A+ A-

Love toys are in the room

Az én kicsi játékbabámnak...
- Szeretlek... - motyogta lehajtott fejjel a lány. A férfi, aki az ajtóban állt mosolyra húzta a száját, és bezárta maga mögött az ajtót. A szobába sötétség költözött. Bezárt ablakok, behúzott függönyök, fehér falak és fojtogató dohos szag. Néhány rongy, talán ruhák maradványai hevertek a szőnyeg nélküli padlón. A lány oda botorkált a szoba közepén lévő elnyűtt matrachoz, és a könnyeit nyelve a saját zokogása ringatta álomtalan álomba...
- Ébresztő! - a szoba ajtaja kicsapódott. A férfi állt ott, a nyakkendőjét kötötte. Csinos volt. Magas, széles vállú rövidre nyírt fekete haj és mélyen ülő szürke szemek.
A lány mocorogni kezdett, nyöszörgött kicsit, majd a férfi felé fordult. Az ajtón beszűrődő fény bántotta a szemét. Álmosan mosolygott, és egy jó reggeltett köszönt a férfinak.
- Gyere ide! - szólt, és bement a szobába leguggolt a lány mellé. A zsebében lévő kis kulcsért nyúlt és lekapcsolta a vékony csuklókról a bilincset.
- Köszönöm. - sikkantotta a lány ragyogó szemekkel, és a férfihoz bújt, aki kissé hűvösen nem is pillantva a lányra eltolta magától, és elindult kifelé a szobából.
- Dolgozni mentem. Ne nyisd ki az ajtót senkinek, és ne vedd fel a telefont, és ami a legfontosabb... - a konyhaasztalon lévő táskáért és kulcscsomóért nyúlt. - tiszta légy mire haza jövök. - majd kilépett a bejárati ajtón. A lány a függönyön keresztül figyelte a férfit, míg az be nem szállt az autójába...
A napjai így teltek. Nagy részben egyedül volt. Újságot, könyveket olvasott. Az egzotikus országokról szóló könyveket szerette a legjobban. Órákon keresztül csak bámulta a színes fotókat. Titokban arról ábrándozott, egyszer ő is sétálhat majd a forró homokban, annak az embernek az oldalán, akit a legjobban szeret a világon...
Hat óra felé már tűkön ült. Kikukucskált az ablakon, fülelte az ismerős autó hangját... A kedvenc hangja, az a hang volt, mikor a bejárati ajtó zárjában elfordult a kulcs...
- Annyira örülök, hogy itthon vagy - csilingelt a lány hangja. A férfihez rohant. - Milyen napod volt? Hozzam a papucsodat? Szeretnél inni valamit? Nem vagy éhes? - úgy lelkendezett, mint egy kiskutya. A férfi unott arccal, nem különösebben törődve vele ledobta a kanapéra a kabátját és lehuppant.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 2.78 pont (9 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#2 genius33 2013. 04. 22. hétfő 07:17
Érdekes nyes
#1 Törté-Net 2007. 02. 13. kedd 00:00
Mi a véleményed a történetről?