A+ A-

A párduc

Kellemes őszi este volt. Rya egy hatalmasat nyújtózkodott, majd csendben kisétált az erkélyre. Odakint lágy szellő fújdogált, s a hold ezüstös fénye megvilágította a fákat. A lány kicsit lehangoltan figyelte, ahogy a levelek újonnan kölcsönzött ezüst ruhájukban táncra kelnek a szél nyomán. Várt valakire.
Rya nem volt az, az átlagos lány, mint a korabeliek. Hosszú fekete haja és mélykék szemei ellenállhatatlanná tették őt, mind emellett azonban az sem volt mellékes tényező, hogy oly ügyességgel és kecsességgel mozgott, akár egy párduc a dzsungel rejtélyes sűrűjében. Alig múlt el húsz éves, de már rengeteg dologgal kellett szembenéznie. Ritkán telt el számára úgy egy nap, hogy nem kellett megküzdenie senkivel azért, hogy életben maradhasson. Rya volt az alakváltók utolsó leszármazottja, ezért sokan akarták a halálát, ám szerencséjére nem sokáig kellett magányos harcot vívnia a különböző lények ellen, akik az életére törtek.
A levelek lágy keringőjét figyelve eszébe jutott az, az este, mikor megismerte azt a férfi, akit ezen a világon mindennél jobban szeretett...
Hűvös szellő lengte be a parkot. Rya éppen hazafelé sétált, mikor váratlanul elé ugrott valaki és útját állta. A lány hátrált pár lépést, majd az eddigi árnyat másik kettő követte. Rya felkészülten nézett körbe, menekülési útvonalat keresve. Ekkor szép lassan az árnyakat ellepő füstből előtűntek ellenfelei. Jól ismerte őket. Nem először találkozott velük. A három démon emberalakot öltve megindult felé.
- Szia Rya... örülök, hogy ismét összefutottunk - vigyorogta Saijin.
- Én már nem annyira... - jegyezte meg félhangosan a lány.
- Na de kérlek, nem is örülsz nekünk? - gúnyolódott Taketo.
- Ha azt mondom, hogy nem, duzzogva tovább álltok?
- Ne reménykedj... - mondta ravasz mosollyal az arcán Ejirin.
- Valahogy sejtettem... - jegyezte meg maró gúnnyal a hangjában Rya.
- Azt hiszem fiúk, itt az ideje egy kis párducszelídítésnek... - kacagott fel hangosan Taketo, s kezében hatalmas szöges ostor jelent meg. Saijin és Ejirin sem tétlenkedett, majd mindhárman megindultak Rya felé. A lány alakot váltott, s most már párducként, kifinomult érzékekkel szállt szembe támadóival. A három démon ostorcsapásait, azonban nem mindig sikerült elkerülnie, s egyre fáradtabbnak érezte magát. Acsarogva ugrott félre egy-egy neki szánt ütés elől.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 5.67 pont (9 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#3 zsuzsika 2016. 09. 27. kedd 08:20
Érdekes,de nem kötött le.
#2 A57L 2014. 05. 20. kedd 05:45
Jó történet.
#1 Törté-Net 2008. 02. 15. péntek 00:00
Mi a véleményed a történetről?