A+ A-

A pincérfiú 1. rész

Az elmúlt napokhoz hasonlóan ma is úgy mentem be a munkahelyre dolgozni, hogy a szemeim állandóan kutakodva kerülgették minden helyesebb srác tekintetét. Annyira ki voltam már éhezve a több, mint egy hónapja tartó egyedüllét miatt, hogy nehezen tudtam megállni, hogy ne forduljak vissza minden egyes jónak vélt fenék vagy egy-egy helyes arc láttán.
Az étteremben ahol felszolgálóként dolgoztam, igyekeztem állandóan diszkréten viselkedni, hiszen a munkatársaim nem tudták rólam, hogy a fiúkat kedvelem.
...Az elmúlt napokhoz hasonlóan ma is úgy mentem be a munkahelyre dolgozni, hogy a szemem állandóan kutakodva kerülgette minden helyesebb srác tekintetét. Annyira ki voltam már éhezve a több, mint egy hónapja tartó egyedüllét miatt, hogy nehezen tudtam megállni, hogy ne forduljak vissza minden egyes jónak vélt fenék vagy egy-egy helyes arc láttán.
Az étteremben ahol felszolgálóként dolgoztam, igyekeztem állandóan diszkréten viselkedni, hiszen a munkatársaim nem tudták rólam, hogy a fiúkat kedvelem. Igaz, gyakran előjött a kérdezősködés a barátnőkkel kapcsolatban, de ezeket rövid úton sikerült leszerelni.
Megesett, hogy egy-egy vendéggel összeakadt a szemünk, de ilyenkor visszabújtam az udvarias pincér szerepbe, aki csak azért néz olyan nagy szemekkel, mert minden részletre oda akar figyelni a vendég kényelméért, ugyanakkor hálás voltam a derekamra kötött pincérkötényért és az abban hordott brifkóért, amely diszkréten rejtette el az alatta merevedő farkamat.
Az éjfélig tartó műszak után fáradtan, ugyanakkor a munka végét jelentő megkönnyebbüléssel mentem tusolni. Odakint még ilyenkor éjjel is érezni lehetett a nappali hőséget, ahogy kiáramlik a betonból, így vizes hajjal léptem ki a személyzeti bejáraton és vártam a szokásos éjszakai buszt. A megállóban csütörtökhöz képest meglehetősen sokan álltak már, így tudtam, hogy bármelyik percben megjöhet a busz.
Szerencsére tényleg nem kellett sokáig várni rá. Gyorsan elhelyezkedtem a közepén levő forgó részbe, mert nem akartam beállni a székek mellett kapaszkodók sorába. Talán a rázkódás miatt kicsit elbambultam, de egyszer csak úgy éreztem, mintha valaki engem figyelne. Szemben velem egy harminc körüli fekete hajú srác állt kopott világoskék farmerban és egy rövid, gombos fehér pólóban. Tényleg figyelt, aztán amikor észrevette, hogy kiszúrtam, elkapta a szemét.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.88 pont (26 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#3 AlexHun 2014. 07. 2. szerda 11:28
Nekem tetszik.
#2 Blazselyovics Béla 2008. 08. 14. csütörtök 22:13
Tul egyszerü,de jó!
#1 Törté-Net 2006. 07. 5. szerda 00:00
Mi a véleményed a történetről?