A+ A-

A mi kis ártatlan játékaink 3. rész - Hipnotizálva

Fordítás youbadboy nyomán (Literotica)
Péntek este
Aznap, mialatt a húgom és én a tévét néztük, kezem befészkeltem a bugyijába. Nem volt nehéz dolgom, mert lazított a sortján, hogy beférjek (amit legalábbis bátorításként értékeltem). Aztán hirtelen félbehagytuk a játékot, merthogy lefeküdni készült, pedig mondhatom, ő sem volt kevésbé izgatott, mint én. Megkérdeztem, hogy tehetek-e érte valamit, mire azt válaszolta, hogy 'te már megtetted a magadét'. Mióta hazaköltöztem, újrajátszottunk párat a gyerekkori kedvenc játékainkból, érdekes végkifejletekkel. Azon az estén egy új, kipróbálatlan játékot kezdtünk, és az eredmény eléggé kétesre sikerült. Mindenesetre én olyan kanos maradtam aznap, mint még soha addigi életemben.
12:00 Éjfél - Még mindig fönt, nem tudtam lehunyni a szemem. Éreztem, tüzel a testem. Laura, a testvérem sietősen kúszott el mellőlem, punciját pár perce még hevesen dörzsölte a tenyeremhez.
00:15 - Ébren fekszem a sötétben. Még mindig tart az erekcióm. Vajon megárthat, ha ennyire kemény?
00:30 - Ezen az éjszakán nem volt játék. Legalábbis én nem voltam benne (ezt most értsd szó szerint...).
01:00 - Hé, most eszembe jutott egy játék! Az ÉN kedvencem. Majdnem az összeset számba vettük, de ez valahogy kimaradt, a Hipnotizőr. Egy rakás emlékem tért vissza azonnal. A késő éjszakai sötétség izgalma, a halk suttogások, a meleg illatok, ágyaink puhasága.
Éjjel egymás szobájába lopództunk, hogy a másik fülébe suttogjuk, "Szempilláid elnehezülnek. Egyre álmosabb vagy." 'Hipnotizáltuk' egymást, ez volt a lényege a játéknak. Előjöttünk valami hülye ötlettel, egy hanggal, vagy viselkedéssel, amit a másiknak nappal kellett előadnia. Csak mi tudtuk, miért. Ez volt a titkunk. Istenien szórakoztunk! Egész nap vártuk, mikor lép a másik. Csak egy bukfenc, vagy egy bizonyos járás, egy értelmetlen mozdulat, és máris megvolt a titkos kapcsolat. Senki nem tudott róla, csak mi ketten. Ma éjjel hipnotizálni fogom. Megtehetem. Működni fog.
Már csak munkára kellene bírnom a lábaimat.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8.9 pont (197 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#13 A57L 2013. 09. 27. péntek 04:29
Egész jó.
#12 sikamika 2012. 05. 13. vasárnap 18:20
tetszik. . .
#11 Dr. Szabó István 2009. 01. 1. csütörtök 10:25
Ez a rész is szuper nagyon jó vagy király ennél jobb már nem is lehetne a végére majdnem én is elélveztem.
#10 Superleague 2008. 10. 17. péntek 22:42
Ez valami hihetetlen, fantasztikus! Ott a 10 pont!!!
#9 KKrisz79 2008. 04. 29. kedd 13:19
Basszuuuuuuuuuuuus... hihetetlenül jóóóóóóóóóó!!!!!!!!!
Szerintem is a legjobb ebben a műfajban!!!!:-)
#8 issi 2007. 09. 18. kedd 22:22
oiuuuuuuuioouuuihhhh
#7 jozsi 2007. 09. 18. kedd 16:00
tetszik nagyon
#6 Bandy 2007. 05. 18. péntek 22:08
Qrva jóóóó
#5 max 2007. 05. 17. csütörtök 22:14
Remek a stílusa, igazán jó!!!
Tud valaki ilyen témáju filmeket valahol?
#4 Tüse 2007. 05. 16. szerda 10:15
Akinek nem stílusa, az ne olvassa. Szerintem ebben a műfajban az író, messze a legjobb.
#3 Lofty 2007. 05. 15. kedd 13:55
Nekem meg nagyon.
Gondolom felesleges ezt írni, de várom a folytatást.
#2 JOE 2007. 05. 15. kedd 13:19
Lehet, hogy jó, de nekem ez a stílus nem jön be.
#1 Törté-Net 2007. 05. 15. kedd 00:00
Mi a véleményed a történetről?