A+ A-

Az exhibicionista kolleganő

Az új gép illata elborította az agyam. Vadonatúj csomagolás, nylontasak, akkumulátor, kezelési útmutató és rengeteg kábel! Micsoda öröm és boldogság; új fotósmasina! Már mióta vártam erre. Fogdosgattam, taperoltam; de nem kapcsoltam be. Még nem. Először csak kívülről mustrálgattam: minden olyan mint a fotókon, amelyeket a neten találtam róla. Tapintása kellemes, belesimul a tenyerembe. Van súlya, jó érzéssel tölt eli a gondolat, hogy a fekete testbe bújtatott elektronika mégiscsak ér valamit. És a szaga! Hiába, mindent megszagolok és ennek a gépnek különösen kellemes volt az illata. Talán azért, mert új, talán azért mert oly sokat vártam rá.
Délben vettem meg és a munkahelyemen csomagoltam ki. Nem bírtam várni hazáig. Beizzítottam a szerkezetet és lövöldözni kezdtem. Nagyon kíváncsi voltam már a képeire. Az interneten sokféle információt találtam tesztfotókkal, de az nem elég, saját magamnak kell kitapasztalnom milyen is valójában. Vajon tényleg jó képeket készít? Vajon azok a negatív kritikák, amelyekkel illették ezt a gépet, mennyire fognak engem zavarni? Nem kellett sokáig várnom a válaszokra: az első tesztképek szuperek lettek! Éles kontúrok, zajtalan fotók. Nagyon megörültem: jó lesz! Nem fogtam mellé.
- Mi az? Fényképező?
Ott álltam kezemben egy orbitálisan nagy monstrummal, amiről mindenki tudja, hogy micsoda, tehát a válasz egyértelmű volt:
- Nem, vibrációs péniszgyűrű - feleltem.
- Új? - kérdezett tovább, egy halvány mosollyal kísérve a humoros választ
- Ja. Most vettem.
- Megnézhetem?
- Persze.
A kolleganő óvatosan vette a kezébe a kincsemet. Ide-oda forgatta, nézegette.
- És mikor vetted?
- Most ebédnél.
- És fotóztál már vele?
- Még nem jutottam odáig. Pont akkor akartam kipróbálni mikor bejöttél.
- Na akkor rajta! - noszogatott.
Régóta ismertem, talán ő volt az egyetlen nő, akiről elmondhattam, hogy elég közelről ismerjük egymást. Sok mindent megbeszéltünk, néha felmerült, hogy több is legyen, de ez különböző okok miatt sosem realizálódott. Együtt jöttünk a céghez; az újak magányossága összekovácsolt bennünket. És ez a későbbiekben is így maradt. Lelki problémák, filmtapasztatalatok, nyaralások; sokszor beszélgettünk ilyenekről.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8.37 pont (30 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#7 feherfabia 2015. 01. 21. szerda 05:57
FOLYTASD!
#6 papi 2013. 08. 24. szombat 13:45
Ez nagyon jó, de csak akkor ha folytatod.
#5 Bikmakkocska 2013. 01. 22. kedd 11:18
Folytasd!
#4 sihupapa 2008. 10. 5. vasárnap 01:47
neis tedd el emlékbe.
#3 Sasha 2007. 03. 12. hétfő 22:52
max pont
#2 hasaska 2007. 03. 12. hétfő 13:44
Kellemesen visszafogott. Ez előny is és hátrány is.
#1 Törté-Net 2007. 03. 12. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?