A+ A-

Én és a legjobb barátom

21 éves vagyok. 2 éve élek Pesten a barátaimmal, Bogival, Zsuzsival és Zolival. Így éltünk négyesben, egész addig míg Zoli el nem költözött. A mákos gyerek a szüleiktől kapott egy saját lakást, ami valljuk be nagyon király volt. Nagyon sajnáltam, hogy elköltözik, mivel ő volt az egyetlen meleg ismerősöm Pesten, akivel nagyon jókat tudtam dumálni. Zoli egyébként magas, szőke kék szemű srác volt. Nagyon helyes...
Én és a lányok elhatároztuk, hogy keresünk egy új lakótársat... "és ugye, aki keres, az talál!"
Mi is így voltunk vele... a lányok találtak egy új lakótársat, Robit. Először mikor találkoztam vele, nagyon mély benyomást tett rám és a lányokra is! Nagyon helyes volt. 183 cm magas, sportos, fekete hajú, kék szemű álompasi lakott a mellettem lévő ágyon...
HUH! Éljen az anyatermészet! Ahogy teltek a hónapok, én és Robi nagyon jó barátok lettünk. Sokat jártunk bulikba, moziba, együtt tanultunk, sőt néha a tanulás olyan hosszúra sikeredett, hogy volt együtt aludtunk... Azokat a pillanatokat élveztem a legjobban. Nem kellett sok idő, hogy rájöjjek: SZERELMES VAGYOK ROBIBA!! A lányok és Zoli is figyelmeztetett, hogy vigyázzak, mert nem tudhatom, hogy Robi meleg-e.
Sajnos én nem hallgattam rájuk! :( Emlékszem, Kedd volt, amikor hazaértem az egyetemről és Robi már otthon volt,... egyedül. Gondoltam, ez egy jó alkalom arra, hogy elmondjam neki mit is érzek iránta. S nem is sejtettem, hogy a vesztem felé rohanok! Elmondtam, neki hogy szerelmes vagyok belé.
Hihetetlen reakciót váltott ki ez belőle... elkezdett ócsárolni és közölte velem:"Én nem szeretem a melegeket, de tudván, hogy te is az vagy, akivel még együtt is aludtam Téged egyenesen utállak!"
A szívem majd szétszakadt, mert életembe nem láttam még annyi gyűlöletet, ember szemében! Mint ilyenkor mindig, ha bánatom van, elvonultam egy csendes helyre, a Margit-szigeten... Sokáig maradtam ott, egyedül, gondolkozva azon, miért ilyen nehéz melegnek lenni! Hirtelen megjelent Zoli és beszélgetni kezdtünk... már nem is tudom miért, talán a rossz idő miatt, felmentünk a lakására és ott folytattuk beszélgetésünket, azaz kiöntöttem neki a lelkem, meg minden bajom! Az idő már későre járt, így Zoli azt tanácsolta hogy aludjak nála, ne keljen most haza mennem. Telefonált a lányoknak, hogy ott maradok nála s hogy ne aggódjanak!
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8.04 pont (26 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#2 v-ir-a 2012. 09. 2. vasárnap 21:56
ez aranyos volt smile
#1 Törté-Net 2007. 03. 9. péntek 00:00
Mi a véleményed a történetről?