A+ A-

Táborélet 1. rész

Misi ráérősen evett. Az étel - menzás jellege ellenére - finom volt, s a fiú evés előtt mindent odakészített asztalára, ami a kényelmét szolgálhatta : sót, kancsónyi hideg csapmellékit, kenyeret, szalvétát, fogpiszkálót. Minden pompásan indult, de váratlanul árnyék vetült fölé, s egy kicsit rekedtes női hangot hallott : - Bocsánat, elkérhetem a sótartódat?
A srác utálta, ha evés közben zavarták, ráadásul felnézve egy magas nőt látott, az ő alacsonyabb termetéhez pedig nem passzoltak az ilyenek, tehát agya és érzékei teljesen hidegen maradtak. - Vigyed, de majd kérem vissza! - mondta pár másodperc habozás után, s visszabújt a tányérjába... Evés közben végiggondolta, miképp került ide.
Tanárjelölteknek diploma előtt gyakorló tanításon is részt kellett venniük. Állt a rendszer, látszólag kikezdhetetlenül, s mivel az egyetlen párt támogatta az utánpótlás nevelését, működtek a kiszes vezetőképzők, a nyári táborok és az úttörővárosok. Utóbbiak olyan nagyok voltak, hogy egyszerre akár ezer leendő potenciális örsvezetőt is fogadni tudtak. Két nagy mozgalmi erőd télen és nyáron egyaránt folyamatosan fogadott gyerekcsoportokat. Az ország minden részéből toborozták havi váltásokban mind a gyermekeket, mind az őket foglalkoztató tanárokat. A helyhez szokott gyakorló pedagógusok kisebb lelkesedéssel hagyták ott iskolájukat, megszokott osztályaikat, közülük nehezebb volt csábítani, a befolyásos vezetők tehát elérték, hogy a tanárjelöltek kötelező egyhónapos gyakorlatukat ezekben a táborokban is teljesíthessék. Főiskolás fiúk és lányok sokasága érkezett tehát minden hónapban, s egyforma lelkesedéssel ismerték meg az úttörővárosi életet, a gyermeknevelés - oktatás módszertanát, és természetesen - ritka szabad idejükben - egymást.
- Bocsi, a vizedet is elkérhetem? - Már megint a tolakodó nő hangja. Misi felnézett bosszankodva, végre alaposabban szemügyre véve a kéregetős nőt. Fiatal lány volt az ő korosztályából, göndör vörösesbarna hajjal, khaki színű tábori egyenruhában, térdét is fedő szoknyával, karján ügyeletesi karszalaggal. Egy közeli asztaltól állhatott fel, apróbb barátnője ott mosolygott, asztalukon pedig volt minden : só, víz, kenyér...
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.81 pont (27 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#7 zsuzsika 2014. 10. 24. péntek 07:54
Jó.
#6 A57L 2014. 01. 24. péntek 06:50
Nagyon jó.
#5 sihupapa 2008. 12. 20. szombat 05:29
jóóóóóóóóóóóó jójó
#4 vidraa 2007. 10. 1. hétfő 19:30
nagyon jó.. ötletes.. cselekményes.. de ne bonyolítsd túl...
#3 akellla 2007. 10. 1. hétfő 14:41
Ennek 1000x jobb a sztorija,/ennek van sztorija/ 5letesebb, hosszabb, jobban megírt, izgibb,
mint a családi "jóéjt puszi" még is kevesebb a pontja
ez sem a csúcs de legalább a duplája
azért egy kérdés itt is érdekel.
csak ugy az utcárolbejőve, minden előkészités nélkül raktad már be? Be tudttad rakni?
#2 Howard 2007. 10. 1. hétfő 02:23
Remélem hamarosan olvashatom a folytatást.Nagyon jó a történetet.Csak igy tovább.
#1 Törté-Net 2007. 10. 1. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?