A+ A-

Emlékeim anyáról: Frank története 1 - 2. rész

Üdvözlök Mindenkit!

Azt hiszem illik nekem is a bemutatkozással kezdenem: a nevem Frank. Anyámét nem árulom el, egyrészt mert a történet szempontjából úgysincs jelentősége, másrészt furcsa lenne számomra így emlegetni az írás folyamán. Mintha valami kívülálló jegyezné le az egészet, nem pedig egy olyan valaki, aki maga is az események részese volt. Szóval egyszerűen csak anyának fogom hívni, ahogy egyébként is teszem. A sztorim nem túl hosszú, és talán nem is olyan különleges, mint az eddigiek, de így történt minden ahogy elmondom, ítéljétek meg magatok mennyire találjátok majd érdekesnek.

A szüleim körülbelül egyidősek voltak, és amennyire meg tudtam ítélni, jó házasságban éltek. Kettejük közül én mindig is az anyámhoz álltam közelebb. Beteges kisgyerekként (kisebb szívproblémám volt), nem teljesítettem túl jól a sportban, apámnak pedig leginkább ezzel lehetett imponálni. Így aztán eléggé összenőttünk anyával, aki igazi majomszeretettel csüngött rajtam.
Kettőnk szoros kapcsolata akkortól változott meg, amikor középiskola táján elkezdtem érdeklődni a lányok iránt. Ami azt illeti elég későn érő típus vagyok, és csak a suli utolsó évében vetettem bele magam komolyabban is a randizásba. Nem mondhatnám, hogy jó voltam a dologban, sőt igazából többnyire katasztrofálisan teljesítettem. Anya gyűlölte, hogy állandóan csalódott képpel állítok haza, és mindent megtett, hogy segítsen nekem. Újra és újra elmeséltette velem a történteket, és igyekezett jó tanácsokkal ellátni, de nem mondhatnám, hogy sokra mentem velük.
Aztán a főiskola első évében találkoztam Donnával, és úgy tűnt, vele végre megszakad a rossz sorozatom. Anya rögtön megérezte, hogy az eddigieknél komolyabb dologról lehet szó, mert már vonakodtam kitárgyalni vele a randikon történteket. Ez persze csak még kíváncsibbá tette, és mindent megpróbált, hogy többet megtudjon erről az új kapcsolatomról. Igazság szerint azért nem avattam be jobban a magánéletembe, mert már nem volt szükségem a tanácsaira. Minden remekül ment magától, nem kellett senkitől sem segítség. Anyát érezhetően bosszantotta az események ilyetén fordulata, és egyre komolyabb energiákat fektetett abba, hogy helyreállítsa köztünk a régi, bizalmas viszonyt.
Ha otthon voltam, sehol sem volt nyugtom a kérdéseitől. Elkapott a konyhában amíg az apám a nappaliban tévézett, ha a garázsban tett vett az öregem, akkor a hallban állta az utamat, vagy feljött a szobámba, hogy ott próbáljon megpuhítani. Egy idő után annyira belefáradtam ebbe az állandó ostromba, hogy inkább elkezdtem mindenfélét összehordani Donnáról, csak hogy végre békén hagyjon.
Elmondtam, hogy mennyivel érettebb, szexisebb, az alakja mennyivel nőiesebb azoknál a lányoknál akikkel eddig dolgom volt. Megemlítettem, hogy milyen lazán és lezserül viseli a ruháit. "De nem slampos" - tettem hozzá gyorsan, amikor láttam, hogy anyám szemöldöke kissé összébb rándul a hallottaktól. Elmagyaráztam neki, hogy csak annyiról van szó, hogy nem csinál nagy hűhót abból, ha a blúzán nyitva van fölül néhány gomb, vagy a szoknyája kicsit feljebb csúszik a combján a szokásosnál. - Még az is előfordult - melegedtem bele a mesémbe - , hogy csak egy rövid hálóing volt rajta, amikor egyszer együtt tanultunk, mert elfelejtette, hogy átjövök hozzá aznap este, és amikor megérkeztem már nem vesződött az átöltözéssel.
Anya láthatólag nem volt elragadtatva a dologtól.
- Hát - mondta - , jobb, ha vigyázol, Frank. Gondolom nem akarsz idejekorán megnősülni, és abbahagyni a főiskolát?
- Ugyan már, anya - feleltem lángra gyúlt arccal. - Itt még azért nem tartunk. - Majd vigyorogva hozzátettem: - Egyszerűen csak jó érzés egy olyan nő mellett lenni, aki teljesen fesztelenül viselkedik veled, és aki nem bánja, hogy időnként megbámulod, és örömödet leled a látványában.
- Ó, értem - anya hangja kissé tűnődővé vált, pillantása szórakozottan végigsöpört az arcomon, majd rövid csapongás után a mennyezeten állapodott meg. - Értem - ismételte meg kis szünet után, tekintetét elszakította a plafonról, szeme futólag rám villant, aztán sarkon fordult és kiment a szobából.
Azt hiszem, ezen a ponton tartozom egy vallomással. Abbéli igyekezetemben, hogy anya végre békén hagyjon, a történteket kissé kiszínezve adtam elő. Donna valóban hálóingben fogadott az egyik este, de amikor fölértünk a szobájába rögtön felvett magára egy köntöst is. Megbámulni valóban megbámultam, de nem nyíltan, hanem csak lopva amikor épp másfelé figyelt. Szó sem volt tehát arról, hogy kedvem szerint szabadon legeltethettem volna rajta a szememet.
Az egésszel csak azt akartam elérni, hogy anya zavarba jöjjön, és végre lekopjon rólam. Direkt olyan válaszokat adtam neki, amikről úgy gondoltam, hogy feszélyezni fogják, de láthatólag nem ez történt. Igazság szerint úgy tűnt, most még jobban izgatja az egész história. Ami pedig még ennél is kínosabb, sikerült felkeltenem a féltékenységét és elérnem, hogy úgy tekintsen Donnára, mint ellenfélre akivel meg kell harcolnia a fia figyelméért.
Hogy mennyire igazam volt, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy másnap újra felhozta a témát. Az érdekelte, hogy Donna tényleg olyan lazán viselkedik - e a jelenlétemben, és hogy mit mutatott meg magából. Ez volt az a pont ahol belém bújt a kisördög, és úgy döntöttem, hogy ahelyett, hogy bevallanám neki, hogy előzőleg egy kicsit elferdítettem az igazságot, inkább ráteszek még egy lapáttal az eddigiekre.
- Hát - mondtam töprengő képet vágva - , elég sokat megmutatott a lábából. Na nem mintha túl rövid, kihívó szoknyákat hordana vagy ilyesmi, csak tudod az otthoni ruhái, a köntösök, hálóingek sokkal lezserebbek mint azok amiket az utcán hord. De ő nem bánja, ha ezekben látom, nem csinál belőle nagy ügyet, és ez klassz.
- Szép - jegyezte meg anyám epésen. - Szóval egyáltalán nem érdekli, hogy végig a lábát stírölöd?
- Sőt - tódítottam - , ha pizsama van rajta, és egy vagy két gomb elenged a felsőjén, amiatt sem izgatja magát. Klassz dolog így nézegetni egy nőt, főleg hogy még csak óvatoskodnod sem kell, mert simán hagyja magát. Végül is mi baj lehet belőle? Nem ártunk ezzel senkinek.
- Ahha - felelte anya - , értem.

Aznap vacsora után a nappaliban ültem, és a jegyzeteimet olvastam át egy másnapi vizsgára, miközben apa a tévében baseball - meccset nézett. Anya miután végzett a mosogatással, szokásától eltérően nem ült le velünk a szobában, hanem felment az emeletre. Amikor lejött, egy hosszú, csaknem a padlót söprő köntös volt rajta, lábán pedig bolyhos, rózsaszín papucs. Leült a kanapé melletti székre, és egy magazint kezdett lapozgatni.
Olvasás közben a lába, melyet úgy táncoltatott föl - le, mintha egy csak általa hallható zene diktálná hozzá a ritmust, teljesen kizökkentett a tanulásból. A köntös a mozgástól lecsúszott, egészen térdig lemeztelenítve a lábszárát, és csak azért nem nyílt jobban szét, mert az ölében heverő magazin súlya a helyén tartotta. Anyám lábfeje mindeközben ugyanúgy föl - le járt a csendes melódia ritmusára, időnként kis bokakörzésekkel színesítve a koreográfiát.
A furcsa az volt az egészben, hogy annak ellenére, hogy egyáltalán nem volt számomra újdonság a látvány (végül is láttam én már őt fürdőruhában is), mégsem tudtam elszakadni tőle. Szinte megbűvölt az a körbe - körbe járó láb, olyannyira, hogy egészen megfeledkeztem a jegyzeteimről. Furcsa vibrálás volt köztünk a levegőben, ami valahogy összefüggött a tegnapi és a mai nap folyamán lefolytatott beszélgetésünkkel. Éreztem, hogy megváltoztak a dolgok, és ebben csak megerősített az anyám arcára kiülő elégedett mosoly... Hirtelen észrevettem, hogy engem figyel miközben épp elmélyülten nézegetem a lábát. Elvörösödtem, de képtelen voltam abbahagyni a fáradhatatlanul mozgó lábfej bámulását.
- Tanulsz valami vizsgára? - érdeklődött mosolyogva.
- Ööö... igen - nyögtem ki nagy nehezen.
- Segítsek? Ha akarod kikérdezlek. - Félredobta az újságját, előrehajolt, és kivette a kezemből a felé nyújtott jegyzetfüzetet. Belepillantott és gyorsan feltette az első kérdést, amire csak néhány zavart krákogást tudtam kipréselni magamból.
- Ugyan már, Frank - korholt szelíden. Szembefordította a széket a kanapéval, kinyújtotta a lábát, és addig mozgatta a lábujjait, amíg a papucs le nem esett a földre. Aztán a meztelen lábfejét a rózsaszínben játszó körmökkel a térdemnek támasztotta.
Eldadogtam egy olyan választ amiről szinte biztosan tudtam, hogy rossz, de anya nem javított ki, hanem rátért a következőre. Minden egyes kérdés után finoman megbökte a térdemet a lábujjaival, miközben a furcsa mosoly egy pillanatra sem hagyta el az arcát.
Már egy ideje folyt ez a rendhagyó vizsgáztatás, amikor apám bosszúsan felmordult:
- Az Isten szerelmére, gyerekek! Csináljátok ezt fent. Nem hallom tőletek a meccset!
Anya felállt, és lepillantott rám.
- Hallottad az apádat, Frank. Indíts fölfelé - parancsolt rám, és kezében a jegyzetfüzetemmel kisétált a nappaliból.
Engedelmes kutya módjára követtem az emeletre, a lépcsőn felfelé haladva tekintetem végig a csípőjére tapadt, mely puhán ringott minden egyes lépésénél. A szobámba érve leültetett az ágyamra, aztán az ajtóhoz ment és ráfordította a kulcsot. - Nem akarjuk, hogy megzavarjanak minket, igaz? - kérdezte mosolyogva.
Az íróasztalomhoz sétált, és a székemet közelebb húzta az ágyhoz; úgy, hogy pont szemben üljünk egymással. Letelepedett a székre, keresztbe tette a lábát, és a füzetemet a térdére fektette.
- Na, hol is tartottunk?
A lába újra elkezdte a lent már megtapasztalt ütemes táncát, miközben szeme elmélyülten kereste azt a pontot ahol abbahagytuk. A papucs egyre lejjebb csúszott ficánkoló lábfejéről, majd végül megadta magát a gravitációnak, és a földre esett. Anyám azonban nem törődött vele, lába tovább mozgott a saját maga diktálta ritmusra, újra odavonzva a tekintetemet.
- Egen - kuncogott fel, amikor ismét elcsípte a pillantásomat - , itt tartottunk.
Felkapta öléből a jegyzetfüzetet, gyors mozdulatától köntösének két szárnya szétnyílt lecsupaszítva combjának alsó részét, és folytatta a kikérdezésemet.
Mialatt a vizsgáztatásom folyt, időről - időre megemelte a lábát, és lábfejével alig érezhetően megbökte az ágyat, nem messze attól a helytől ahol ültem. Lábszárán finoman megfeszültek az izmok, ahogy rózsaszín körmű lábujjai nekinyomódtak a matracnak, és elernyedtek amikor elemelkedtek róla. Aztán egy lendületes mozdulattal ismét átvetette egyik lábát a másikon, még feljebb csúsztatva a már most is keveset takaró köntöst. Amikor ilyesmi történt, gépiesen visszahúzta a ruhadarab elszabadult redőit, de előfordult, hogy nem vesződött vele. Ilyenkor altestének csak az ágyék közeli részek voltak takarásban, és tekintetem éhesen siklott végig combjának fedetlenné vált érzéki ívein, hajlatain.
A lábát, mely így már szinte teljes hosszában fedetlenné vált, újra felrakta az ágyra, és tovább folytatta a kikérdezésemet. Amikor ismét levette, nem tette keresztbe, hanem felemelte a jegyzeteket az arca elé, és hagyta, hogy a köntös immár azon a helyen is szétnyíljon ami eddig többé - kevésbé takarásban volt.
Ebben a pózban vizsgálgatta a kérdéseket egy ideig, mialatt én immár a lebukás kockázata nélkül legeltethettem szememet az elém táruló nem mindennapi látványon.
- Ó igen, itt tartottunk - mondta tárgyilagos hangon, és a szokott lendületes mozdulattal újra átvetette egyik lábát a másikon.
Én már akkor egy ideje felhúzott combokkal ültem az ágyon, államat a térdeimen pihentetve. Ennek a testhelyzetnek két oka volt, egyrészt jobb pozícióból tudtam bámulni anyám kis előadását, másészt segített elrejteni a már egy ideje agresszívan feszülő erekciómat.
Amikor anya meghallotta, hogy apám feljött az emeletre, és a léptek zajából ítélve megindult a fürdő felé, felállt, és fölém hajolt egy jóéjtpusziért.
- Szeretnéd, ha holnap este is segítenék neked tanulni? - duruzsolta.
Megpróbáltam a szemébe nézni, de nem tudtam elszakítani tekintetemet attól a kilátástól, amit a dekoltázsa nyújtott ebben a kissé előrebukó testhelyzetben. A köntös felső része szétnyílt, és látni engedte a testét szorosan ölelő sárga hálóinget, melynek kivágásából puha fehér halmokként villantak elő a keblei. Úgy tűnt, mintha csak előreszegeződő mellbimbói akadályoznák meg, hogy kiszabaduljanak a vékony anyag fogságából, és diadalmas, meztelen szépségükben megmutassák magukat a külvilágnak.
Anyám félreértve hallgatásom okát, kissé csüggedten folytatta:
- Hát, gondolkodj rajta, és majd szólj, hogy mit döntöttél.
Felállt, finoman ringó csípővel az ajtóhoz sétált, kinyitotta, és mielőtt kilépett volna rajta édesen rám mosolygott.

Másnap anya fehér blúzt és egy gazdagon redőzött szoknyát viselt, ami kicsivel a térde alatt ért véget. Bár ez a tegnapihoz képest konzervatív öltözéknek számított, mégsem voltam képes levenni a szemem a lábáról, miközben a konyhában sürgött - forgott. Nyilvánvalóan nem kerülte el a figyelmét a dolog, mert roppant elégedett arcot vágott. A vacsora végeztével, miután apa felállt és elindult a nappali felé, anya hozzám fordult:
- Elmész ma este Donnához tanulni, kicsim?
Ahogy a kérdés utolsó hangjai is elhaltak az ajkán, felemelte a kezét és szórakozottan csavargatni kezdte blúzának legfelső gombját. Amikor apa végre eltűnt a konyhából, és léptei már a nappali padlóján nyikorogtak, anyám újabb akcióra szánta el magát. Egyetlen könnyed mozdulattal kigombolta felül a blúzát, és egy huncut kis mosolyt villantott rám.
Bár aznap este tényleg megbeszéltem Donnával, hogy átmegyek hozzájuk tanulni, de ilyen előzmények után nem volt nehéz eldönteni, hogy mitévő legyek.
- Ööö... nem - hebegtem - , úgy gondoltam, hogy talán te megint... ööö... segíthetnél nekem.
- Boldogan - anyám arca ragyogott az őszinte lelkesedéstől. - Tudod, hogy mennyire szeretek segíteni neked, Frank.
Mielőtt hozzáfogtunk volna a tanuláshoz, anya még el akarta mosogatni a vacsora után maradt piszkos tányérokat. Amikor felajánlottam, hogy segítek neki, mosolyogva elhessegetett.
- Te csak készülj fel a kikérdezésre - mondta határozottan. - Nemsokára én is fent leszek.

Miután felmentem a szobámba, az első dolgom volt, hogy átvegyem a pizsamámat. Előző este a kínok kínját álltam ki farmeromnak feszülő férfiasságom miatt, a laza pizsamában ez a veszély nem fenyegetett. A széket a tegnapinál kissé közelebb húztam az ágyamhoz, mert úgy számítottam, hogy ebben a helyzetben ha felrakja a lábát kénytelen lesz hozzám érni. Ha viszont úgy dönt, hogy a matrac szélének támaszkodik, akkor olyan meredeken kell behajlítania a térdét, hogy a szoknyája akár egészen derekáig visszacsúszhat. Gratuláltam magamnak a remek ötlethez, hisz így bármi is történik, én mindenképpen nyerek rajta. Miközben várakoztam, a kezemet becsúsztattam az alsómba, és finoman masszírozni kezdtem a farkamat. Élénk, erotikus képek kavarogtak a fejemben, melyek főszereplője anya volt.
Amikor egy örökkévalóságnak tűnő várakozás után végre benyitott a szobába; láttam, hogy ő is átöltözött, ugyanis nem blúzt és szoknyát viselt, hanem a tegnapi földig érő köntöst. Én azonban nem voltam csalódott, mert bíztam a székkel való ügyeskedésem sikerében.
Anya azonban mást forgatott a fejében. Szó nélkül kikerülte a széket, az ágyamhoz lépett, lerúgta a papucsait, és lótuszülésben letelepedett velem szemben. A köntöse ebben a pozícióban teljesen eltakarta a lábait, esélyem sem volt, hogy akár csak egy négyzetcentiméternyi meztelen bőrt is megpillantsak amíg ebben a helyzetben van.
- Add ide a jegyzeteidet - parancsolt rám, és felém nyújtotta a kezét. Amikor odaadtam neki amit kért csalódottságom pillanatok alatt zavarba fordult, mert rádöbbentem, hogy ebben az ülésrendben semmi sem takarja el előle a pizsamám alatt dagadozó erekciómat. Pánikszerűen összezártam a combjaimat, így próbálva meg elrejteni a szeme elől izgalmam nyilvánvaló jelét. Anya azonban látszólag semmit sem vett észre az egészből, mert amint megkapta a jegyzeteket azonnal nekiállt kérdezgetni.
Ahogy telt az idő, az együttlétünk egyre jobban hasonlított egy normál tanulási szituációra, én pedig megkönnyebbülten vettem észre, hogy az erekcióm lassan lohadni kezd. De ez nem tartott sokáig, amikor a gondolataimat már majdnem sikerült teljesen a vizsgámra terelni, anya hirtelen az égnek lökte karjait, hátát ívben megfeszítette, és egy jólesőt nyújtózkodott.
- Uh, szükségem van egy kis szünetre - mondta, és felállt. Egy darabig ide - oda járkált, majd végül megállapodott az ágy végénél. Anélkül, hogy akár csak egy szó is elhagyta volna a száját, lassan meglazította a köntösét összefogó övet, majd teljesen kioldotta. Szétnyitotta a köntöst, széthúzta a szárnyait, és egy pillanatig ebben a kitárulkozott helyzetben maradt. Aztán először a válláról rázta le, majd csípője hullámzó mozgásával a törzséről is lehántotta a hosszú ruhadarabot. A köntös halk puffanással landolt a padlón, anya pár másodpercig mozdulatlanul állt testhez tapadó hálóingében, aztán lassan formálva a szavakat megszólalt: - Jól érzed magad velem tanulás közben? Nem feszélyez a dolog?
- Persze hogy jól érzem magam, klassz veled tanulni - szaladt ki belőlem, miközben majd felfaltam a szememmel ahogy ott állt a térd fölött véget érő hálóingében. A vékony selymes anyag szorosan tapadt oldalról a melleihez, erős tartást biztosítva nekik, amire szükség is volt az elöl húzódó csipkés szélű, mélyen hasított kivágás miatt. A csipkék apró lyukacsain keresztül világos rózsaszín pettyekben villant elő a bőre. Anya újra nyújtózkodott, előretolva kebleit, melyek így csaknem szétfeszítették a széles dekoltázst.
- Jóóó - hangzott fel a megkésett felelet az iménti válaszomra - , csak mert én is nagyon élvezem a tanulást veled.
Újra visszaült az ágyamra ugyanabban a pozícióban mint mielőtt felállt. Mivel a köntös már nem takarta a panorámát, pompás kilátásom nyílt meztelen lábaira, és a hálóing felcsúszott szegélye alól elővillanó bugyijára. Ahelyett, hogy a jegyzeteimet a kezében tartotta volna, inkább lerakta őket maga elé az ágyra, és föléjük hajolt. Ebben a helyzetben a szétnyíló hálóing már nem biztosított megfelelő takarást a kebleinek, így semmi sem akadályozott meg abban, hogy megbámuljam amint testének minden mozdulatára érzéki táncba kezdenek a mellkasán.
Innentől fogva egyre lassabban tette fel a kérdéseket. Mintha mindketten megértettük volna, hogy a tanulás fontossága most eltörpül amellett a valami mellett ami kettőnk között történik. Ahogy a farkam lüktetve a pizsamanadrágomnak feszült, rájöttem, hogy neki éppolyan szabad rálátása van az ágyékomra, mint nekem az ő bugyijára. Nem törődtem a dologgal, féltem még csak megmozdulni is, nehogy megtörjem a varázst. A szememet le nem vettem ide - oda ringó melleiről. Egészen megfeszítettem testemet, hogy minél mélyebben belássak a dekoltázsába, miközben ő olyan mélyen hajolt az előtte heverő jegyzetekre, hogy az orra szinte hozzáért a papírhoz.
Anya felém tolta a lapokat, egészen addig míg hozzá nem értek a lábamhoz. Aztán megragadta a bokáimat, és támasznak használva őket közelebb araszolt hozzám. Behajlított térdeit beékelte a lábszáram alá, és addig ficánkolt ültében, míg a lábaim a combjai mellett nem helyezkedtek el. Ebben a kitárulkozott testhelyzetemben esett pillantása a pizsamám anyagán átrajzolódó merevedésemre.
- Így tanultok Donnával? - kérdezte csendesen.
- Igen - hazudtam.
- És így engedi, hogy megbámuld?
- Igen - füllentettem újra - , majdnem.
- Majdnem?
- Hát, ő engedi, hogy megérintsem a lábát - nyögtem ki, noha mi sem állt távolabb az igazságtól.
- Így? - Anya megfogta a kezeimet és ráhelyezte őket a térdeire. A vádlija szinte összeforrt a combja hátsó részével, ahogy ebben a félig térdelő helyzetben ücsörgött. Amikor elengedte a kezemet, óvatosan simogatni kezdtem a lábait, a térdétől lassanként a vádlik és a combok belő részei felé kalandozva.
- Így? - ismételte meg a kérdését anya.
- Igen - válaszoltam rekedten.
- Van olyan jó érzés az én lábamat simogatni, mint az övét?
- Jobb - krákogtam újra.
- Jobb?
- Igen.
Anyám láthatólag elégedett volt a válaszaimmal.
- Mi mást enged még neked? - kérdezte kis szünet után.
- Megengedi, hogy megnézzem. Ott fönn - biccentettem a mellei felé.
Anya bizalmatlan pillantást vetett rám.
- Tényleg megengedi. Komolyan... - mondtam leplezetlen szorongással a hangomban, mialatt megpróbáltam olyan ártatlan képet vágni amilyen csak telt tőlem. Mindeközben folyamatosan a melleit bámultam, a kezeimet pedig a combja és a csípője találkozásán nyugtattam. Hüvelykujjaimat lejjebb csúsztattam kissé, és gyengéden belemélyesztettem combközének selymes bőrébe, mintegy ezzel nyomatékosítva a mondanivalómat.
- Biztos, hogy megengedi neked ezt a dolgot? - anya hangjában kétely csendült.
- Igen - vágtam rá teljes meggyőződéssel, és kezeimmel még mélyebbre furakodtam a lábai közé.
- Rendben - határozott végül anya - , de csak egy pillantás erejéig.
Megfogta a hálóruhája szegélyét, és lassan feljebb húzta. Egy örökkévalóságba telt, mire a hasa előbukkant, és még hosszabbnak tetszett az az idő, mire a mellei is előtűntek. Anya ekkor a hálóinget egészen az arcáig rántotta, de nem bújt ki belőle. Mellkasát előrenyomta, keblei büszkén ágaskodtak mintha élvezték volna frissen nyert szabadságukat.
Csodálatos, fantasztikus, gyönyörű cicik voltak. Anya homorító háta miatt diadalmasan feszültek a levegőnek, megereszkedettségnek a nyomát sem lehetett rajtuk felfedezni. A mellbimbók úgy szegeződtek előre, mint két apró sötétvörös kupola. Már az önuralmam végén jártam, és erőnek erejével kellett visszatartanom magam, nehogy rábukjak a két gyönyörű pihegő dombra, amikor anya hirtelen visszahúzta a hálóinget eltüntetve a csodálatos panorámát.
- Ennyit ma estére - mondta elfúló hangon. Valamilyen okból a szokásosnál gyorsabban szedte a levegőt, akárcsak én. Úgy ültünk egymással szemben mint két cinkos, akik sötét titkokat őriznek. Végül anya törte meg a csendet: - Azt hiszem, kezdjük túlzottan élvezni egymás társaságát - sóhajtott, és fejét előrenyújtotta. Én is hasonlóképpen tettem, egészen addig, amíg az arcunk össze nem ért. Lenéztem a kezeimre melyek még mindig a combtövét markolták, aztán tekintetem lejjebb vándorolt, és megpillantottam a péniszemet, amely időközben megtalálta az utat a szabadság felé, és úgy meredt elő a pizsamám hasítékából, mint egy kilövésre kész rakéta.
- Nem, anya - mondtam az előző megjegyzésére reagálva - , szerintem pont annyira élvezzük egymás társaságát amennyire kell.
Felnyúltam és kissé előrébb húztam a fejét, de úgy, hogy az arcunk oldalról mindvégig összeért. Így most pont farkasszemet nézett büszkén dagadozó hímtagommal. Egyikünk sem szólt egy szót se. A hallgatásán felbátorodva bal kezemmel még mélyebbre nyomultam a combjai közé, és hüvelykujjammal végigcirógattam a bugyija elülső részét. Hogy némiképp elvonjam a figyelmét az iménti akciómtól, gyorsan megkérdeztem: - Megnézhetlek még egyszer, mielőtt lefekszem?
Mintha újra kicsi lettem volna, és "csak még egy" meséért könyörögnék neki elalvás előtt. Már akkor sem tudott ellenállni a kérlelésemnek, és ez most sem volt másként. Az arcunk még mindig összeért miközben újra nyakig fölhúzta a hálóingét.
- Egy picit hadd nézzelek - könyörögtem, mialatt hüvelykujjam tovább körözött a bugyija elején. Egy perccel később elengedtem a fejét, és felszabadult jobb kezemmel a mellei felé nyúltam. Összesimulva, összeérő arccal feszülten figyeltük, ahogy a kezem lassan közeledik a mellkasához, majd tenyerem rázáródik a jobb keblére. Gyengéden megszorítottam és elengedtem, gyúrtam, masszíroztam a forró ruganyos dombot. Aztán a tenyeremet, és ujjaimat lecsúsztattam a melléről és az ágaskodó bimbót ragadtam meg. Finoman cirógattam, dörzsölgettem a duzzadt kis kúpot, majd a hüvelyk és mutatóujjam közé csippentettem, és gyengéden húzni kezdtem lefelé.
- Köszönöm, anya - préseltem ki végre magamból az igazságot - , ez több, mint amit Donna valaha is engedett. Most már mindig veled szeretnék tanulni.
- Én is, kisfiam - jött a kissé tompa válasz.
- Te mindig is többet fogsz megengedni nekem, mint mások, igaz? - költői kérdés volt, ismertem a választ.
- Igen, kicsim... a lehető legtöbbet - zihálta anya. - Többet, mint bármelyik lány...

Ebben a pillanatban hallottuk meg apa lépteit az emeleti folyosón, annyira elmerültünk egymásban, hogy egyikünk sem figyelt fel rá amikor feljött a lépcsőn. A léptek zaja abbamaradt az ajtóm előtt, amit anya ezúttal elfelejtett kulcsra zárni. Mindketten megdermedtünk, mint a szarvas amikor rávillan egy autó fényszórója.
- Megyek lefeküdni - szűrődött be az ajtón keresztül apám hangja.
- Rendben, szívem, én is nemsokára jövök. Már majdnem végeztünk. - Anyának nem kis erőfeszítésébe került, hogy hangja visszanyerje normális tónusát.
Újra felnyúltam és megfogtam a fejét. Lassan húzni kezdtem lefelé, minden pillanatban növelve a nyomást, és egyre közelebb vonva arcát a pizsamámból előkandikáló vadul lüktető péniszemhez.
- Még, még, még - könyörögtem szinte már vinnyogásnak is beillő hangon. Az ajtó mögül újra felhangzottak apám léptei, de ezúttal már a távolodóban, ahogy továbbhaladt a folyosón a fürdő felé.
Bal kezemet kihúztam anyám combjai közül, felnyúltam és végigsimítottam nyakán, majd ujjaimat a tarkójára kulcsoltam.
- Kérlek, anya. Még... - ismételtem, miközben hallottam ahogy a fürdő ajtaja becsapódik.
- Még - nyögtem fel újra, és hosszú szaggatott sóhaj tört ki belőlem, ahogy lágy ajkai hozzáértek nedvesen pulzáló makkomhoz.
- Még - ismételtem, ahogy az ajkak szétváltak, és rettenthetetlenül feszülő férfiasságom a szájába csúszott.
- Még - sóhajtottam, miközben tovább nyomtam a fejét lefelé, beleborzongva a gyönyörűségbe, ahogy nyelve végigsimogatta a farkam alsó részét.
- Még, még, még - nyöszörögtem. Már nem voltam ura a testemnek, csípőmozgásom szaggatottá, ritmustalanná vált, csak arra tudtam koncentrálni, hogy a vesszőmmel újra és újra behatoljak a forró, nedves barlangba.
- Anyaaa! - kiáltottam föl röviddel később. Farkam fájdalmasan megfeszült, a makkom végéből pedig spriccelni kezdett a magom egyenesen bele a szájába. Kezemmel továbbra is szorosan tartottam a fejét, miközben minden egyes kilövelléssel a kéj újabb és újabb görcsei száguldottak át az ágyékomon.
Amikor végül elcsitultam, kimerülten visszahanyatlottam az ágyra. A kezem még ekkor is anya fején nyugodott, aki meg sem próbált kiszabadulni, vagy akár csak felnézni az ölemből. Arcát szorosan a combomnak nyomta, és nyelvével energikusan dörzsölgette, nyalogatta ernyedő péniszemet.
- Holnap el kell kezdenem tanulni a történelem vizsgámra - jelentettem be rekedt hangon.
Anya bólintott, a mozdulattól a farkam kezdett új életre kelni a szájában. Rázárta az ajkait, és finoman szívni kezdte, miközben nyelve lustán körözött a makkomon.
- Apa már biztosan az ágyban van - jegyeztem meg tárgyilagosan, remélve, hogy ez a hír segít ott tartani anyámat ahol van, főleg most, hogy sikerült új életet vernie a férfiasságomba. Válaszul újra csak biccentett, a mozdulattól ajkai végigsiklottak a hímtagom felső harmadán. Szorosabban fogtam a fejét, és finom, az előzőeknél jóval gyengédebb csípőmozdulattal mélyebbre csúsztattam a péniszem a szájába. "Már másodszor szeretkezem vele így tíz percen belül" - futott át az agyamon, miközben a farkam egyenletes ritmusban szánkázott az ajkai között - ", és másodszor szeretkezem az életemben. "

2.

Utólag visszagondolva nem tudom eldönteni, hogy anya vajon azért ment - e bele ebbe a túlfűtött játékba, mert izgatta a dolog tiltott, tabu volta, vagy csak egyszerűen bármit hajlandó volt megtenni azért, hogy nehogy egy nő miatt kimaradjak a főiskoláról. Engem őszintén szólva nem nagyon érdekeltek az okok, csak azon járt az agyam, hogy vajon máskor is rá tudom - e venni arra, hogy a szájával kényeztesse a férfiasságomat. Semmi mást nem akartam csak őt, képtelen voltam úgy ránézni, hogy ne támadjon kínzó merevedésem.
Másnap a reggelinél találkoztunk újra. Apám szokás szerint belemerült az újságjába, míg anya a konyhában sürgött - forgott. Éhes tekintettel követtem minden mozdulatát, pedig nem öltözött kihívóbban a megszokottnál. Annyira mindenesetre elég lezser volt, hogy térdtől lefelé újfent megcsodálhattam formás lábait, karcsú meztelen karját, és a ruha alatt igézően ringó melleit. Anya is több figyelmet szentelt rám mint szokott. Mindig sokatmondóan mosolygott amikor valamit az asztalhoz hozott, és pajzán pillantásokat lövellt felém, ha valamiért nyújtózkodnia vagy lehajolnia kellett, és a ruhája szorosan megfeszült az idomain. Persze lehet, hogy ezeket már csak beképzeltem magamnak, olyannyira el voltam telve az előző este élményeivel.
Mire végzett a konyhában, és csatlakozott hozzánk az asztalnál, apám már rég befejezte az evést, és továbbra sem látszott ki az újságja mögül. Anya észrevette, hogy direkt miatta nem kezdtem még hozzá a reggelimhez (ilyet azelőtt sosem csináltam), és elégedetten felcsillant a szeme. Igazi millió dolláros mosollyal jutalmazott, és finoman megpaskolta a térdemet.
- Köszönöm, drágám. Ez nagyon kedves tőled.
- Mi? - kérdezte apám, fel sem pillantva az olvasásból.
- Semmi, szívem. Csak Frankkel beszélgetek - felelte anya, de ahogy egyszerre próbált beszélni és lenyelni a zabpelyhét, egy kis tej kifolyt a szájából, és kövér cseppekben megült az állán. Gyorsan megemelte a fejét, és előreszegte az állkapcsát, hogy el ne áztassa a ruháját. Hirtelen ötlettől vezérelve kinyújtottam a kezemet, ujjaimmal felfogtam a cseppeket, és ügyesen visszatereltem őket az ajkaihoz. Anya részéről egy elismerő pillantás volt a jutalmam, én azonban még korántsem végeztem. Mindent egy lapra téve föl, mélyen belenéztem a szemébe, ujjammal finoman szétnyitottam az ajkait, és benyomultam a szájába. Anya nem tett semmit az akcióm ellen, csak apa irányába vetett egy kutató pillantást anélkül, hogy akár csak a fejét is megmozdította volna. Amikor tekintetünk ismét összekapcsolódott, még mélyebbre nyomtam az ujjamat a szájába. Éreztem, hogy a nyelve ugyanazokkal a mozdulatokkal simogatja körbe, mint tegnap este a péniszemet. Hagyta, hogy azt csináljak vele amit akarok, ezúttal még az apa felé lövellt futó pillantás is elmaradt. Amikor elkezdtem visszahúzni az ujjamat, az ajkai hirtelen szorosan rázáródtak, arca pedig kétoldalt besüppedt ahogy erősen szopni kezdte. Csak pár másodpercig tartott az egész, és amikor végül visszavonultam a szájából, egy újabb mosoly volt a jutalmam. Amint az ölembe ejtettem a kezemet, anya újra megszólalt:
- Köszönöm, drágám. Ez is nagyon kedves volt tőled.
- He? - szűrődött át ismét apám hangja a zörgő újságon, de mivel tudtuk, hogy egészen máshol jár az agya, egyikünk sem válaszolt neki.
Reggeli után, miközben induláshoz készülődtünk, anya előállt a kérdéssel, hogy szeretném - e, ha ma is segítene nekem tanulni, mert ha igen, akkor lemondja az esti programot a barátnőivel. Én mondtam neki, hogy miattam ne maradjon ki semmi jóból, de ő csak megrázta a fejét, mondván, hogy apa is és ő is úgy gondolják, hogy a tanulmányaim mindennél fontosabbak. Miután ebben megegyeztünk, megindultam az ajtó felé, de anya váratlanul visszahívott.
- Gyere ide, Frank. Valami van az álladon, nem törölted meg rendesen...
Miközben apa a kocsival bajlódott odakint, anya megtörölte egy szalvétával a kifogásolt helyet, majd egy kíváncsi mosoly kíséretében ujjával ezúttal ő furakodott be a számba. Aztán lábujjhelyre állt, kezét felcserélte az ajkaival, és egy rövid, gyengéd csókban forrtunk össze.
- Ne menj Donnához - suttogta miután szétváltunk - , majd én segítek neked este tanulni.
A ház elől figyelte ahogy a kocsink kitolat az útra, és ahogy elhajtottunk apával hosszan integetett utánunk.
Útban a főiskola felé apa felajánlotta, hogy majd beszél anyával, ha úgy érzem, hogy egyedül vagy a barátaimmal jobban menne a tanulás. Én azonban megnyugtattam, hogy semmi gond nincs vele, nagyon jól együtt tudunk működni, mert jó szisztéma szerint kérdez, és nem kalandozik el másfelé, mint a csoporttársaim.
- Nos, ha így van, akkor minden rendben - vont vállat az öregem, és ezzel ejtettük is a dolgot.
Mondanom sem kell, hogy egész nap képtelen voltam koncentrálni, folyton csak anyám járt a fejemben. Semmit sem akartam jobban, mint ellógni az esti előadásaimat és hazamenni, de nem tudtam megfelelő indokot kitalálni, és féltem, hogy anya rossz néven venné, ha a mi kis kalandunk a tanulmányaim rovására menne.
Amikor végre hullafáradtan hazaestem, anya azzal fogadott, hogy megvárt a vacsorával. A konyhapulthoz ültünk le, mert kényelmesebb volt, mint a nappaliban a nagy asztal két oldalán ücsörögni, miközben apám a meccset bámulja. Evés közben párszor eljátszottuk egymással a reggeli kis játékunkat, letörölve a másik arcáról valami, csak a képzeletünkben létező kajamaradványt, miközben cinkos mosolyokat váltottunk. Aztán anya kérdezett valamit az aktuális kurzusról az iskolában, amire én egy hosszú monológgal válaszoltam, ami egészen az étkezés végéig eltartott. Amikor végre kissé kifulladva elhallgattam, nevetve megköszönte az előadásomat, hozzátéve, hogy igazán érdekes dolgokat tanulunk, és hogy egészen átragadt rá a lelkesedésem. Utóbbi megjegyzését azzal nyomatékosította, hogy a térdét futólag hozzásimította az enyémhez, ami persze visszazökkentette a gondolataimat a régi medrükbe.
Anya végül felállt, a vállamra tette a kezét, és azt mondta: - Most menj fel, és készülj neki a tanulásnak. Egy pár percen belül én is ott leszek.
Azzal bement a nappaliba, és beszélni kezdett apához. Miközben a lépcső felé menet elhaladtam mellettük, anya épp ezt mondta az öregemnek: - Szóval most szólj, ha valamire szükséged van, mert segíteni fogok Franknek felkészülni a történelem vizsgájára, és nem szeretném ha akkor zavarnál, amikor épp a közepén vagyunk valaminek.
Apám válaszát nem értettem, de ahogy felfelé baktattam a lépcsőn, ismét megütötte a fülemet anya hangja: - Rendben, ha ez minden, mert már nem jövök le, ha nem muszáj.
Miközben a keskeny folyosón a szobám felé sétáltam, a farkam kezdett megtelni vérrel, és mire az ajtómhoz értem már fájdalmasan feszült a farmeromnak. - Tisztára mint Pavlov kutyái - morogtam, és benyitottam a szobába.

Odabent ledobáltam magamról a ruháimat, csak a boxeremet hagytam magamon, és a fürdőköpenyemet kanyarítottam a vállam köré, de az övet nem kötöttem meg. A jegyzeteimet szétterítettem az ágyon, aztán leültem és türelmesen vártam anyára. Próbáltam ezalatt nem magamhoz nyúlni, de képtelen voltam megállni, és párszor föl - le siklattam a kezem dacosan meredező péniszemen.
Anya körülbelül tizenöt perc múlva jelent meg. Vékony selyemkimonót viselt, mely ugyan elég hosszú volt, viszont olyan szorosan tapadt a testéhez, hogy pontosan kirajzolódott minden gömbölyded idoma. Nagy csalódásomra nem ült le az ágyra velem szemben, mint legutóbb, hanem az íróasztalom mellől odahúzott székre telepedett, mint az első alkalommal.
- Add ide a jegyzeteket - mondta szigorú, parancsoló hangon.
Gyorsan átfutotta a szöveget, aztán elkezdett kérdezni olyan gyorsan és pattogósan, hogy tíz perc sem telt bele és a farkamból minden erő kiszállt. Anya úgy látszik tényleg komolyan gondolta, hogy most tanulni fogunk. Egy órával később már szünetért könyörögtem. Láthatóan nem volt elragadtatva az ötlettől, és csak akkor engedett amikor megjegyeztem, hogy Donna bezzeg nem ilyen kemény velem. Azt hittem ezzel felbosszantom, de csak mosolygott, és a lábát a már jól ismert módon felrakta a matrac szélére. Mondanom sem kell, hogy a kimonó ezúttal is felcsúszott a térdéig, és amikor ránéztem, még csak kísérletet sem tett arra, hogy eltakarja magát.
- Ha már szóba került Donna - mondta könnyedén, és az éjjeliszekrényem irányába biccentett - , ma találtam egy csomag óvszert a fiókodban. Donna esetleg előjött valami jobb ajánlattal, hogy vele tanulj?
Meg voltam döbbenve, anya eddig még soha nem nézte át a cuccaimat. Bár tekintve, hogy az a doboz koton már legalább egy éve ott volt a fiókban, ezt a szokását csak mostanában vehette fel. Kissé ingerülten válaszoltam neki: - Nem lenne tisztességes, ha ezt pont veled vitatnám meg. Különben sem kéne a dolgaim közt kutakodnod.
Az ellenvetésem azonban lepergett anyáról.
- Csak azt akarom, hogy légy tisztában a súlyával annak amit csinálsz. Vigyáznod kell, végül is feltételezem, hogy nem akarod azt a lányt teherbe ejteni. Ráadásul ezek az óvszerek sem száz százalékig biztosak.
- Anya, ezt már megbeszéltük.
- És különben is, azt hittem szeretsz tanulni velem. Vagy már nem így van?
- Dehogy nincs így, bár amióta ilyen keményen szorongatsz a kérdésekkel...
- Csak légy türelemmel, drágám. Már nem kérdezgetlek sokáig. - Kinyújtotta a jobb lábát amíg bele nem ütközött a térdembe, aztán a lábfejét előreszegve a talpával a combomat kezdte simogatni. - Tudod, mindennek megvan a maga oka.
Így hát visszatértünk a kikérdezéshez, de alighogy elkezdtük, meghallottuk, hogy apa léptei alatt kopog a lépcső. Anya laza, nemtörődöm mozdulattal lekapta a lábát a combomról, és a padlóra ejtette, majd még ugyanezzel a lendülettel a helyére rántotta a kimonót is. Pár rövid koppantás után az ajtó kinyílt, és a résben feltűnt apa feje.
- Hogy megy? - kérdezte, miközben szeme ide oda járt köztünk.
Anya felpillantott a jegyzetemből, és szemrehányó tekintettel apához fordult.
- Mondtam, hogy ne zavarj meg minket. Épp kezdtünk lendületbe jönni.
- Ó bocsánat - mentegetőzött apám - , lefeküdni készültem, és nem emlékeztem, hogy Franket el kell - e vinnem reggel az iskolába.
- Nem - feleltem - , holnap fél kettőkor van az első előadásom.
- Rendben - mondta apa - , akkor csak holnap este találkozunk. - odafordult anyához és rávigyorgott. - Veled meg nemsokára, szívem.
Anya kurtán bólintott, és apa mögött még be sem csukódott az ajtó amikor már fel is tette a következő kérdést. Ám ahogy csönd lett a folyosón, minden visszatért a régi kerékvágásba, anya lába felemelkedett a padlóról, és újra a combomon landolt. A kimonó pedig, mintha csak szabad akarata lenne, újra felcsúszott, de ezúttal jóval a térde fölött állapodott meg. Ilyen körülmények között már nem nagyon tudtam koncentrálni a kérdésekre, és egyre többet tévesztettem. Anya figyelmét természetesen nem kerülte el a dolog..
- Úgy látom, uram, egy kicsit fel kell ráznom - mondta mosolygós tekintettel. Otthagyta a széket és átmászott hozzám az ágyra, kezét a vállamra tette és terpeszülésben rátelepedett a térdeimre. A kimonója szétnyílt, és a takarásból előbukkantak combjának lágy ívei. A pillantásom persze rögtön oda vándorolt, és jó ideig ott is ragadt.
- Úgy látom - mondta játékosan dorgáló hangon anyám - , hogy úgy kell téged kezelnem, mint a kisgyerekeket. Ha háromszor egymás után jól válaszolsz, jutalmat kapsz. Egy...
És már el is kezdte a faggatásomat. Miután a harmadik kérdést is helyesen megválaszoltam, anya arca felderült. Felemelkedett a térdemről, egy kicsit előrébb araszolt majd újra rám ereszkedett, de ezúttal már a combjaimra.
- Rendben, édesem - mondta meleg hangon. - oldozd ki légy szíves az övemet.
Izgalom száguldott végig a testemen, a levegő sípolva szakadt ki belőlem. Remegő kézzel ragadtam meg a kimonó övét, és lassú, komótos mozdulatokkal, minden pillanatot kiélvezve bogozgattam. Csak ahhoz tudom hasonlítani ezt az érzést, mint amikor a kisgyereknek a karácsony bűvöletében szinte ugyanakkora örömet okoz a csomagok kibontása, mint a bennük lapuló, áhított ajándékok megszerzése.
Anya mindeközben megértő tekintettel mosolygott le rám.
- Úgy látom megtanultad kiélvezni a kemény munka jutalmát, igaz?
Puhán ide - oda mozgatta a csípőjét, lágyan körözve közben a derekával. Én azonban csak a dolgomra koncentráltam, végre engedett a csomó és az öv kioldódott. Megfogtam a kimonó két szárnyát és épp kezdtem volna széthúzni, amikor az ujjai hirtelen ráfonódtak a csuklómra.
- Nono, majd ha megválaszoltál újabb három kérdést, barátocskám.
Miután ezt is abszolváltam, újra a kimonóra vetettem magam.
- Csak egy oldalt - mondta ellentmondást nem tűrően anyám, és félresöpörte az egyik kezemet.
Elhúztam a kimonó szárnyát, felfedve a felsőtestét, jobban mondva annak az egyik felét. Tekintetem végigszaladt a csaknem lapos hasán, és a rózsaszín csipkés melltartóban nyugvó bal mellén.
Újrakezdődött a faggatózás; nógattam, hogy tegye fel gyorsabban a kérdéseket, de anya csak nevetett, és nem változtatott az iramon. Végre a kimonó másik felétől is megszabadítottam, és a melltartótól eltekintve a teljes felsőtestét lemeztelenítettem. De a köntös még mindig takarta deréktól lefelé.
Három újabb kérdésre válaszoltam hiba nélkül. A koncentrációm kifogástalan volt, a jutalom ígéretétől szinte megtáltosodtam. Néhány kapkodó mozdulattal teljesen lefejtettem róla a kimonót, és gyöngyöző homlokkal bámultam az ágyékát takaró rózsaszín bugyit. Leginkább egy függőágyhoz hasonlított, lángra gyúlt fantáziám legalábbis ezt a képet sugallta. A "függőágy" fekhelynek használt része simult rá a szeméremdombjára, és fenekének félgömbjeire. A kikötésre használt vékony szalagok pedig a csípőjén futottak körbe, összekötve a "fekhely" négy sarkát. A bugyi elülső háromszögének szegélyei alól nem kandikáltak ki szőrszálak (anya ezek szerint gondosan karbantartotta a bikinivonalát), anyaga pedig olyan vékony volt, hogy tisztán átrajzolódtak rajta a szeméremajkak körvonalai.
- Tetszik? - suttogta.
Lelkesen bólogattam. Újabb három kérdést tett fel, ezúttal gyorsabban mint eddig bármikor. Miután sikeresen megválaszoltam őket, a melltartójához nyúltam, hogy kikapcsoljam, de anyának más elképzelése volt. Megragadta a csuklómat, és eltolt magától. Csak a melltartó csipkés anyagán át érhettem hozzá, de jobb híján ezzel is beértem. Markolásztam, masszíroztam, simogattam a mellét, annyira elmerültem ebbe a kellemes foglalatosságba, hogy amikor újra előjött a kérdésekkel válasz helyett csak megráztam a fejem, és folytattam a cirógatást.
Anya szótlanul tűrte még egy darabig a munkálkodásomat, aztán újra elkezdte a vizsgáztatást. A következő sikeres menet után végre megszabadíthattam a melltartójától is. Ezúttal meg sem próbált megállítani.
A mellei büszkén előreszökkentek, ahogy a melltartó kikapcsolásával megszűnt a rájuk nehezedő nyomás. A kezembe vettem őket, ujjaim alatt megfeszült a merev mellbimbó. Anya közben lerázta a válláról a kimonót, és ledobta a melltartót is. A hátával homorítva még jobban a tenyeremhez nyomta a melleit, miközben a hüvelykujjam gyors ütemben körözött a bimbója körül. Még közelebb araszolt hozzám a térdén, ágyékunk ezúttal már csaknem összeért.
Újrakezdte a faggatózást, egyre gyorsabban záporoztak rám a kérdések. A következő sorozatban a harmadikat elhibáztam. Anya azonnal újrakezdte az elejéről.
- Jaj, anyu - mondtam panaszosan. - Felejtsd már el a kérdéseket!
- Nem - válaszolt ellentmondást nem tűrő hangon - , felelned kell rájuk.
Ezúttal a második kérdést rontottam el. Kezeim a kikérdezés közben sem szűntek meg gyúrni, masszírozni, cirógatni a kebleit.
- Frank - zihálta anya, és fejével a mellei felé intett - , ez minden amit akarsz? Nem szeretnél tovább lépni?
- De, de igen - nyögtem fel kétségbeesetten.
- Akkor koncentrálj.
Mozgósítottam minden maradék szellemi energiámat, és nagy nehezen összehoztam a három helyes választ.
- Végre - mosolyodott el anya, mellkasa olyan gyorsan emelkedett és süllyedt, mintha több emeletnyi lépcsőn rohant volna fel.
Folytattam a melle gyömöszölését, cirógattam a mellbimbóit, húzogattam, csavargattam őket, miközben azon járt a fejem, hogy vajon mi lesz a következő jutalmam. Anya nem tartott sokáig bizonytalanságban, megfogta a fürdőköpenyem szárnyait és széthúzta, lemeztelenítve a felsőtestemet egészen az ágyékomig. Amikor meglátta, az alsóm anyagán átrajzolódó erekciómat, csendesen felnevetett.
- Na lám, valaki itt csakugyan nagyon keményen tanul.
"Vajon most is beveszi a szájába?" - zakatoltak a fejemben a gondolatok. - "Biztos megteszi. legalább annyira be van indulva, mint én. Meg fogja tenni!"
Anya azonban mást tervezett, kicsit előrébb moccant ültében, és egyenesen rátelepedett diadalmasan feszülő hímtagomra. Nem tudtam visszafojtani a torkomból előtörő nyögést, olyan forró és puha volt az öle. Ő azonban nem elégedett meg ennyivel, hanem anélkül, hogy felemelkedett volna rólam, lassan elkezdte az ágyékát előre - hátra hintáztatni.
- Donna megteszi ezt neked? Hmmm? Megteszi? - A csípője egy pillanatra sem szűnt meg mozogni. Már épp fel akartam kiáltani, hogy "Nem, te vagy a legjobb. " amikor tekintete az éjjeliszekrényre vándorolt.
- Meg fogja engedni, hogy megdugd, igaz? - Medencéjének a mozgása felgyorsult.
Nem feleltem semmit. Nem bólintottam, de nem is mondtam nemet, még ha ez is állt közelebb az igazsághoz. Képtelen voltam másra koncentrálni, csak a farkamon fel - le csúszkáló puncijára.
- De csak óvszerrel - válaszolta meg magának helyettem a kérdését. Kezével kitapogatta az éjjeliszekrény fiókját, és elkezdett kotorászni benne. Azt hittem, hogy az óvszeres dobozt akarja elővenni, de amikor felegyenesedett, az ollóm csillogott az ujjai közt. Lesöpörte magáról mellét gyúró kezeimet, és az ollót lökte a markomba.
- Fogd - mondta, azzal lenyúlt, és megragadta a bugyijának a csípőjén körbefutó vékony pántjait.
- Vágd el őket - parancsolt rám.
A kívánsága meglepett, de engedelmeskedtem, és csípője mindkét oldalán elvágtam a pántokat. Kissé zavartan néztem rá, nem nagyon értettem, hogy mire is megy ki a játék.
Anya csípője újra nekikezdett a dugattyúzó mozgásnak, lenézett rám, és tekintetét a szemembe fúrva azt suttogta: - Most már lehúzhatod a bugyimat, ha akarod.
Lenyúltam, és megfogtam azt a formáját vesztett rózsaszín anyagot, amit ő bugyinak nevezett. Mielőtt azonban kihúzhattam volna alóla, ujjai a csuklómra fonódtak félbeszakítva a mozdulatot.
- De csak akkor, ha azok az óvszerek ott maradnak a fiókban, és megígéred, hogy semmit nem fogsz csinálni azzal a lánnyal.
Erről van hát szó! Azt hitte, most igazán zavarba hozott, de szó sem volt ilyesmiről.
- Megígérem - vágtam rá habozás nélkül. Húzni kezdtem a bugyit, de nem mozdult a helyéről.
- Megígérem, anya! - ziháltam kétségbeesetten.
Ezúttal egy kicsit nagyobb erővel rántottam meg a maradványokat. Éreztem, hogy anya medencéje finoman megemelkedik, és ekkor végre kiszabadult az öle alá szorult rózsaszín anyag. Kezemben még mindig a bugyi cafatját szorongatva, kimeredt szemmel bámultam immár lemeztelenített punciját. Pillantásom végigsimogatta a vénuszdombja középén függőlegesen húzódó, gondosan nyírt szőrcsíkot, és a meztelen szeméremajkak közén nedvesen csillogó rózsaszín vágást.
Anya megragadta a boxeremet, és addig ügyeskedett, míg a sliccen keresztül ki nem szabadította mereven álló farkamat. Ezután előrébb csúszott és a punciját a férfiasságom fölé navigálta. De ahelyett, hogy bevezette volna a hüvelyébe, inkább némi küszködés árán visszahajlította míg nagyjából a hasamon nem feküdt. Ezután ránehezedett az ölével, úgy, hogy a hímtagom mintegy sínpályaként szolgált, a hosszán újra és újra végigsikló puncijának.
Miután így elrendezett mindent, a vállamra tette a kezét, fölém hajolt és hosszan, gyengéden megcsókolt. Mikor elhúzódott tőlem, azt suttogta: - Csupaszon a legjobb, kicsim.
Ezután ismét megcsókolt, ezúttal a nyelvét is bevezetve az ajkaim közé. Amikor ez a csók is véget ért azt zihálta: - Nem fogsz egykönnyen olyan lányt találni, aki engedi, hogy így csináld vele.
Újabb csók következett, eddig a legszenvedélyesebb amit váltottunk. A nyelve kígyóként tekergőzött a számban, rácsúszva, birkózva az enyémmel.
- Haza kell jönnöd, ha csupasz puncit akarsz - mondta végül, s hangjában diadalmas öröm csendült. - Emlékezz erre.
Anya ezután föl - le siklatta forró, nyirkos vágását a farkam teljes hosszán, bevonva, eláztatva nedveivel. Valószínűleg nem tudta, de ez volt az első alkalom, hogy a péniszem valaha is efféle nedvekben fürdött. Egy halk nyögés szakadt ki belőlem.
- Igen, picim. Ezt szereted, igaz? - Minden szónál gyorsított vonagló ágyékának az ütemén. Csak bólintani voltam képes, az arcom kivörösödött, homlokomat verejték gyöngyözte, lihegtem és nyöszörögtem testének minden rángó mozdulatára. Lassanként én is kezdtem felvenni a ritmusát, és medencémet felfelé taszítva farkamat újra és újra az ölének préseltem.
- Ez az - lihegte anya valahol fölöttem - dörzsöld... a nedves puncimat... a kemény farkaddal.
Hirtelen még tovább gyorsított a mozgásán, csípője kígyózó vonaglásával szinte az őrületbe kergetve. Igyekeztem tartani az ütemet előre - hátra száguldó ágyékával, és valahogy megpróbálni benyomulni az ölébe, de súlya és mozdulatai továbbra is a hasamnak szegezték a farkamat. Pár gyönyörteli, mámorba szédült pillanattal később hirtelen megmerevedett rajtam, hátát ívben megfeszítette és fejét hátraszegve felkiáltott:
- Ó, Istenem!
A puncija vadul rángott a hímtagom teljes hosszán, szinte az elviselhetetlenségig fokozva a gyönyörömet. Szinte magamon kívül löktem felfelé a csípőmet, fülemben dübörgött a vér. A péniszem vadul megvonaglott, és a következő pillanatban éreztem, hogy több erős sugárban a hasamra fröccsen a spermám. Az ágyékom ekkor már szinte úszott a kettőnk nedveiben, az ondó összekeveredett az anya öléből előtörő nektárral, és az oldalam mentén vékony patakokban csordogált az ágy gyűrött lepedőjére.
Anya kimerülten a mellkasomra hanyatlott, lassan csituló szívvel hevertem alatta, karjaimmal gyengéden átölelve a testét. Kisvártatva felemelte a fejét, és nyelvét újra a számba vezetve egy hosszú, nedves csókban forrtunk össze.
- Emlékezz az ígéretedre - figyelmeztetett, miután vonakodva elszakadtam az ajkaitól.
- Te emlékezz a tiédre - feleltem azonnal.
Lefordult rólam, felvette a kimonóját, összeszedte a bugyija maradványait, és felállt az ágyról. Rám mosolygott, és a szakadt bugyit az éjjeliszekrényem nyitott fiókjába dobta.
- Én emlékezni fogok - válaszolta nyugodt, magabiztos hangon. Sarkon fordult és kisétált az ajtón, hogy csatlakozzon az apámhoz a hálószobában.
Szavazz Te is!

Átlag: 8.57 pont (405 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#31 zsomberos 2017. 01. 12. csütörtök 14:41
Az egyik legjobb!
#30 feherkalman1 2016. 12. 16. péntek 09:36
Híbátlan. Remélem anya addig zsarolja a gyereket a pinával a még rászokik a fiatal faszra.
#29 zsuzsika 2014. 11. 3. hétfő 07:41
Jó.
#28 feherfabia 2014. 11. 3. hétfő 06:12
10P
#27 papi 2013. 10. 11. péntek 08:22
Nagyon jó
#26 Gandalf 2013. 09. 24. kedd 18:03
Hát srác, ezt nagyon összeraktad. Elismerésem! Nagyon jól megírt, élvezetes történet számomra úgy is, hogy alapjában véve én anyámra sohasem gerjedtem.
Megyek, elolvasom a második részt is.
#25 Bikmakkocska 2013. 09. 23. hétfő 14:23
Nagyon jó.10.
#24 zsuzsika 2013. 07. 21. vasárnap 07:05
Grt. Jó történet.
#23 papi2007 2013. 02. 14. csütörtök 08:24
tényleg nagyon jó!!!
#22 bikmakk 2011. 08. 5. péntek 21:51
Piszok jó.
#21 sarmos 2010. 04. 13. kedd 15:40
jo
#20 TTT 2010. 01. 8. péntek 00:31
Nagyon jó!
Nem az a tömény megqrtam sztori, történte van.
Részemröl 10 pont.
#19 frufus 2009. 06. 16. kedd 14:14
Baró történet .Nagyon tetszett ,és szivessen olvasnék még erröl a buja titkos szerelemröl.
#18 LuckShowgore 2009. 06. 3. szerda 09:16
Nagyon jó!
Sok-sok folytatást kérünk.
#17 malibu 2009. 03. 12. csütörtök 20:06
tetszik nagyon jo ha van valakinek ilyen élménye én szinessen meg hallgatnám mert lenne egykét kérdésemirjatok eros.gabi@freemail.hu
#16 pandur 2009. 02. 17. kedd 23:50
tetszett elég jó
#15 pandur 2009. 02. 17. kedd 15:06
tetszett elég jó
#14 loránt 2009. 02. 16. hétfő 07:33
A történet nagyon izgató és jó.Nekem is volt hasonló
élményem anyámmal,ö nyújtotta nekem életem során a
legemlékezetes sexet,megtanitott mindenre ami egy
férfinak szükséges.Köszönöm neki!
#13 JOCI 07 2009. 02. 15. vasárnap 16:03
Ez a történet nagyon jó.Remélem mielőbb olvasható lesz a folytatás.Gratulálok!10 pont.Élet szerűen megírt sztori.
#12 roberto 2009. 02. 11. szerda 23:33
eddig nagyon jo, csak a sex hiányzik........