A+ A-

A sziget 1. rész - Messalina története

Az Interneten olvastam először a Szigetről. Egy éjszakai szörfözés alkalmával bukkantam rá arra az eldugott oldalra, ami róla ír. Először kitalált történetnek, vagy az OWK - hoz hasonló fizetős szolgáltatásnak gondoltam, hosszú út vezetett odáig, míg rájöttem, hogy nagyon is valóságos dologról van szó és magam is a lakója lettem. Legjobb lesz, ha az elejéről kezdem a történetet.
Gyerekkorom óta volt benne egyfajta furcsa vágy az uralkodásra. Persze minden lány hercegnő, meg királynő szeretne lenni, de én nem a szőke herceg miatt álmodoztam erről, hanem a hatalom érzése miatt. Úgy 10 éves lehettem nagyjából, mikor láttam egy rajzfilmet aminek egyik jelenete mélyen megragadt bennem: egy ifjú királylányról szólt, aki szülei korai halála után az ország uralkodója lett. Az említett jelenetben az ifjú uralkodónő éppen hatalmas karácsonyfáját díszítette, mikor a házi tanítója kérlelni kezdte, hogy tanuljanak együtt egy kicsit, mire ő gőgösen így válaszolt: "Most nem érek rá, rengeteg dolgom van!" és egy nyalókát kezdett szopogatni. "Különben is, ha én azt mondom neked, hogy kettő meg kettő az öt, akkor az úgy van, különben lefejeztetlek! Megértetted?!" "Igen, királynőm!" dadogta a tanító és elsomfordált, nehogy nagyobb baba kerüljön. "Bárcsak nekem lenne ilyen hatalmam egyszer!" ábrándoztam magamban és eldöntöttem, hogy ha nagy leszek, uralkodó válik belőlem. Természetesen csak álom maradt a kívánságom, ettől függetlenül szerettem úgy játszani a többiekkel, hogy én legyek a vezető közöttük.
Ahogy teltek az évek, egyre inkább látszott, hogy nagy sikerem lesz a férfiak körében: 18 éves koromra hosszú fekete hajammal, érzéki számmal és karcsú, magas alakommal sok férfit tekertem az ujjaim köré. Nagyon élveztem, hogy sok fiú a lábaim előtt hever és lesi minden kívánságomat, amit én persze ki is használtam, amikor csak lehetett. Azonban ez nem jelentette számomra azt az igazi hatalmat, amire gyerekkorom óta vágytam: a szépségem miatt ugyan sok mindenre rá tudtam venni az értem epekedő fiúkat, de alapvetően ők voltak az erősebbek és korlátlanul nem uralkodhattam rajtuk.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.62 pont (26 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#10 A57L 2014. 03. 13. csütörtök 06:39
Jó az indítás.
#9 papi 2013. 07. 21. vasárnap 08:10
Nagyon jó
#8 genius33 2013. 02. 5. kedd 08:24
Remek kis történet.
#7 tiborg 2012. 05. 9. szerda 04:33
Bevezetonek elegseges....nezzuk a kovetkezot...
#6 rabszolga 2009. 02. 5. csütörtök 13:51
napok kérdése és itt az új rész!
#5 manó 2008. 11. 25. kedd 16:15
Nemsokára karácsony és még mindig nem vették át szerencsétlent? Teljesen eltunyul.
#4 rabszolga 2008. 10. 15. szerda 15:32
hamarosan jön a folytatás, köszönöm a 10 pontot!
az átvételről majd később olvashatsz, a rabszolga szemszögéből írt történetben!
#3 manó 2008. 10. 14. kedd 14:10
Kíváncsi vagyok a folytatásra. A paciens átvételt megelőző előkészítéséről is szívesenolvasnék.
#2 tamás 2008. 10. 14. kedd 08:07
Jónak tünik az első rész alapján..., 10 pont megelőlegezett bizalomként.
#1 Törté-Net 2008. 10. 10. péntek 00:00
Mi a véleményed a történetről?