Éva 1. rész - Nedvességtől kiszáradásig

Szavazás átlaga: 8.38 pont (45 szavazat)
Megjelenés: 2007. március 24.
Hossz: 20 758 karakter
Elolvasva: 2 377 alkalommal
– Szia! Gyere be! – üdvözölt Éva kellemes mosollyal mikor beléptem a lakásába.
– Szia Éva! – mosolyogtam vissza
Belépésemre két kedves puszival fogadott, ami jólesett a kinti zord időjárás ellenére. Éva nagyon szép lánynak mondhatta magát. Igazán kellemes megjelenése volt, és bár férfi létemre baráti szálak fűztek hozzá, olykor – olykor megjegyeztem azért neki, hogy nőként is mennyire tetszik. A legjobban a mellei tetszettek. Nem pusztán férfi mivoltom miatt. Egyszerűen nem láttam még ennyire dús, formás, gömbölyű melleket soha! Sokszor rajtafelejtettem a szemeim. Emellett formás feneke és hívogató mosolya is nagyon sokszor gyakorolt rám félre érthetetlen hatásokat. Sokszor megdícsértem ezekért. Ilyenkor mindig édes mosollyal köszönte meg amiért elismertem nőies szépségét. Régebben sokat buliztunk együtt. Bennem bízott, hogy nem fogok visszaélni vele, ha véletlen túl sokat innánk. Nem is tettem soha, bár nagy volt a kísértés. Akár hiszitek akár nem, ennek ellenére sose került szóba köztünk, hogy járhatnánk. Azaz szóba került, de mint feltételes dolog és soha nem valósulhatott meg. A baráti szálak túl erősek voltak ehhez.
Ilyen dolgok forogtak a fejemben, amikor beléptem a lakásba. Szimpla baráti látogatásra hívott, mivel rég láttuk egymást. Valahogy el akartuk ütni az időt. Éva nem egyedül lakott. Volt barátja, egy vidéki srác, akivel hogy is mondjam... látszólag jó viszonyban voltam. De Éva sokszor elmesélte milyen féltékenységi rohamokat rendezett a barátságunk miatt a fiú, így tudtam, hogy nem igazán az vagyok akit a szívébe zárt. Így hát mikor beléptem, nyilván az első kérdésem az volt...
– Hát a barátod?
– Oh, elutazott egy hétre a szüleihez, tuti nem jön haza. Habár imádlak, de tudod, hogyha ő itthon van, azért mégse beszélgethetünk teljesen úgy ahogy szoktunk. Még a végén balhézna – mondta sajnálkozva ajakfénnyel bekent ajkaival Éva.
– Tudom, tudom, de sebaj, most nincs itt, így dumálhatunk amiről csak akarunk. – válaszoltam – Tényleg, mesélj, hogy éltek, mi van veled mostanság?
– Megvagyunk köszönöm, dolgozunk és éldegélünk, sajnos elég szimplán. Alig jutunk el valahová szórakozni, nincs semmi amivel hétvégén le tudnám foglalni magamat.
– Miért nem mentek bulizni? Vagy valami szórakozóhely, koncertek?
– Áhh, nem lehet elvinni sehova se ezt a gyereket, egész nap csak itthon ülne.
– De Éva! Te ezt hogy bírod? – kérdeztem tőle teljes őszinteséggel.
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 10 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft */5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft */7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft */14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
A szavazáshoz VIP-tagsági szükséges!
Szavazás átlaga: 8.38 pont (45 szavazat)
Rakd a kedvenceid közé!
Oszd meg másokkal is! Facebook Twitter

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
v
vasas62
2023. március 6. 16:08
#11
Szép barátság.
1
a
angel234
2022. augusztus 1. 03:15
#10
Eddig tetszik,jó írás.
1
én55
2022. július 31. 11:09
#9
Nem rossz kezdés.
1
z
zoltan611230
2019. szeptember 18. 01:29
#8
Nagyon jól kezdi.
1
a
A57L
2019. január 22. 04:07
#7
A kezdés nagyon jó.
1
f
feherfabia
2018. február 10. 05:57
#6
Nagyon tetszett!
1
l
listike
2014. március 6. 14:04
#5
Nagyon tetszett.
1
p
papi
2014. március 4. 05:24
#4
Nagyon tetszik
1
WRJS
2007. március 24. 12:09
#3
Köszönöm a véleményt, azon leszek!
1
ken
2007. március 24. 02:29
#2
Nagyon jó,remélem hamar olvashatom a folytatását.
1
T
Törté-Net
2007. március 24. 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1