A+ A-

Selyembugyi

A lány a hatalmas kanapén ült és a lábain egyenként lakkozta a körmöket. Szép halványsárgára mindegyiket, ami lehet nem volt esztétikus, de így nyáron tökéletesen jól mutatott a zöld szandálban. Hiába, sosem volt igazán jó ízlése. Ellenben a fiúnak, aki a nagy bőrfotelben terpeszkedett basásan annál inkább. Olyan mohón mustrálta a lányt, hogy ha egy tál finom csemege lett volna azonnal felfalja. A lány bal lábát egészen felhúzta, amitől láthatóvá vált a falatnyi kis csipkebugyi, amelynek cakkozott vörös kis szegélye majdhogynem elvakította a fiút. Úgy villant ki a lábak közül mint valami angyalkezek által szőtt csipkecsoda, mely csakis arra vár, hogy az ő mohó kezei megragadják, és azonnal lecibálják.
A lány észrevehette a tekintetet, mert lassan a fiúra emelte óriási kék szemeit és pajkosan szinte kihívóan elvigyorodott. Ó, a kis boszorka mennyire érzi, szinte minden idegszálával kitapogatja a vágy hevületét és ennek fügvényében fűt és hűt.
- Kristóf...esetleg valami gond van? Nem tetszik a sárga szín? Vagy rajtam van valami zavaró?- kérdezte a világ legtermészetesebb hangján csicseregve, szinte trillázva. A fiú üvölteni tudott volna:~ Ó igen édes...a bugyid a zavaró körülmény.~ de csak lenyelte a nem létező gombócot a torkából, majd rekedtesen préselte ki magából a szavakat.
- Hogy őszinte legyek...mindig is tetszett a sárga szín. Nincs vele gond, de tényleg. Csináld csak tovább, Kicsim.- úgy vonta meg a vállát, mint valami lezser macsó, aki előtt a lány akár fátyoltáncot is járhatott volna, attól még nem áll fel neki.
Hogy ennek tökéletesen ellentmondott a dudorodó rövidnadrág, az talán mellékes is. Vagyis mellékes lehetne. Kezdett kényelmetlenné válni a fotel és kezdett egyre idegesítőbbé válni még az a kis távolság is ami jelen pillanatban elválasztotta Kittitől, meg attól az egyre idegesítőbb vörös csodától ott a hófehér kis combok relytekéből. Gondolatban már ezerszer kinyújtotta a kezét és leszedte róla, most mégsem akarta valahogy megtenni. Talán ha sokáig szugerálja akkor biztosan megindul, eltűnik, köddé válik. Akármi jó lett volna, csak ne takarta volna olyan makacsul a fiú szemei elől azt az édes ölet, amelybe vágyakozott. Megmerítkezni még ebben a nyári hőségben is abban a forróságban és hevülten mélyedni el benne sokadszorra is.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 5.58 pont (38 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#5 vakon53 2016. 03. 25. péntek 22:16
Holvan aa folytatás?
#4 zsuzsika 2014. 11. 25. kedd 07:44
Gyenge.
#3 atti1234 2008. 09. 23. kedd 15:17
Kérlek folytasd!!!
#2 Mikey 2008. 09. 23. kedd 01:04
Remek... bevezetésnek. :/
#1 Törté-Net 2008. 09. 23. kedd 00:00
Mi a véleményed a történetről?