Álom

Éjszaka van, nehéz nap után térsz végre nyugovóra és nyugtalanul várod hogy az álmok elragadjanak egy varázslatos világba ahol nem számit a stressz, nem számít a hétköznapok szürke tengere, csak a kikapcsolódás, mint egy kellemes lágy dallam, ami a füledbe mászik. Lassan lehunyod a szemed és körvonalazódik egy eddig ismeretlen táj... Először csak érzed a finom meleg szellőt, az óceán morajlását, majd ahogy kinyitod a szemed meglepetten tapasztalod a környezet látványát: egy elhagyatott trópusi szigeten állsz... homokos tengerpart lágy szélben lengedező smaragdzöld pálmafák, égető mégis csodás szikrázó napsütés. A kezed homlokod felé teszed, hogy ne zavarjon a napsütés, így nézel körbe újra és újra, miközben a lábad néha a partra vetett hullámok érintik. A végtelennek tűnő óceán és a parányi kis földdarab határán állsz, majd hirtelen a távolban meglátsz egy kis bambuszból készült kunyhót, amin a szivárvány minden színében pompázó virágszirmok terülnek el.

Csak most veszed észre, hogy a kunyhóhoz egy ugyancsak virágszirmokból kirakott kacskaringós út vezet... a kíváncsiságod lassan legyőzi a józan ész korlátait, és elindulsz abba az irányba, ahol még nem tudod mi vár rád, de szeretnéd megtudni. Minden egyes lépéssel közelebb és közelebb érsz mikőzben a forró homok szinte égeti a talpad, majd odaérsz a kunyhóhoz. Itt már hűs árnyék fogad, a bizsergés mégis átjárja az egész tested a kíváncsiságtól, hogy mi várhat téged odabent?

Erőt veszel magadon és indulnál, hogy megtudd végre mit rejt a titok, de ekkor hirtelen a szemed előtti világ elhomályosul. Egy tenyér takarta el előled a külvilágot, gyorsan megfordulsz, hogy megtudd ki lehet az. Én vagyok... de nem tudsz megszólalni, nem hagyok neked egy másodpercnyi időt sem, hamar közelhajolok hozzád és megcsókollak. Forró és mégis lágy ez a csók, de közben szenvedélyes is, nem is igazán tudod meghatározni ezt az érzést szavakban, ezért inkább csak átadod magad neki. Ahogy az ajkaim egyre szorosabban találkoznak a tiéddel, átkarolom a derekad és szorosan magamhoz húzlak, aztán az ajkaim kissé szétnyílnak, hogy a a nyelvem utat törhessen és rátalálhasson a tiédre, majd amikor ez a pillanat is elérkezik, szenvedélyes táncot járnak odabent egymással.