A+ A-

Első tavaszi napsütés

Eredeti: Index - Erotikus fantáziáink
Fogtam a könyvemet, meg egy kancsó hideg limonádét, és kiültem a teraszon lévő nyugágyba. A tavaszi napsütés csalókán egy kis napozási lehetőséget ígért, de persze a levegő hőmérséklete még nem engedte volna, hogy egészen levetkőzzek. A sortom fölé csak egy kis kivágott topot húztam föl. Itt a teraszon legalább nem ért a szél, de a napsütés viszont jól átmelegítette a bőröm. Felütöttem a könyvjelzőnél:

"...három oldalról magas szerelő - kiszolgáló állványzat veszi körül, acélmarkába fogva a karcsú fémtestet. Az olaj fúrótoronyból átalakított állványzat széles nyomtávú sínen futó kerekeken nyugszik. Közvetlenül indítás előtt az átlagos városi sorházaknál magasabb fémszerkezetet 150 méterrel hátrébb vontatják."

Kissé kalandos gondolataim a felhők közt lebegtek, így aztán első olvasásra még meg se értettem rendesen a szöveget, amikor fölkaptam a fejem, mert a szemem sarkából valami kis motozást vettem észre a kertben, nem is messze a teraszunktól. Kicsit nyújtogatni kellett a nyakam, hogy odalássak. Egy ismeretlen fiatalember ment keresztül a kertben, maga után húzott valami kis kocsit, előbb azt hittem fűnyíró szerkezet van nála, és bosszankodtam rajta, hogy majd a berregésével zajongani fog, de aztán észrevettem, hogy a kiskocsiban gereblye van, sövényvágó olló, metszőolló, vagyis tényleg kertészkedni készül, de nem lesz zajos. Visszapillantottam a könyvemre:

"... A Sergeant segédrakéták indítószerkezete két párhuzamosan kötött elektromos gyújtógyertyából és műanyagtokban elhelyezett fémoxidálóból áll. A szerkezet annyira érzékeny, hogy a véletlenszerű indítás elkerülése érdekében a kábeleket ki kell oldani, ha egy elektromos kisülésekkel fenyegető vihar legkevesebb húsz km - re megközelíti Cape Canaveralt."

A betűk egymás után sorakoztak, de mégse értettem könnyen, amit olvastam, hanem inkább meg - megszakítva a böngészgetést, csak a nyakamat nyújtogattam, hogy odalássak ahol az a férfi csattogtatta a nagyollót. Jó formájú, harmincas lehetett, viszonylag vékony alkat. A nyakába lógó haját olykor meglebbentette a könnyű tavaszi szellő. De egyébként melege lehetett, ahogy dolgozott, ahogy nyúlkált a sövény magasába fölfelé, mert egyszer aztán az inge szegélyét megkapta, és a fején keresztülhúzva, a kiskocsira hajította, s maradt félmeztelen, úgy folytatta a munkáját. Hosszasan vizsgálgattam a hátát. Jól kidolgozott izmos hát, a gerincénél mély árok, de a válla szép domború, a dereka meg egészen keskeny. Ahogy a nehéz ollót emelgette, a vállán, karján feszült az izma. Látványos háta volt. Még csak tavasz van, de a bőre mégsem fehér, mint egy lárva, hanem egy fénylő kreol árnyalat. Ahogy sütötte a nap, szívesen legeltettem rajta a szemem. Erővel kellett elszakadnom a látványtól.

"... A műhold inkább lövedékalakú, nem pedig szabályos gömb. Elméletileg az utóbbi forma nagyobb stabilitást tud biztosítani neki; a gyakorlatban azonban megoldhatatlannak bizonyult, hogy ne meredezzenek róla kiálló távközlési antennák, eleve tönkretéve a gömbalakzatot."

Nem sokat haladtam, azon kaptam magam, hogy megint a kertben kalandozik a tekintetem. Nagyon imponált, ahogy ott hajlongott, nyújtózkodott, jó lett volna megérinteni, végighúzni a tenyeremet a hátán, belehullámozni a gerince mentén a mély árokba.

Ittam egy kis limonádét, aztán inkább félretettem a könyvet, és teljes figyelmemet a kertre összpontosítottam. Letette a sövényvágó ollót, és a gereblyével összehúzta a nyesedéket, majd belehalmozta a kiskocsiba mind. Aztán a tetejére pakolta a szerszámokat, ráterítette az ingét, és körülpillantott a kertben, hogy egyedül van - e. Elég felületesen nézhetett körül, engem nem vett észre a teraszon. Ezek után meglazította az övcsatot, és letolta a nadrágját.

Hirtelen egészen meleg lett. Kiszáradt a szám, ahogy néztem, nem is méricskéltem pohárba a limonádét, egyenesen a kancsóból nyeltem a hosszú kortyokat. Amikor aztán az alsógatyáját is letolta, már zavartan félrekaptam a szemem, valahogy gyanítottam, hogy illetlenség ennyire bámulni egy ismeretlen férfit, még ha ennyire jól néz ki, akkor is helytelen.

Zavaromban felkaptam a könyvet ismét:

"... Az első fokozat hajtóművét hajszálpontosan kell leállítani, és azonnal leválasztani a rakétáról, máskülönben az utólagos tolóerő hatására beleakadhat a második lépcsőbe, kimozdítva a tengelyvonalból. Abban a pillanatban, hogy a nyomás csökkenni kezd az üzemanyag vezetékekben, a szelepek bezáródnak és 5 másodperccel később az első fokozat leválik a többiről a tekercsrugóba ágyazott kapcsolózárak robbanásszerű kinyílásával. A rugók nagyot taszítanak a második fokozaton..."

Még a mondat végi pontig sem értem, máris megint odakintre rebbent a szemem. A hasán feküdt, hosszan előrenyújtva a karjait. Az izmos háta, válla, karjai után most alaposabban szemügyre vehettem a combjait, a formás vádliját, meg a helyes fenekét. Egy jó darabig nem is szakadtam el a látványtól. Elképzeltem, hogy milyen lenne megérinteni, ha simogatnám, ha masszíroznám ezeket a kemény izomkötegeket. Előbb csak a vállain húzogatnám a tenyerem, nem is nagyon nyomva, csak könnyedén simítva, azután a lapockáját járnám végig, és egyre lejjebb csúszva a keresztcsontja fölött elidőznék, a derekát gyöngéden masszíroznám, végül a fenekét simogatnám át, vagy ott már inkább meg - megszorongatnám a farpofákat meg az árkot. Odakalandozott a szemem az átmenetre, ahogy a fenekéből a combja folytatódott. Jó izmos combnak látszott, mint aki gyakran biciklizik, a vádlija is jó domború volt. Tetszett a látvány, mit tagadnám.

Annyira kiszáradt a torkom, hogy el sem szakítva a szemeimet a kertészről, csak lenyúltam magam mellé a kancsóért, és a kicserepesedett számhoz emelve nagyot húztam a limonádéból.

Túl mohón nyelhettem, mert azonnal cigányútra szaladt az a nagy korty, heves köhögésre ingerelt, és a melléöntött édes lé bő patakban csurgott végig a nyakamon meg a mellkasomon, belefolyva a topba meg a sortomba.

Nem kaptam levegőt, és hevesen rázott a köhögés. Kiejtettem a kezemből a kancsót, amely nagyot csattant a terasz kövén, darabjai széjjelpattogtak s a limonádétengerben úszkáltak az üvegcserepek.

Kétségbeesve kapkodtam levegő után, amit képtelen voltam beszívni. Csak küzdöttem a lélegzetért, nem is láttam semmit, azt se, hogy az ember fölpattant volna a fűből, vagy hogy miként követték egymást az események.

Az életemért küzdöttem, ahogy megpróbáltam beszívni a levegőt, holott a tüdőmből meg inkább kifelé törekedett minden, ami belejutott. A mellkasom ijesztően fájdalmasan szorított, kétségbeesve hadonásztam a kezeimmel, amint megpróbáltam magamról leszaggatni a szorító fájdalmat, vagy legalább azt a pici topot, holott nem is az volt, ami annyira szorított volna, hogy nem kaptam tőle levegőt. De hiába téptem le magamról, a szorítás továbbra is keservesen préselte a tüdőmet. Észleltem még, hogy szinte elfeketedett előttem a kert is, a napfény is, és teljes tudatommal fölfogtam, hogy itt a vég, egyszerűen nem kapok levegőt, fulladásos halállal távozom az élők sorából. Pontosan éreztem a halál hidegét (ott folyt lefelé a mellemen, csorgott végig a combjaimon).

A levegő teljes hiányától aztán elájultam, összecsuklottam, és végigvágódtam a terasz kövezetén, mint valami rongybaba.

Amikor az események kezdődtek, a fűről napozásából felpattant a kertész, és idefókuszált a teraszra, akkor vette észre, hogy nincs egyedül a kertben. Dermedten figyelt, hogy mi van velem, s amikor a kancsó nagy csattanással széjjelspriccelt a kövezeten, összerezzent és a farmerja után kapott. Látnia kellett, hogy fulladozom, de mégis eltelt valamennyi reakcióidő, mire meglendült, és a kezébe szorított farmernadrággal futni kezdett a terasz felé.

Ez egy magasföldszinti lakás, szóval nem annyira egyszerű bemászni ide, de a férfi a terasz alsó szegélyébe kapaszkodva felhúzódzkodott vállig, és akkor fél karral a korlátba csimpaszkodva, a másik karjára támaszkodva feltolta magát annyira, hogy már az egyik térdét a terasz szegélyére támaszthassa. Akkor aztán átfogott mindkét kézzel a korlátba, följebb húzta magát, és átlendülve beugrott.

Az ugrás lendületével aztán mindkét talpával a kancsó üvegszilákjaira érkezett. A váratlan fájdalomtól összecsuklott a térde, csaknem elbukott, de a korlátba kapaszkodva fölegyenesedett mégis. Majd egy - két sodró mozdulattal félrekotorta a cserepeket, némelyik törött üveg fölsebezte a tenyerét is. A megvágott talpaiból folyt a vére, rózsaszínre színezve a kiömlött limonádét. A másik markában lévő farmernadrágját végre lehajította a földre, és közelebb lépve megpróbálta megállapítani, hogy miként segíthetne rajtam.

Addigra már egészen sötétlilára váltam, ahogy a lélegzésem leállása után oxigén nélkül maradtam.

Hirtelen mozdulattal értem kapott, de csúszott a keze, nem tudott elég stabilan megmarkolni, hanem visszaejtett. A terasz padlóján csattant a hasam, amikor a szétfolyt limonádéba beletoccsantam. Akkor inkább mögém lépett, az egyik lábát átlendítette fölöttem, és erősen megragadta a derekamat kétoldalról. Csúszott a tenyere a vizes bőrömön, de keményen markolta az oldalamat, és megpróbálta egészen magasra fölemelni a csípőmet, miközben a fejem még mindig a padlón maradt, a hajammal föltöröltem a terasz kövezetéről a többi üdítőitalt. Hogy elég stabilan tarthasson, a hasához hozzászorította a tomporomat, és megpróbálta rázogatni az egész lógó felsőtestemet, hogy lehetőleg a tüdőmben rekedt folyadék kifolyhasson onnét, mint valami közlekedőedényből. Hosszasan és erőteljesen rázta a testemet.

A helyzet ijesztő mivolta ellenére nem hagyhatta közömbösen az a pozitúra, hogy miközben ő a pucér hasához hozzászorítja az ázott vékony sortban alig öltözött fenekemet, ezen közben továbbra is erősen rázza a csípőmet, amitől beleng az egész felsőtestem, jelentősen imbolyogtatva a leszaggatott top nélkül meztelenné vált melleimet. Akármennyire nem illett a helyzethez, egy idő után önálló életet kezdett élni a kettőnk közé beszorított férfiassága. Zavarba is jött a helyzettől, hiába tudta az eszével, hogy helytelen még a gondolat is, a farka másként gondolta. Jelentősen megduzzadt, és megpróbált utat találni a két farpofám közé.

Aztán hirtelen nagy levegőböffenés kíséretében kitódult a légcsövemből a félrenyelt limonádé. Kifolyt a zöme, és ismét heves köhögő roham tört rám, megpróbáltam megszabadulni a légcsövemet ingerlő kellemetlen érzéstől. Megpróbáltam a tenyeremmel rászorítani a szegycsontra, és már nem köhögtem annyira, de még továbbra is fájdalmas volt minden lélegzetvétel. A férfi a mellkasom alá kanalazott (nem kerülve el a limonádécsatakos halmokat), és felhúzott magához. A hátamat megtámasztotta a karjával, és a jobb tenyerét rászorította két mellem közötti völgyre, mint aki megpróbálja elmasszírozni onnét a görcsöt.

Érdekes helyzet volt, mert pontosan felfogtam a dolog erotikus voltát, miszerint itt állok egy szétázott sortban, félmeztelenül, és egy szemmel láthatóan keményre gerjedt férfi masszírozza a melleimet, szemeit el se szakítva a ringó, imbolygó dombokról. Ahogy nézte, éreztem, hogy egyre hegyesebbé keményednek a bimbóim, mintegy válaszreakcióként a keze érintésére. Zavarba jöttem a saját váratlan reakciómtól, és végre kipréseltem valami halk reszelős tiltakozásfélét:

- Hagyja csak, csupa ragacsos vagyok...

Akkor a karjába vett, mint egy kisbabát, és az erkélyajtón át bevitt a szobába. Az előszobából nyíló fürdőszobaajtót a lábával betolta, engem pedig beemelt a kádba. Megnyitotta a zuhanyrózsa csapját, és a kézi tusolóval kezdte leöblíteni a bőrömet. Azután belépett ő is a kádba, és fogta a szappant, majd nekifogott megmosni vele a mellkasomat, egészen föl a vállamig, a nyakamat se hagyva ki, majd vissza a melleimre. Hosszan szappanozta, nyilván a legkoszosabbnak látszott, ha ennyire alaposan kellett szappanozni ott. Majd lefelé vette az irányt, és a hasamon, meg a derekamon simogatott a szappannal.

Félkézzel kigombolta a sortomat, és keresztülhúzta a csípőmön, de a tangámat nem vette le. A habos kezével még lejjebb haladt, a combjaimra kenve a szappan zömét. A lábszáramra csak felületesen jutott, inkább csak visszafelé felfelé jött megint. Majd úgy döntött, hogy tanga is megtisztításra szorul, és a vékony kis csipkeszövetet hosszasan szappanozta.

Nyilván úgy ítélte, hogy a limonádétól ő is csupa ragacsos lett, mert miközben jobbjával engem tisztogatott, a balkezével a saját mellkasát, hasát és ágyékát kezdte mosni. Bár nem is figyelt oda rá olyan tüzetesen, hanem a tekintetét a mennyezeten tartotta.

Váratlanul heves köhögő roham tört rám, megtörtem vele a tevékenysége folyamatosságát. Hirtelen elkapta a szappant a bugyimról, mint aki attól riadozik, hogy a szappannal váltotta ki a felcsattanó köhögést.

Mint akinek váratlanul tért vissza a tudata, kinyitottam a szemem, egyáltalán nem értettem semmit. Hol vagyok? Hogy kerültem ide, és miért? Ki ez a pucér férfi? Mit művel velem? Mit művel magával? Vastagon szappanhabos vagyok mindenütt, meg ő is. Folyik rám a langyos víz. Mitől fáj ennyire a mellkasom. És a kérdések újra előröl. Ki ez a férfi? És hogy kerül ez ide, és mit is csinálunk meztelenül a fürdőkádban éppen? Az a körülmény azért nem kerülte el a figyelmemet, hogy égnek meredő vizes, szappanos dákója ott billegett a szemem előtt, feszesen, vörösen. Annyira maróan fájt a gégém, hogy nem tudtam megszólalni, ő meg csak nézte az arcomat, hogy mit szólok a helyzethez. Nem kerülte el a figyelmét, hogy hosszasan megnéztem a szerszámát.

- Jól van?
- Nehezen kapok levegőt.
- Örüljünk, hogy kap egyáltalán!


Leöblített, elcsukta a vizet, és a radiátoron lógó fürdőlepedőt a vállamra terítette. A lelógó csücskét a markába fogva törölgetni kezdett vele. A karomat, hátamat, nyakamat, aztán pedig a melleimet is. A derekamat csak futólag, a combjaimat azonban egészen szárazra, többször is. A bugyimnál tanácstalanul elakadt, bizonyára szívesen megtörölgette volna a környékét, azonban valami érdekes szemérmesség miatt úgy tett, mint aki nem merné megérinteni. (Holott a szappannal hosszan mosta, most mégis kihagyná.)

Megmarkoltam a fürdőlepedő másik sarkát, és a megcsodált izmos vállára tettem a kezem, mint aki viszonozni készül a törölgetést. Micsoda jó kemény bicepsze van, a csuklyásizom egészen határozottan tapintható. A gerince mentén elhúzott tenyerem egészen kapkodóvá szaggatta a lélegzetvételét. Megpróbálta ő is a hátam törölgetésére fordítani a figyelmét, magyarán szólva egészen közel ölelt, a melleim rálapultak az ő mellizmaira, miközben mindketten simogattuk egymást. Olyan jó fogású háta volt, hogy kíváncsivá tett, hogy a feneke is annyira izmos - e. Amint odakalandoztam, ujjaim máris önállósították magukat, és a fürdőlepedő mellőzésével rásiklottam a farpofákra. Éreztem, hogy kicsit borzong, és megfeszíti a törzsét. Majd a pillanat multával ellazult megint. Különleges érzés volt, ahogy a markomban összesűrűsödni majd pedig elereszkedni éreztem a fenekét.

Váratlanul kibomlott a karomból, és kiült a kád szegélyére. Ahogy ott álltam előtte, melleim az arca magasságában, s szinte időveszteség nélkül a két halom közé fúrta az arcát. Belesóhajtott egy mélyről fölszakadót, majd szelíd de mégis határozott húzással az ölébe vont. Kicsit bizonytalannak éreztem a pozitúrát, szóval inkább úgy tettem át a másik lábamat a túlsó oldalra, hogy a combjain szembe üljek vele. Egészen izgató helyzet volt. A melleim hozzászorultak az övéhez, két kézzel a fenekemre fogott, és egyre közelebb húzott magához, mígnem a hasammal már pontosan éreztem a merev dákóját. Az ölébe üléskor széjjelnyílt combjaim helyet engedtek a kalandozó kezének, máris érezhettem, hogy a farpofákról az árokba szalad, majd egészen előre a gátig. A vékony selyembugyin át is tökéletesen átjött a simogatás, ahogy a gátat és a várakozástól duzzadt punci alsó szegélyét érintgette. Semmi ellenállás nem volt bennem a törekedésével szemben. Amikor ebben a tartásban behajolt a nyakam tövébe és mély forró sóhajait belélegezte a fülem alá, egyre inkább úgy éreztem, hogy vibrál körülöttem a levegő, és szeretném megállítani az idő múlását, hogy lehetőleg minél tovább tartson ez az izgató ciróka, ezzel az egyre fokozódó nyakamba lihegéssel.

A kis vékony selymet félrehúzta az útjából, és valamennyire megemelte a törzsemet, hogy a vörösen feszülő rudit a bejárathoz igazíthassa. Nem nagyon kellett keresgélnie, mert tácsi kapucskámmal éppen erre vártam, máris benyeltem a kínálkozó lehetőséget. A teljes kitöltöttség egészen elbűvölt, imádtam érezni azt a feszülést. Ahogy elégedettségemet belesóhajtottam az arcába, az elragadtatása láthatóan kiült az arcára.

Alig - alig mozogtunk. Egészen kicsikét mocorgott, miközben a kezével erősen szorította a csípőmet. Fogtam a vállait, s ő meg csak a csípőm finom mozgatásával biztosította azt az előre - hátra hintázást, ami a további ingerléshez kellett. Reméltem, hogy sosem hagyja abba, mert ez a jelentéktelennek látszó alig mozgás egyre magasabbra emelte a lelkem, a szívem őrült tempóban vágtáztatta a véremet az ereimben, a fülem dobolt, és a tarkómon égnek meredtek a hajszálaim. Nyitott szájjal kapkodtam a lélegzet után, mert úgy éreztem, hogy kevés levegőhöz jutok. De ez most nem az a féle levegőhiány volt, mint az előbb. Most, hogy amaz váratlanul eszembe jutott, heves köhögés rázott meg. Többször is összerándultam tőle.

És akkor..., húúúú, még sosem hallottam eddig hogy egy férfi ilyen kéjesen nyöszörögjön, ahogy a köhögésem következtében enyhe vákuumot keletkeztetve összerándultam a dákója körül. Nem is értettem, hogy mit motyog, teljesen artikulátlanok voltak a szavai, ahogy kilökte őket.

- Ahhhhhh, megőrülök tőled, eszméletlenül jó! Ááááááá... Csináld még újra! Köhögj még, jaj, hogy szorítja,... csináld még,... jaaaaj, ahhhh... mééééég...!!!
Szavazz Te is!

Átlag: 6.09 pont (77 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#10 t.555 2017. 10. 1. vasárnap 02:19
Jó kép, jó írás!
#9 feherkalman1 2017. 05. 15. hétfő 08:35
Nekem is lekellene nyírnom a füvet úgy érzem
#8 zsomberos 2016. 12. 22. csütörtök 11:50
Érdekes történet
#7 Clown85 2014. 07. 24. csütörtök 10:39
smile
#6 feherkalman1 2014. 06. 4. szerda 10:29
Most nyírtam le a füvet de sehol senki.
#5 A57L 2013. 11. 10. vasárnap 05:49
Elég jó.
#4 tutajos46 2013. 07. 12. péntek 05:52
Hol lehet kertésznek jelentkezni?
#3 halászlé 2006. 04. 4. kedd 10:32
Az enyém jobb.
#2 LinkViki 2002. 10. 17. csütörtök 18:47
Jó a pasi feneke!
#1 Törté-Net 2002. 01. 17. csütörtök 18:00
Mi a véleményed a történetről?