A+ A-

Tiszaparton

Nyár van, vége a vizsgaidőszaknak. Mindenki hazatolat a családhoz, és egy idő után hiányzik az a sok hülye ember körülötte. Ennek egyetlen jó csillapítója van táborozni kell! Például a vízi tábor sem rossz. Egy hétig eveztünk le a Tiszán. Eleinte voltak kemény szakaszok, de aztán elcsendesedett a Szőkeség. Szépen elértünk a boráról (is) híres kisvarosba, ahol az utolsó éjszakát töltöttük együtt. (GYK: T - vel kezdődik a neve!) Én már a második naptól figyeltem Anit. Nem alapvetően bombázó típus, kicsit nagyobb a melle az eszményinél, és az ülőgumói is gömbölyűbbek a Crawfordenal, de valami mégis vonzott hozza. Már a fő sulin is barátok voltunk, de nem mertem közeledni komolyan soha. Csak magamba szívtam azt a kisugárzást, ami áradt belőle. Vidám, barátságos, közvetlen és pajkos. Veszi a sikamlósabb poénokat is, mégis megtartja a kellő távolságot. Egyszóval: egy csoda! Ott a Tiszán egyszerűen belezúdultam de fülig a csajba.
Ahogy múltak a napok egyre erőteljesebb lett a késztetés, próbálkozgattam és nem mindig tudtam eldönteni, hogy visszautasít - e vagy csak játszik velem. A végkifejlet azonban a végére maradt. Letelepedtünk a Campingben, talán mar voltatok ott a híd mellett, árnyas, kellemes kis hely. Felvertük a sátrakat. Ezután kiéhezve nemi urbanizmusra, elindultunk a "varosba".
Hat igen, nem nagy és nem túl városi. De bort azt lehet kapni, nem is akármilyent. Nem vagyok szakértő, de a finom az finom. Így a hangulat is emelkedette vált nemileg. Boldognak, felnőttnek és elégedettnek éreztük magunkat. Megcsináltuk! Túl vagyunk rajta. Legyőztük a Nagy Folyót!
Egyszóval hepi volt a csapat, különösen egy kb. 7 - 8 fos kis mag. Kortyolgattuk a bort, nevetgéltünk, és csillogott a szemünk. Aztán végig mulattuk a visszafele vezető utat is. A hídon már énekeltünk. Igyekeztem Ani mellé sodródni. A hídon nem túl széles a járda, néha hozzá kellett érnem, hogy elengedjük a néha rosszallóan ránk néző, néha mosolygó helyieket. Pólóban az ember bőre érintkezik a másik bőrével. Nem viccelek, szinte elektromosságot éreztem közöttünk. Nem olyan elektrosztatikus, megcsípős kisülést, hanem afféle forrósító, bőrmelegítő kölcsönhatást. Nagyon kellemes volt, és valamit észrevett Ani is, mert melyen a szemembe nézett, és elbűvölően mosolygott. Aztán elkapta a tekintetet, és valami poén dobott oda valaki másnak...
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.25 pont (12 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#2 Béla 2002. 10. 22. kedd 15:42
Sar ügy... Velem is megesett, de már akkor, mikor hazaértünk a vízitúráról busszal. A csajt a busznál várta a sráca... Én meg nem tudtam hova tenni. Ez van.
#1 Törté-Net 2002. 01. 17. csütörtök 18:00
Mi a véleményed a történetről?