A+ A-

A szomorú délután

Szomorú volt, elvégre temetésről jöttünk. Nem voltunk kifejezetten jóban, talán a korkülönbség miatt, de most valahogy ez nem számított. Ketten maradtunk a családból a házban, mindenkinek sietnie kellett valahová. A vállamra hajtotta a fejét és sírt. Én átöleltem és a hátát simogattam. Hosszan zokogott, én pedig nem szóltam semmit, csak simogattam tovább. Lassan kezdett megnyugodni és akkor az addig a teste mellett ernyedten lógó kezeivel ő is megölelt. Lassan két kézzel simogattam a hátát, ő pedig hozzám simult és átölelt. Aztán adott egy gyengéd, finom puszit a nyakamra. Nem tehetek róla, de nagyon jól esett és a farkam egyből megrándult tőle. És mivel öleltük egymást és az ágyékrészem nem sokkal az övé felett volt, ráadásul egy elég vékony szoknya volt rajta, biztosan egyből észrevette, de nem engedett el, ahogy gondoltam volna, hanem tovább ölelt, de nem csinált semmit. A farkam attól, hogy hozzá volt szorulva az alhasához szépen lassan teljes méretűre duzzadt. A két kezem továbbra is csak a hátát simogatta, de a légzésem már messze nem volt egyenletesnek nevezhető. A feje továbbra is a vállamon feküdt, szinte belefúrta a nyakamba és éreztem a leheletét a nyakamon. Az egyik kezem felhúztam a válláig és simogatva szinte masszírozni kezdtem. A másikat a derekára csúsztattam, és ott kezdtem simogatni, mintegy továbbra magamhoz húzva. A lehelete forró volt a nyakamon, és akkor egészen lassan, puhán újra megpuszilta a nyakam, amitől egy egész apró sóhajt hallattam. Ha lehet, akkor a farkam az eddiginél is jobban állt és nem tudtam, hogyan tovább.
Nem mintha nem tudtam volna, mit kéne tenni, de azért mégis csak a húgomról volt szó. Tizenhét évesen Ő sem volt már szűz, vagy legalábbis úgy gondoltam, mert megfordult nála jó pár pasi, és hallottam is egy-két dolgot olyankor, de most nem ez volt a lényeg. Kívántam, és úgy éreztem ő is kívánt, de átlépni egy ilyen határt nem egyszerű. Úgy látszik, hogy érezte a bizonytalanságomat, mert újra megpuszilta a nyakam, de most mintha picit meg is nyalta volna közben. Erre egészen óvatosan lejjebb csúsztattam a derekén lévő kezem, így már majdnem a fenekét simogattam tovább. A két kezével picit jobban magához húzott, a melleit egészen hozzám szorítva. Az ingemen keresztül éreztem a kemény mellbimbóit. Ahogy a hátát simogattam, már éreztem, hogy nincs rajta melltartó, csak egy trikó van a blúz alatt.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8.71 pont (166 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#18 Andreas6 2017. 05. 20. szombat 07:15
"Húginál volt egy piknikkosár is volt." Miért nem olvasod át beküldés előtt, hogy ilyesmi ne maradjon benne? Különben jó.
#17 zsuzsika 2016. 10. 30. vasárnap 16:41
Szép volt.
#16 papi 2016. 02. 25. csütörtök 20:06
Nagyon tetszik
#15 feherfabia 2014. 11. 2. vasárnap 06:35
8P
#14 listike 2014. 01. 31. péntek 06:44
Szép volt.
#13 A57L 2013. 07. 17. szerda 06:55
Nagyon jó.
#12 Kaszkadör 2012. 01. 24. kedd 14:04
Szép történet,kár hogy nem írtad meg hogy mi történt a lovas tanyán ettől függetlenül 10 pont.
#11 arkangyal 2009. 06. 12. péntek 13:00
Nagyon jó kis történet gratula neked. Akekeckedőkkel pedig ne foglalkozz ők még a kákán is keresik a csomót.
#10 sihupapa 2008. 11. 7. péntek 03:57
#9 vanczakp 2008. 08. 7. csütörtök 13:16
nagyonjó 10pont
#8 csata 2008. 08. 3. vasárnap 13:07
a bánat sok mindent gátat felállit de fel is old
#7 Marci 2008. 08. 2. szombat 00:21
mekkora nyelved lehet? Hmmm,be ér a méhszájig!nálam ez csak ötöt ér!
#6 krisz 2008. 07. 29. kedd 06:31
a temetés a banat miket hoz őssze bravo.
#5 A vélemény 2008. 07. 29. kedd 05:34
Valószínűleg a temetés hozott lázba titeket.
Ez már csak akkor lett volna még jobb, ha a szegény elhunyt ravatalánál, esetleg a nyitott koporsójának döntve dugtad volna meg a húgodat, miután jól leszopattad.
Közben a gyászoló család férfi tagjai körbeálltak volna titeket és a farkukat melegen tartva verték volna élvezetig és mintegy utolsó kenet képen az elhunytra spriccelték volna. :))

Szóval kissé morbid a kezdés, de aztán alakul valamire.
#4 kokocs93@hotmail.com 2008. 07. 28. hétfő 22:14
izgató
#3 free 2008. 07. 28. hétfő 12:10
nagyon szupi történet......
#2 sihupapa 2008. 07. 28. hétfő 01:10
hol a történet?
#1 Törté-Net 2008. 07. 28. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?