A+ A-

Párizsi emlék

Nyelvi szakközépbe jártam egy vidéki városban. A francia volt a kedvencem. Leveleztem is egy nálam valamivel idősebb párizsi sráccal. Nem volt nagy ügy, kéthetente váltottunk egy levelet. Gyakorlásnak jó volt. Ahogy közeledett az érettségi, a család egyre inkább be volt rezelve, mi lesz ha megbukom. Valóban voltak gondjaim a matekkal, de én nem láttam olyan tragikusnak a dolgot.( Igazából tanulni se nagyon szerettem. )
Egyszer összeült a családi vészbíróság, hogy eldöntsék, hogyan lehetne engem kicsit több tanulásra ösztökélni. Büntetéssel már próbálkoztak korábban is, de nem vált be. Kitalálták, hogy valami nagy jutalmat fogok kapni, ha átmegyek matekból az érettségin. Mi legyen az ? Sokat törték a fejüket, de nem sikerült semmi okosat kiötleni. Végül már engem is megkérdeztek. ( Ezzel kellett volna kezdeni. ) Azonnal elárultam a megoldást: egy hét Párizsban. Gyorsan osztottak, szoroztak, és kiderült, hogy ennyi pénz a világon sincs.
Akkor jutott eszembe a párizsi srác. Elég lenne csak az útiköltség, a szállást a sráccal le fogom rendezni valahogy. Írta, hogy van saját lakása, nem a belvárosban, de metróval fél óra alatt be tud érni. Erre aztán mindenki kiakadt, hogy én egy ismeretlen férfinél akarok Párizsban lakni. Inkább kérnék kölcsön, de erről szó sem lehet. A dolgot szegény nagyi oldotta meg, felajánlotta az összes megtakarított pénzét az én párizsi szállásomra.
Persze így sem tanultam többet, de a francia sráccal már kezdtem szervezni az utazást. Megígérte, hogy nála lakhatom, sőt, ha a barátom is velem utazik, őt is szívesen látja. Ez így még jobb is lesz, nem kell egyedül utaznom. Szóltam Bandinak, a barátomnak, kunyeráljon otthon egy kis pénzt, mehessünk együtt Párizsba. Valamennyi neki is összejött.
Valami csoda folytán nem buktam meg matekból, de franciából ötöst kaptam ! Sőt, egy ismerős révén még állást is sikerült szerezni egy utazási irodában. A család röpködött a boldogságtól ! Közben a francia sráccal mindent pontosan megszerveztünk. Az állomáson fog várni, küldtem neki fényképet is, hogy megismerjen. Kértem, hogy ő is küldjön, de nem volt hajlandó. Elérkezett a nagy nap ! Az egész család kikísért az állomásra. Bandiról persze nem tudtak, sőt ő otthon sem merte elmondani, hogy Párizsba utazik. Azt mondta, hogy valami természetvédelmi táborba megy, ahol se telefon, se posta, se semmi civilizáció nincs.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 5.12 pont (17 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#3 papi 2013. 12. 3. kedd 15:49
Gyengécske
#2 max 2003. 01. 11. szombat 16:17
tul felületes
#1 Törté-Net 2002. 01. 17. csütörtök 18:00
Mi a véleményed a történetről?