A+ A-

Orgonák 1. rész

Egy fárasztó nap után hazafelé tartottam és már alig vártam, hogy a kedvesem karjaiban pihenjek. Ez a nap egy különleges nap volt a számunkra. Pont tíz éve volt, hogy megpillantottuk egymást egy igen unalmas bulin. Míg hazafelé tartottam,újra felidéztem a gondolataimban azt a pillanatot. Még most is mosolygok azon a jeleneten olyan suta olyan ügyetlen, de mégis életem legszebb pillanata volt. Mivel a bulin mindenki hozta a lerészegedés legjobb formáját, eléggé hamar egyhangú cigi és piaszagú levegő terítette be a szobát. Úgy döntöttem kimegyek egy kis friss levegőt szippantani. Május volt és egy gyönyörű tavaszi este illatait hordozta a szél. A piaszagú és a cigifüstös lakás után szinte megcsapta az ember tüdejét az illatmámor. Különösen az orgonabokor, aminek a határozott illatát már gyerekkorom óta lenyűgözve élveztem akár hányszor is az utamba került.
Elindultam hát az orgonabokrok irányába, mondván, hogy ennél semmi sem semlegesítheti jobban ezt a kellemetlen szagot az orromba, mint az egyik kedvenc virágom. Be is álltam hát, a bokor alá és becsuktam a szememet és élveztem az illat orgiát. El kell mondanom ,hogy az orgona a kerítés mellet hosszan és terebélyesen húzódott. Arra lettem figyelmes, hogy apró kis nyögéseket és sóhajokat hallok. A fantáziám hamar elhitette velem, hogy valószínűleg egy kis szerelmes pár húzódhatott meg ,csak én nem látom őket. De mire ezt végig gondolhattam volna, hatalmas reccsenéssel és kissé éles sikollyal rám zuhant egy hosszú barna hajú angyal.
Teljesen leterített. Az arcomat beterítette az orgona virága és a hosszú selymes hajzuhatag. Hirtelen arra gondoltam Istenem, hogy érdemeltem ki én ezt ,hogy ekkora szerencsém legyen, mert egy csodaszép angyal zuhant rám. De hamar kizökkentem a gondolatból, mert fájdalmasan felnyögött az angyalka és sziszegve és a sírással küszködve próbált ura lenni a helyzetnek. Lefordítottam magamról és próbáltam nyugtatva csendre inteni. Mert még a buli elején, a házi gazda, a lelkére kötötte a díszes társaságnak, hogy érezzék jól magukat a fiatalok csak az orgona bokrokra nagyon vigyázzanak, mert nagyon szereti a virágait és nem szeretné, ha mindenféle mocsokkal és vandalizmussal bemocskolnánk a féltve őrzött bokrait.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.4 pont (10 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#2 papi 2013. 07. 13. szombat 17:29
Tetszik
#1 Törté-Net 2007. 05. 21. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?