsit korábban érkezett a szokásosnál, és így egyedül nyitott, aztán magában üldögélt a hivatalos nyitvatartási idő kezdetéig az asztalánál, kellemetlen gondolatain rágódva.
A telefon csicsergése zavarta meg a rágódásban. Soma nagybátyja az Öreg Muzsikus jelentkezett.
- Soma még nincs ott? - kérdezte bemutatkozás után.
- Sajnálom, még nem érkezett meg - szabadkozott Timi. - Még nem is kezdődött meg a nyitva tartás, én is csak véletlenül vagyok itt.
- Nem baj - mondta az öreg. - Csak azért jelentkeztem, mert van egy kis pozitívum a maguk énekesének dolgában. Megkörnyékeztem a főnökömet, és neki tetszett a két dal. Szerinte is biztató ez a felvétel, és megígérte, hogy felhívja Párizsban Pénzes urat.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8.65 pont (79 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#14 A57L 2014. 09. 3. szerda 16:33
Csak így tovább.
#13 listike 2013. 10. 31. csütörtök 07:23
A Páternoszter sokkal jobb volt, de ez az én véleményem.
#12 Bikmakkocska 2013. 09. 16. hétfő 13:25
Príma történet fűzés. Klasz!
#11 Yankie 2009. 10. 5. hétfő 20:10
10p! És ha már szóba került a zene, én smooth jazz-t hallgatok olvasgatás közben! a hangulata remekül illeszkedik ehhez történethez!
#10 Remete 2009. 03. 9. hétfő 09:14
Kedves elzse!
Nagyon szívemből szóltál ezzel az üzenettel, és nasgyon, nagyon köszönöm. Amikor ezt a részt írtam, kibújt belőlem az egykori zenész, és szerettem volna átadni egy keveset az olvasóknak abból, amit a muzsikával kapcsolatban érzek, és amit szeretnék, mással is éreztetni. Ezek szerint, nem dolgoztam hiába, vagyis, ha már zenében nem tudtam megvalósítani a szándékaimat, legalább írni sikerült róla.
Sokat tudnék erről beszélni, de tényleg nem idevaló a dolog, és azt hiszem, már így is a peremén járok annak a lehetőségnek, amit a honlap gazdái nyújtanak. Köszönettel tartozom nekik, de Neked is, hogy vevő vagy a szándékomra.
További jó olvasgatást.
Üdvözlettel
Remete
#9 elzse 2009. 03. 8. vasárnap 07:33
szia remete!
ott tartok hogy, már többször rá akartam keresni anita zenéjére.továábbi ötletdús írást kivánok. zsolt
#8 Remete D. László 2009. 02. 12. csütörtök 08:48
Kedves sihupapa,GF, Andreas és Olvasó!
Köszönöm a hozzászólást!
Üdv. Remete.
#7 Remete D. László 2009. 02. 12. csütörtök 08:47
Kedves pisti47!
Igaz, hogy a páternoszterhez mindig tartozik egy gép, és az örökmozgó lift addig jár, amíg ez a gép le nem áll, de biztosan erről a gépről szól ez a regény? Ez a történet talán nem egyszerűen a Páternoszter folytatása, és talán az a témája, hogy ezek a fiatalok a főszereplők, akik megcéloztak egy karriert, a gépük most kezd felpörögni, aztán lehet, hogy leáll, mielőtt a sikert elérnék.
Hát ne tudom…
Én mindig kavarom, mint az a bizonyos Alfréd, aki nagyon Piszok volt ott a cirkáló fedélzetén.
További jó olvasást! (Elnézést a hasonlatért!Nem szeretném túlértékelni magam.)
Üdv. Remete.
#6 sihupapa 2009. 02. 11. szerda 23:44
Ennyi dicséret után mit mondjak? Imádlak REMETE!!!!!
#5 GF 2009. 02. 10. kedd 21:40
Kedves Remete!
A történeteidet olvasva egy régi-régi reklám jut az eszembe: "Ez az, amit nem lehet megunni!"
#4 Andreas 2009. 02. 10. kedd 13:16
Én nagyon élvezem. Csak így tovább!
#3 pisti47 2009. 02. 10. kedd 03:11
A gép találkozik a páternoszterrel, csak ne álljon még le idő előtt. Kíváncsi vagyok, de nagyon.
#2 Olvasó 2009. 02. 10. kedd 02:31
Le a kalappal!
Tudod miről ismerszik meg a jól megírt történet,László?(persze,hogy tudod)
Az ember olvasás közben már nem a fekete betűket látja,hanem a filmet.
Na,a te írásaid filmek.De nem fekete-fehér 8mm-es néma filmek,hanem színes,szélesvásznú, THX hangminőségűek!
#1 Törté-Net 2009. 02. 10. kedd 00:00
Mi a véleményed a történetről?