A+ A-

A Világ tetején

Eredeti: Index - Erotikus fantáziáink
Üzleti úton voltam az Egyesült Államokban. Egy kisebb cég ügyeit kellett képviselnem. Általában nem kedvelem ezeket az utakat, mert csak egy személyre fizetik a kinn tartózkodás költségeit, és így ifjú feleségem nem jöhetett velem. Most azonban a cégnek nagyon fontos volt ez a külkereskedelmi kapcsolat, így amikor csak úgy mellesleg megemlítettem, hogy esetleg a feleségemet is érdekelné az USA, rögtön kacsoltak, és beleegyeztek hogy ketten mehessünk. Ennyire megbíznak bennem? Persze örültem neki, és igazság szerint emiatt az "apró" szívesség miatt eleve nagyobb kedvem volt sikereket hozni a számukra.
Az indulás reggelén is kellemesen csalódnom kellett bennük, egy diszkrét idopontban felhívtak, és közölték, hogy az egyik kollégájuk kivisz minket a reptérre. Be kell vallanom, külön örültem a dolognak, mert ha nekünk kellett volna menni, tuti hogy a feleségem nem tudja befejezni a pakolást, és a végén lekéssük a gépet. Különben is elég izgatottak voltunk mind a ketten. Még egyikünk sem járt az USA - ban Bár úgy ítéltem meg, a cég épp a megfelelo dolgot akarja a legjobb embereknek eladni, azért tartottam tole, hogy a tárgyalások során más lesz az "amcsi mentalitás", mint ahogy elképzeltem, és esetleg apró hibák becsúszhatnak. Minden országban figyelni kell az apróságokra, a legsimább ügyben is. Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy sikeresen beszélek, ismerem az embereket, de mégis mindig furcsa érzés egy új embercsoport tagjaival sikeres üzleti tárgyalásokat folytatni.

Amikor kiléptünk az ajtón, már ott állt a cég egyik autója. Egy szolid, metálszínu Volvo S70. A sofor egy 45 körüli férfi volt, szemmel láthatólag nem tegnap kezdett ezen a pályán. Ahogy elindultunk, csak csodálattal tudtam adózni a tudásának. A hátsó ülésen foglaltam helyet a párommal. Átkaroltam, és élveztem ahogy az a fickó ezt a kényelmes és elegáns autót ilyen finoman vezeti. Örültem neki, hogy nem valami nagy kocsit küldtek. Nagyon jól lehetett így haladni. Ha a muszerfalra pillantottam, az óra mindig a sebességhatár környéki értéket mutatott, mégis úgy suhantunk át a keresztezodéseken, úgy kerülgettük a nem kis reggeli forgalmat, mintha felettünk repülnénk. szerencsére a Ferihegyre vezeto út nem volt tele, azon is lehetett haladni. A tájat már nagyon is ismertem, így inkább a feleségem izgatott arcában gyönyörködtem. Szemmel láthatólag neki is tetszett ez az autókázás. Semmi feszültség, mintha nem is sietnénk. Meg tudnám szokni... A szemében persze ott égett az izgalom tüze is, olyan helyre megyünk, ami talán mindenki álmaiban szerepel...

A repüloút viszont egy kicsit csalódás volt. A jegyünk a turistaosztályra szólt. Bár általában ezen szoktak spórolni a cégek, most mégis reménykedtem benne, fontos nekik annyira az egész, hogy kényelmesebben utazhassunk. Általában nincs is bajom a turistaosztállyal, igazából szeretem, mert nemcsak öltönyös - mobiltelefonos "fontosembereket" lát az ember. Idonként egy - egy gyerek üvöltözi végig az egész utat, van valami csinosabb lányt nézegethetek a feleségem hiányában, esetleg tiszta idoben az ablakon kifelé bámulva gyönyörködhetek a tovatuno "hangyavárosokban", vagy a furcsa formájú felhokben. Ilyen messzire viszont még nem repültem, és tudtam, hogy könnyedén kényelmetlenné válik majd a kissé szukös ülés.

Sajnos odaát nem volt megszervezve a fuvar a szállodáig, fognunk kellett egy taxit a reptéren. Kiválasztottam egy viszonylag szimpatikus arcú taxist. Amikor bediktáltan neki a címet, elvigyorogta magát. "Ezek szerint jó messze van a szálloda" gondoltam magamba, és nem is csalódtam. Ez az autókázás a fárasztó és kisé kényelmetlen repüloút után sokkal kevésbé volt kellemes, mint a Volvo - val végigsöpörni Budapesten. Viszont itt minden új volt. Amit eddig csak filmeken láttam, az egy karnyújtásnyira volt tolem. A taxis szerencsére jól tudta hogyan és merre vezesse a sárga kocsit, és kérésemre olyan útvonalat választott, hogy elmehessünk 1 - 2 érdekesebb dolog mellett. Biztos voltam benne, hogy szakítani fogok idot arra is, hogy kicsit szétnézhessünk a városban. Az utcákon hordozható magnókra zsonglorködo fiatalok, magabiztos üzletemberek, mély dekoltázsok, és rengeteg üzlet volt mindenfelé. Az utazás tényleg elég hosszú volt, már rég magunk mögött hagytuk a felhokarcolókat. A feleségem kezdett aggódni, hogy hova visz minket ez a fickó, de aztán valahol a kertváros és a belváros határán, az egyre alacsonyabb házak közül kimagasodott egy 15 emeletes épület. Mint kiderült ez a szálloda. A taxi a távolsághoz képest tényleg egész olcsó volt, de azért kértem róla számlát a cég nevére... :)

A környék viszont kultúrált volt, a szálloda körüli épületek nem a tégláig lemállott tuzlépcsos olcsó bérházak voltak, inkább valami középosztálybeli társasházaknak tuntek. A szálloda nem volt túl elokelo, beleillett a környékbe. A recepciós igen rendesnek látszott, a személyzet is kultúrált volt. Az épület nem egy csoda, a sokemeletes betontömb nem is igazán illett a környezetbe, de a szoba legalább rendes és tiszta volt. A kulcs mellé a recepcióstól egy faxot is kaptunk, amelyben a cég kért bocsánatot az üzleti negyedtol ilyen távol eso szállásért, de állítólag beljebb épp nem találtak megfelelot.

A feleségem viszont el volt ragadtatva. Mivel nem sok cég ad alkalmat rá, hogy együtt mehessünk üzleti útra, neki elég sok minden új volt. Mint minden országban, itt is van néhány apróság, ami más. Amerikában (legalábbis ebben a szállóban) az volt a különlegesség, hogy kész kis regénnyel ért fel, mire az ember elolvasta az összes betut a szobában. Minden feliratozva volt a gyengébbek kedvéért. Igaz, a fogalmazás mindenütt nagyon diszkrét volt, hogy senki se sértodjön meg rajta, de az összes (foleg környezetvédelmi és biztonsági jellegu) eloírásra felhívták a figyelmet. Amíg a páromat lenyugözte a szoba, én szokásomhoz híven inkább globálisan vettem szemügyre a dolgokat. Amúgy is akartam járni egyet, teljesen elgémberedtek a tagjaim a gépen, és mivel egyszer el is aludtunk egymás vállára dolve a kényelmetlen üléseken, jól esett kimozogni magam. Kényelmesebb ruhába öltöztem, és tettem egy kört az épületben. Lifttel lementem a földszintre, és minden érdekesebb emeletet sorban végiglátogattam. Aztán eszembe jutott, hogy ez a legmagasabb ház a környéken, felmegyek a legfelso szintre, és körülnézek. Úgy látszik erre a szálloda tervezésekor is rájöttek, mert ez az emelet, társalgó volt, hatalmas panorámaablakokkal, és középen egy napfénytetovel. A kilátás jó volt, de túl sok volt az ember. Én meg szerettem volna egyedül maradni végre a feleségemmel... A liftek felé vettem az irányt, amikor eszembe jutott valami. Jó pár másodpercig kellett nézelodnöm, mire felfigyeltem arra amit kerestem. A lépcsot... Ezek az amerikaiak annyira liftpártiak, hogy szerintem ha nem lenne (egyébként ésszeru) eloírás lépcsot építeni egy házba, szépen kihagynák. Azért megtaláltam. Kinyitottam a diszkrét ajtót, ami alig emelkedett ki a falból. Nem nyikorgott, de a benti levegobol ítélve nem surun használták. külön szolgálati lift is van, úgyhogy valószínu, idén még talán nem is ment rajta végig senki. Tiszta és rendes volt ez is, bár helyenként kissé porlepett... Ahelyett hogy lefelé indultam volna, megkerestem a tetore vezeto részt. Legnagyobb meglepetésemre a rács, ami lezárta volna a felfelé vezeto utat nyitva volt. Egy nyíl jelezte az utat, "roof" felirattal. Alatta egy másik tábla "Emergency exit" felirattal. Akkor ezért van nyitva... Hátha valakinek a legnagyobb bajban a ház teteje felé van kedve menekülni, várva hogy valaki helikopterrel megmenti.

Mellettem épp felbúgott az egyik lift motorja, amikor kinyitottam a vasajtót. Egészen érdekes hanghatás volt egy ajtónyitáshoz. Tipikus kijárat volt, egy tipikus lapos tetovel. Tele volt légkondi szekrényekkel, lift gépházzal és antennákkal. A peremén a fal folytatásaként egy betonból készült korlát, belülrol eresszel, amik felé enyhén lejtett az egész. Középen az üvegteto, amely egy szögletes darabokból kirakott kupolaszeru vasszerkezet volt. Lenézve a sok embert láttam, amint a panorámában gyönyörködnek, vagy csak pihennek és beszélgetnek a kényelmes fotelekben. Én viszont most nem gyönyörködtem a látványban. Ezek szerint ki lehet jönni a tetore... Egy széles mosollyal az arcomon indultam lefelé. Egyenesen lerohantam a hetedikre, ahol a szobánk volt. A folyosón egy lélek sem járt, így feltunés nélkül hagyhattam el a lépcsoházat, mintha valami tilosban járnék. A szobába lépve a feleségemet az ágyon találtam. Egész jól szétrámolt, belakta a szobák, és a fürdobol kiáradó gozbol ítélve épp az imént zuhanyozott. Nagyon gyors volt, alig egy fél órát nézelodtem. Feküdt az ágyon, és mosolygott. Csak egy póló meg egy rövid szoknya volt rajta, még egy zoknit sem húzott fel. Pontosan tudja, hogy szeretem "kicsomagolni", de idonként nem nagyon bírja kivárni, ilyenkor tüntetoleg alig vesz magára ruhát. Az ágy felé indultam, arcomon egy nagyon széles mosollyal. Már nagyon kívántam, igazság szerint a repüloút alatt is többször alig bírtunk magunkkal, de a WC - s akciót inkább kihagytuk, tudván a szállodában talán kényelmesebb lesz...

A haja nedves volt, a pólóján vékony csíkokban vízfoltok húzódtak, ahogy a hosszú sötétbarna tincsek hozzáértek. Szemében tuz égett, jobb kezével hívogató mozdulatokat tett, ajkairól leolvasható volt egy kéjes "gyere...", miközben szemei úgy csillogtak a délutáni napfényben, mint két gyertyaláng. Közelebb léptem, mire egyre hívogatóbban ringatta magát a hófehér lepedon, fejével teljesen összevizezve az ágyat. Körbepillantottam a szobában. Tekintetem két dolgon akadt meg, ami épp megfelelt a tervemnek: egy pokrócon és két palack ásványvízen. Az egyiket a pléddel együtt a hónom alá csaptam, és értetlenkedo szerelmemet felkapva az ágyról, belebújtattam a cipojébe, és kirángattam a szobából. Most vettem csak észre, hogy öltözéke éppen hogy a szalonképesség határán van, úgyhogy gyorsan bezártam a szobát, és elindultam fele a lift felé... Szerencsére az egyik épp jött, és majdnem üres volt. Csak egy idos házaspár figyelt ki belole, amikor kinyílt az ajtó. A bácsinak a feleségem láttán majdnem kiugrott a szeme, az anyóka meg csak mosolygott. Biztos eszébe jutott valami régi emlék. Visszamosolyogtam rá, és megnyomtam a 15 - ös gombot. Útitársaink is oda tartottak, és nem is állt meg többször a lift. A feleségem átölelt, és értetlenül nézett fel rám. Amikor felértünk, eloreengedtem az öregeket, és aztán megpróbáltam kiosonni mögöttük a lépcso felé. Ahogy értetlen párommal eltuntünk a lépcsoházban, még visszanéztem rájuk. Nem tudom miért, de éppen abban a pillanatban mindketten hátrafordultak.

- Bye - bye! - mosolyogtam oda nekik, mire két mosoly közt mindkettejük szájáról le tudtam olvasni egy halk "Good luck!" - ot... Ok egymást átkarolva célba vettek egy kényelmes kanapét, én meg óvatosan becsuktam az ajtót, és felfelé indultam...

Ahogy a kedvesem meglátta a "roof" feliratot, tágra nyílt szemmel mosolygott rám, és amikor megmutattam neki hogy a rács nyitva van, a nyakamba ugrott. Többször beszélgettünk róla, kinek milyen sexuális vágyai vannak, és nem egyet megvalósítottunk már, de az o egyik nagy "szerelme" volt, egyszer valami teton... Otthon viszont valahogy sosem jött össze, féltem hogyha van valami magasabb ház a környéken, akkor az illeto belépot szed majd az ablakán való kinézésért, a legmagasabb házak teteje meg vagy sátortetos volt, vagy nem tudtam rá feljutni, potyára meg nem akartam menni soha. Most viszont minden adott volt, ráadásul a környezet sem volt semmi... Alig jutottunk fel a "felszínre", a feleségem ugyanis annyira beindult a gondolattól is, hogy alig bírtam felvinni. Forró csókokkal illetett, és komolyan ellenkeznem kellett, hogy rájöjjön, még néhány lépcsofokot talán menni kéne...

Amikor kiléptünk a vasajtón, a kedvesemet elöntötte valami leírhatatlan érzés. Széttárta a kezeit, és lassan, behunyt szemmel többször megfordult a tengelye körül. Elvesztette az egyensúlyát, és a karjaimba omlott. Kinyitotta a szemeit, és hozzám simulva olyan hevesen, lassan és szenvedélyesen megcsókolt, mint talán még soha. Majd kézen fogott, és körbeszaladta velem a tetot. Ledobtam a pokrócot meg a vizet, és futottam utána. Engem is magával ragadott az az érzés... Egy ismeretlen helyen, teljes szabadság, szépség, lágy szello, délutáni napfény, csodás kilátás, és gyönyöru no. Otthon már rég éjszaka lenne, itt viszont délután felé járt az ido. A nap épp a belváros felol sütött ránk, hosszú árnyékot vetve minden épületnek. Ameddig a szem ellátott, házak hevertek körülöttünk, felhok szálldostak felettünk, és mindezt a lágyuló napsugarak világították meg. Határtalan érzés volt. Alattunk elterült a milliónyi embertol nyüzsgo nagyváros, és mi mégis egyedül voltunk. A semmi tetején, mintha a felhok közt szállnánk a lágy délutáni szelloben. Kedvesem teljesen átadta magát az egész élménynek, felmászott az egyik légkondi motorház tetejére, és egy rántással megszabadult a pólójától. Egy laza mozdulattal elhajította a szélbe, és egy antennában - vagy miben - fél kézzel megkapaszkodva nyakát hátravetve beleszagolt a levegobe. Gyönyöru, kerek, de nem túl csúcsos mellei most úgy meredtek elore megfeszült testén, mintha kerekded formájukkal ellensúlyozni akarnának minden szögletességet közel és távol. Nedves haja végigsimult a testén, a megszáradt szálak lobogtak a szélben. Ajkai nyitva voltak, szemét behunyta. A nap olyan kontrasztot adott a látványnak, amit egyszeruen nem lehet leírni. Felnéztem a kb. fél méterrel felettem álló csodálatos nore, és boldognak, határtalanul szerencsésnek éreztem magam. Borének színe csodálatosan beleillett a kék - fehér háttérbe. Még soha életemben senkit nem láttam ennyire gyönyörunek és felszabadultnak. Majdnem egy fél percig maradt így. Közben csak a szelet lehetett hallani, és hogy a légkondik motorjai duruzsolnak mindenhol...

Egy mély, fenségesen energikus morajlással felpörgött a liftház fomotorja. Mintha csak valami zene elso taktusa lenne, a kedvesem feje felemelkedett, kinyitotta a szemét, és ahogy felpörgött a több ezer wattos háromfázisú motor, hozzásimult az antennarúdhoz. Mint valami bártáncosno kezdett mozogni elottem, nekem. Rám mosolygott, és hívogatott a fémszekrény tetejére. Ennyi vágyat még sosem láttam a szemében. Egy ugrással fenntermettem mellette, én is letéptem magamról az ingemet, elszakítva az összes gombot, belehajítva a szélbe. Valaki odalent biztos nagyon furcsállhatta, hogy "záporoznak" rá a ruhadarabok, de abban a percben egyáltalán nem érdekelt...

Én is széttártam a kezeimet, és átadtam magam annak a határtalan érzésnek... Amikor kinyitottam a szemem, a feleségemet láttam, amint az oszlopba kapaszkodva hívogat... Odaléptem hozzá, és antennástól átöleltem. Teste forró volt, mellbimbói majdnem ledöftek, ajka úgy tapadt az enyémhez, mintha hirtelen összenottünk volna. Szorosan visszaölelt, és hosszan csókolt. Közben egyik lábával beférkozött a combjaim közé, és lassan mozogni kezdett. Már rég keményen ágaskodó férfiasságomat simogatta, miközben ölét az én combomhoz szorította. A rövid szoknyán keresztül éreztem, mennyire forró, mennyire kíván engem. Egy pillanatra sem engedve a szorításán, fel - le csúszkált a combomon, miközben ajkaival és kezeivel olyan hevesen húzott közel magához, hogy szinte összeolvadtunk. Idonként elvált a szánk, ilyenkor mindketten hangosan kapkodtuk a levegot, de aztán inkább a gyönyört választottuk ismét, mit sem törodve légszomjunkkal öleltük egymást. Egyre vadabb ölelkezésbe kezdtünk. A külvilág megszunt létezni, ha egy pillanatra kinyitottam a szeme, csak a kékséget láttam, és csodálatos szeretom örömét, amint egyre vadabbul követeli a combomat. Megmarkoltam a fenekét, és segítettem neki. Szerencsére az a fém oszlop elég eros jószág volt, bár ezen is csak utólag tudtam gondolkodni. Most minden erommel örömet akartam szerezni a feleségemnek. Éreztem ahogy élvezi, éreztem a végtelent, és szinte fel sem fogtam mi történik már. Férfiasságom kellemesen táncolt bo shortomban, kettonk teste közt, míg combomon már szinte végigfolyt kedvesem kelyhének csodás nedve.

Hirtelen, robbanásszeruen élvezett el a karjaimban, egy hangos sikollyal adva a világ tudtára csodálatos gyönyörét. Senki sem hallhatta, az üvegteto a légkondik miatt hangszigetelt üvegbol volt, a hatalmas, végeláthatatlan térben elnyelodtek az öröm hangjai. Én viszont nagyon is jól hallottam, és csodálatos zene volt füleimnek. Behunytam a szemem, és szorosan öleltem a megfeszülo, majd elernyedo karcsú testet, ahogy még mindig mozog a combomon... Lihegve, gyorsan, követelozoen, vadul folytatta a táncot, de nem volt neki elég... Elcsukó hangon, a cimpámat harapdálva a fülembe súgta:
- Akarlak! Most!

Ellentmondást nem turve elkezdte lefejteni rólam a nadrágot, de elakadt, mert kokemény szerszámom belegabalyodott a short bélésébe... Nem álltam ellent... Vágytól futve, heves mozdulatokkal segítettem neki, egyben ot is megszabadítva a szoknyától. Egy kis idore elléptem tole, hogy gyönyörködhessek a csodás látványban. Ott állt elottem teljesen meztelenül. Haja már megszáradt, és kócosan lengett a szélben, bore feszes volt, és a nyugodni készülodo nap egyre vörösebb fényében elképeszto látványt nyújtott. Teste izzadt volt, de jó illatú, combján és szeméremszorzetén cseppek csillogtak. Nekidolt az oszlopnak, mindkét kezével hátulról kapaszkodva, majd egy kicsit terpeszbe állt. Engem nézett, legalább annyira csodált, mint én ot. Szemében emészto tuz égett, ajkait harapdálva várta a további beteljesülést...

Egy határozott lépéssel elé álltam, egyik combját felemeltem, és szétnyitottam a lábait. Széles terpeszbe álltam elotte, és azt mondtam, nézzen a szemembe. Kidomborította a melleit, hátulról teljesen hozzásimult az acélrúdhoz, és felnézett rám. Azt hittem felrobbanok a vágytól. Megkerestem a forró kelyhet, és egyetlen mozdulattal teljesen kitöltöttem. Az arca eltorzult, fájdalommal vegyes gyönyör tükrözodött a szemében. Engem körülvett az a csodálatos forró, meleg és izmos alagút, minden érzékem a farkamba összpontosult. Úgy éreztem, azonnal hatalmasat élvezek, ha megmozdul. Erosen megmarkoltam a testét, és hosszú percekig maradtunk így. Lehunytam a szemem, és a Mennyországban éreztem magam. Most éreztem csak igazán, hogy tényleg összeforrunk, érzékeink azonosulnak, egymás élvezetét is felfogjuk, és azonosulunk valami emberfeletti csodával... Lassan megpróbáltam mozogni benne, ami viszont tovább fokozta a gyönyörömet. Egyszeruen nem bírtam visszafogni magam, néhány heves mozdulat után megszunt a világ, elöntött egy mindent elsöpro orgazmus, olyan hevesen, mint még soha. Csak öleltem és csókoltam azt a csodálatos testet, és nem bírtam betelni az érzéssel. Nem tudom megmondani mennyi ido után tértem magamhoz. Nem tudtam, o mit kapott, de mindenesetre nagyon boldog volt. Leugrottunk a ventillátorházikóról, és anyaszült meztelenül kezdtünk sétálgatni a teton. Majd mint valami gyerekek, futásnak eredtünk, és ordítozva, sikoltozva adtuk a végtelen tudtára, az örömünket...

Eszembe jutott az ásványvíz, odaszaladtam a pokróchoz, és jól felráztam az üveget, majd kettonk között hirtelen kicsavartam a kupakot. Mint valami felforralt pezsgo, süvítve fröcskölt belole a víz, kellemesen husítve túlhevült testünket. Egymásra locsoltuk, a másik szájába öntözgettük az egész palackot. Hihetetlenül felüdített, és meg is nyugodtunk tole. Egyáltalán nem voltunk még fáradtak, pedig jócskán éjfél után járt volna az ido, ha otthon lettünk volna. Megtetszett nekünk a lemenni készülo nap, így elsétáltunk a ház nyugati széléhez. Lenézve valami szédíto mélységben a szálloda bejárata volt, elottünk a toronyházak sziluettje a lemeno nap fényében. Csodálatos látvány volt. Beszélgetni kezdtünk. Dicsértük a kilátást, apró puszikat váltottunk, és élveztük ahogy a szello az arcunkba fúj. Ide föl nem hallatszott el a város zaja, a légkondi motorok is elég távol voltak, csak az a furcsa nesz hallatszott, ahogy a levego elfúj a fülünk mellett. Mindenféle csacsiságokról beszélgettünk, tágra nyílt, boldog szemeket meresztve a távolba, idonként egymásra. A beton fölött egy fémcsobol készült korlát volt, arra támaszkodva csodáltuk a látványt.

Volt mit... Amikor meguntam a kilátást, egyre inkább a feleségem felé kacsintgattam, aki valami elképeszto látványt nyújtott a korlátra dolve. Lábai egyenesen álltak, csípojénél derékszögben behajlítva, törzse vízszintesen elore döntve. Mindig is csodáltam ezt a pózt, szerintem férfi képtelen rá... Abszolút nem volt tériszonya, csak nézett lefelé, kielemezte az autókat, a házakat, idonként megmutogatva ami tetszik neki. Eleinte én is a környéket figyeltem, csodáltam, mennyire egyezik az ízlésünk. A beszélgetés viszont kezdett egyre összefüggéstelenebb lenni, ahogy közelebb húzódtunk egymáshoz. A távoli házak helyett a sokkal közelebbi arcokat vizsgálgattuk... Újra megkívántam, és ez fel is tunt neki. Igazából nem is tudom ki terelte megint felénk a pillantásokat. Egyre többször találtuk meg egymás ajkát, a gesztikulációk simogatásokba mentek át. Miközben tovább beszéltünk a tájról, lassan mögé álltam, és a hátára doltem. így csodáltuk tovább a kilátást, de lassan minden jelentéstartalmát elvesztette amit mondtunk. Kedvesem lágyan ringatta a csípojét, fokozva a vágyamat. Jócskán mögötte álltam, úgy doltem a hátára, mégis "valami" egyre többször elérte a combjainak hátsó részét. Szótlanul simogattam, haját félrehúzva a hátát csókolgattam, az oldalát masszíroztam, majd lassan áttértem a melleire. Ujjaim azonnal "beleakadtak" a bimbóiba. Hosszú perceken át simogattam, amit értelmetlen csacsogás helyett egyre többször apró sóhajokkal nyugtázott, miközben csípojét ringatta. Nagyon élveztem, ahogy minden mozdulattal egy apró "pofont" adott a makkomnak...

Mintha csak a fülcimpáját szerettem volna elérni, elorébb csusszantam rajta, de nem értem el, mert kinyújtotta a nyakát. Játékosan hátrafordult, megcsókolt, és mosolyogva közölte, hogy bizony így nem adja, érjem el... Mit volt mit tenni, kellett a cimpája, hát lassan eloremozdultam. "Sajnos" ágaskodó férfiasságomnak nem volt más helye, minthogy lassan belécsusszanjon... Ismét körülvett az a kellemes forróság, az a lágy melegség. A kedves halk nyögést hallatott, és hátrahajtotta a fejét, hogy most már elérhessem a hon áhított testrészt. Lágyan szívogatni kezdtem a fülét, könnyedén huzigáltam, miközben "csak úgy, mellékesen" finoman morzsolgattam a bimbóit, és egész lassan mozogtam benne. Átvette a ritmusomat, segített nekem, és egyre követelozobben kérte, hogy kényeztessem. Mellein keresztül éreztem, hogy szívverése felgyorsul. Hangja egyre elcsuklóbb lett, csak nyögdécselt, és idonként hátrafordult, mohón ajkaimat keresve... Egyik kezemet lecsúsztattam a hasán, és elmerültem forró ölének puha szirmai között. Lassan mozogtam, nem akartam ismét olyan hamar elélvezni. Nagyon kellemesen éreztem magam. Valahogy most nem kerített hatalmába annyira a vágy, hogy küzdenem kelljen azért, minél tovább bírjam. Gyönyörködtem a mozdulataim hatására élvezettel mozgó, jó illatú noben, akit annyira szeretek, néztem a végtelenbe veszo, alattunk elterülo világot, és élveztem hogy örömet okozok, miközben férfiasságom, ujjaim és ajkaim kellemes érzésekkel árasztotta el egész testemet...

Örökre így bírtam volna maradni, de partnerem többet akart. Nem nagyon bántam, én is kezdtem begerjedni... Széjjelebb tette a lábait, és egy picit felemelkedett, a korlátba kapaszkodva megpróbált hátrafele felegyenesedni. Fejével felém fordulva ajkaimat kereste, miközben gyorsabb mozgásra ösztönzött. Nagyobb terpeszbe kellett állnom, ha nem akartam, hogy letépje a férfiasságom. Egészen hosszú, egyre hevesebb mozdulatokra ösztökélt. Makkom hüvelyének hasi oldalához szorult, végigsimítva a G - foltját, és minden lökéssel megmasszírozva a méhszáját. Egyik kezemmel a csiklóját simogattam, másikkal az egyik mellbimbóját morzsoltam finoman, miközben a nyakát harapdáltam. Egyszeruen ennél többet nem tudtam nyújtani neki, és magamnak sem... Egyre vadabbul, egyre gyorsabban vágtáztunk, ismét lehunytam a szemem, figyeltem ahogy élvezi. Hallgattam ahogy a kéjtol elakadó, apró adagokban levegoért kapkod, éreztem hogy egyre mélyebben kíván magába fogadni, és hogy már nincs megállás számára. Ilyen komplex ingerlésbol nem sok kellett neki. Teste megfeszült, hüvelyizmai a farkamat masszírozták, élvezetének hangjai a fülemet gyönyörködtették. Nem hagytam neki nyugalmat, tovább folytattam amit eddig csináltam, mintha észre sem vettem volna... Szinte még be sem fejezodött az elozo gyönyöre, újabb hullám öntötte el... Egyre rövidebb idoközönként, egyre fáradtabban élvezett el, bár már nem tudtam megszámolni hányadszor. Csodálatos colt ilyen örömet szerezni számára. Nagyon felizgatott a helyzet, nem tudnám megmondani mennyi ido múlva, én is követtem ot a gyönyörök birodalmába...

Nem tudom mikor tértem magamhoz. Kellemes fáradtság tört rám, ott álltam, még mindig benne, magamhoz öleltem, és éreztem, ahogy egyre lassul a légzése, o is megnyugszik szépen. Megfordítottam, és a szemébe néztem. Alig állt a lábán. Csak mosolygott rám, átszellemült arccal, és a csókomat kereste... Látszólag nem nagyon vett tudomást a külvilágról. Lekaptam a lábáról, és a karjaimban a pokróchoz vittem. Széteregettem, és ráfektettem. Azonnal végigterült rajtam és csak nézett rám... Nagyon fáradtnak éreztem magam, de azért még összeszedtem a teton a megmaradt ruháinkat. Csak egy shortot meg egy szoknyát találtam, és csak késobb esett le, mi lett a többivel. Összeszedtem az üres palackot is, és odafeküdtem a feleségem mellé. Betakargattam magunkat, és átöleltem. még mindig nem tért magához. Ahogy eljutott az agyába, hogy itt fekszem mellette nyugalomban, elaludt a karjaimban. Nekem sem kellett sokáig mondani...

Mire felébredtem, késo éjszaka volt. A kedvesem keltett fel, hogy talán le kéne menni a szobába. Ezt jó ötletnek tartottuk, de azért még sokáig bámultuk a csillagokat... Nagyon izgalmas volt, és kellemesen pihenteto. jó fél óra múlva tápászkodtunk csak fel. Felvettük a megmaradt ruháinkat, a párom felsotestére tekertem a pokrócot, és elindultunk lefelé. Még vetettünk egy pillantást az alattunk ücsörgo vendégekre. Már jóval kevesebben voltak itt, de megismertem azt az öreg párt, akikkel a liftben találkoztunk. Egymást átölelve aludtak az egyik kanapén... Lebotorkáltunk a lépcson, egészen a hetedikig. Szerencsére a kulcs nem esett ki a zsebembol, így bejutottunk a szobába. Elfoglaltuk az egyik ágyat, és összebújva aludtunk el úgy ahogy voltunk...

Másnap nagyon jól éreztem magam, bár majdnem elkéstem a tárgyalásról. mindenesetre a magabiztosságomban nem volt hiba, könnyedén megkötöttük a szerzodést, igen jó feltételekkel...
Szavazz Te is!

Átlag: 6.5 pont (46 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#9 listike 2014. 08. 3. vasárnap 06:36
Nagyon tetsett.
#8 Clown85 2014. 07. 24. csütörtök 09:48
smile
#7 feherkalman1 2014. 07. 6. vasárnap 12:22
A múlt héten sikerült hasonló egy 10 emeletes tetején.
#6 A57L 2014. 05. 26. hétfő 05:32
Jó az írás.
#5 tutajos46 2013. 07. 12. péntek 06:00
Nagyon jó!
#4 v-ir-a 2009. 11. 22. vasárnap 22:12
hoztad a színvonalat,amit megszoktam tőled.... a szerelem szinte átsütött a monitoron, és ezt már régen olvastam itt nagyon gratula neked 10 pont
#3 kac 2003. 04. 27. vasárnap 19:20
Nekem is nagyon tetszett! A stílusa is nagyon szép, olyan részletesen írja le a történteket, hogy teljesen bele tudom magam élni :)
#2 Béla 2002. 11. 7. csütörtök 11:29
Naaagyon jó! Már régen vártam valami olyan sztorit is, amikor a fickó a saját feleségével csinálja. Valahogy ez mostanában nem divat, vagy mi az oka, hogy ezek ritkák? Azért 10 pötty...
#1 Törté-Net 2002. 01. 17. csütörtök 18:00
Mi a véleményed a történetről?