A+ A-

Laurának köszönet képpen

Egy teljes hétvége várt rám egyedül a szüleim nélkül. Nem voltam túl jó passzban lelkileg, ezért fel sem merült a bulizás fogalma. Egy szolid magányos 2 napot terveztem dvd-zéssel, meg olvasással. Nem volt kedvem az emberekhez, ráadásul az idő is rossz volt, amit kifejezetten gyűlölök. Egyszercsak megcsörrent a telefonom. Az egyik jó barátnőm hívott, de nem sokat értettem a beszélgetésből, mert elcsuklott a hangja a sírástól. Kiderült, hogy abban a faluban van, ahol én lakom (ide valósi a barátja). Nem értettem mit akar így este, de mivel nem akartam udvariatlan lenni, mondtam, hogy találkozzunk valami nyugis helyen, ahol majd mindent elmond. Gyorsan felkaptam magamra valami ruhát és elsétáltam a közeli parkba, ahova a találkozót megbeszéltük.
Vártam vagy 20 percet legalább, és már kezdtem bosszankodni, hogy miért nem jön. Mivel elég nedves volt minden az esőtől, ezért nem ültem le, hanem elkezdtem járkálni és nézegetni az emléktáblákat. Egyszercsak a távolban megpillantottam Laurát. Sietve jött felém, majdhogynem rohant. Mikor ideért, egyből a nyakamba borult és megállás nélkül sírt. Nem kérdeztem semmit tőle, csak tartottam a kezemben. Eltelt egy kis idő, mire meg tudott szólalni. Mikor elengedett, akkor láttam meg az arcát. Ilyennek sosem láttam... kisírt vörös szemek, a sminkje elkenődve és olyan nagy mértékű csalódás látszott rajta, hogy szinte én is szomorú lettem. Nem sikerült kiszednem belőle mi a baj, mert ahogy rákérdeztem, ismét sírni kezdett.
Ez így nem mehet tovább, gondoltam. Mivel ismét szakadni kezdett az eső, felajánlottam neki, hogy menjünk hozzám. Egy szót sem szólt, hanem megfogta a kezem és már mentünk is. Mivel nem lakom messze a parktól hamar hazaértünk. Gyorsan kinyitottam a lakást és bementünk.
Laura már nem sírt, csak csendben nézett. Leült a nappaliba és bámult csak maga elé.
Melléültem és megsimogattam a haját. Erre megjelent egy halvány mosoly az arcán és megköszönte, hogy kijöttem elé és elkezdte mesélni mi történt vele, amiért ennyire kiborult.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 5.44 pont (16 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#5 vakon53 2016. 04. 2. szombat 09:41
Netörődjél a fikázókkal.
#4 feherfabia 2015. 08. 29. szombat 06:51
Gyenge!
#3 papi 2015. 08. 28. péntek 17:54
Nem nagy durranás
#2 A57L 2014. 09. 3. szerda 16:31
Ez sem kavart fel.
#1 Törté-Net 2007. 04. 14. szombat 00:00
Mi a véleményed a történetről?