A+ A-

Pizza - Kontra

Pizza. Remek. Ez még csak az 1328. darab amit ebben a hónapban a kezembe veszek. Lassan unom egy kicsit. Jó persze egy pizzás fiú mi mást csinálna. Nem is tudom mit gondoltam? Mi lesz ebben a KALAND? Persze untam már a méltóságteljes katedrákat. Két diploma, ösztöndíj Japánban, egyetemek, professzorok, docensek. ÉLNI AKAROK! Azért innen a "mittudoménhogyhívják" pizzériából nézve nem is olyan szörnyű az a világ...
Mi? Jó-jó viszem már. Hova? Hármas asztal? O.K. Ez ugyan nem a világ vége, de mit tegyünk. Pedig legalább motorozhatnék egy órát... Jó hármas, nem vagyok süket!
Tessék hölgyem... Nézd csak a Kisvadóc! Tényleg Ő az? Hát persze. Az arca, ezek a nagy barna szemek, amiket két könnycsepp nagyít. Úgy néz, mint egy sebesült őzike. Igen! Pont így emlékszem rá arról a tábortüzes éjszakáról. Miattam sír. Elmegyek pedig valami elkezdődött köztünk ezalatt a két hét alatt. Valami, ami akár fontosabb is lehetne Japánnál. De engem hív a VÉGTELEN és Ő ideláncol. Megérti. Mégis sír. Megértem...
Azaz dehogy! Ez úgy 8 éve történt. Csak nem miattam sír még mindig? Mindjárt meg is mondom neki... Tessék? Egy üveg bort legyen szíves. Rögtön hozom. Legyen szíves??? Úgy tűnik nem ismert meg elsőre. Jó nem gondoltam komolyan, hogy miattam sír, de azért, hogy meg sem ismer? Viszont miért van ennyire padlón? Nyilvánosan sír a Kisvadóc? Hmmm...
Főnök egy üveg édes vörösbort és az ebédszünetemet kérem. Igen este 1 10-kor, ha már eddig nem vettem ki! Parancsoljon a bor hölgyem. Megengedi, hogy leüljek? Ha így hallgat, igennek veszem! Jó? És azt megengedi, hogy felvidítsam? ...
Löktem a szöveget vagy egy órán át. Hiába. Meg sem szólalt, el sem mosolyodott és fel sem ismert. Itt hagyott én meg kiittam az egész üveg borát. Erre a nagy sikerre!
Ez már két hónapja volt. Itt ragadtam, miatta. Nem tudtam szabadulni a gondolattól, hogy Ő jelenti számomra azt a kalandot, amit keresek. Csakhogy semmit se tudok róla. Hol lakik, mit csinál, kivel él, stb. Csak azt, hogy itt volt ebben a pizzériában. Talán visszajön egyszer. Ezért hordom még ma is a pizzát. Milyen gyakran eszik egy nő pizzát? Még pár évet kihúzok itt, ha kell, mert makacs az aztán vagyok. Na jó akkor dolgozzunk. Bár már éppen haza is mehetnék. Lejárt a műszak. De itt van még ez a három megrendelés. Na, ne higgyék, hogy ezt mind én viszem ki. Nézzük, melyik esik útba. Ez itt van a közelben, nem jó.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.8 pont (5 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#7 vakon53 2016. 03. 28. hétfő 13:34
10 Pont!
#6 A57L 2014. 09. 28. vasárnap 15:37
Nekem nem tetszett.
#5 listike 2014. 07. 4. péntek 08:42
Az egyik legjobb és legszebb írás.
#4 papi 2014. 04. 21. hétfő 18:39
Tetszik
#3 v-ir-a 2011. 11. 20. vasárnap 22:55
ahogy írtam az előbb itt a 10 pont és hajrá írj még
#2 PoT 2007. 12. 17. hétfő 11:44
Nekem tetszett, hogy betekintést nyerhettünk mind a 2 oldal szemszögéből... a kérdés csak , hogy ugyan az az ember írta vagy tényleg 2 ember. A végeredményből persze nem von le. 1 kicsit "elnagyolt"/irodalmi a vége bár ez inkább személyes vélemény. 7 pont
#1 Törté-Net 2007. 12. 17. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?