A+ A-

Szülinapi ajándék 2. rész

Írta: naughtynurse18 (NaughtyNurse1846@aol. com)
Fordította: Pavlov (pavlov@primposta. hu)
Az itt leírtakat otthoni kipróbálásra egyáltalán nem javasoljuk, de ha mégis megtennéd, dobj róla egy e - mail - t... :>
2006. március

Beth nevetett az én kis magánszámomon, és eltolt az útból. Megcsókolta a barátját, és a fülébe súgta:
- Boldog szülinapot, kicsim! Amy és én újra keményre fogunk szopni. Egész éjjel szopni fogunk, hogy addig baszhass minket, ameddig csak akarsz!
Azzal Beth éhesen rábukott Thomas félig puha, nedves farkára. Pár percig csak finoman szopogatta, aztán átadta a terepet Amy - nek, aki óvatosan nyalogatni kezdte, mintha ő is csak Thomas egy kiscicája lenne.
Thomas pénisze hamarosan megint ágaskodni kezdett. Erei kidülledtek, a szerszámát beborította a nyöszörgő, nyaldosó lányok nyála, amitől csillogni kezdett.
A puncim már csöpögött. Az, hogy leszoptam Thomas farkát, és lenyeltem a spermáját, nagyon felizgatott, de az egyetlen elérhető faszt most két bögyös barátnőm szopta - nyalta. Miközben a szopást figyeltem, egyik ujjamat becsúsztattam nedves puncimba, é élénken húzogattam ki - be. Éppen rátaláltam a megfelelő ritmusra, amikor kopogtak az ajtón.
Bár mindannyian hallottuk, mikor Thomas áthívta a barátját, nem hittük, hogy tényleg át fog jönni. Tévedtünk.
- Ez Chris - jelentette ki Thomas. - Engedd be.
Kérdően Beth - re néztem, hogy elküldhetem - e a pasit a fenébe.
- Hallottad az uram, Kathy. Nyiss ajtót - parancsolta Beth, és forró szájával visszahajolt Thomas duzzadt péniszére.
Az ajtóhoz mentem, testemet alig fedte a szexi macskajelmez; arcomon cirmok és egy nagy, fekete orr - sejtettem, milyen hülyén nézhetek ki. Kinéztem a kukucskálón: tényleg Chris volt az, Thomas barátja; pontosabban Chris Farmer. Már ismertem a kórházból.
Úgy három hónapja találkoztam Chris - szel először. A röntgenosztályon dolgozott, és nagyon jól nézett ki fantasztikusan izmos testével, mégsem törődtem vele. A beosztott műszerészek csak udvarolgattak a nővéreknek, akik hivatalos kinevezéssel dolgoztak. Chris más volt, mindenkit úgy kezelt, mintha lenézte volna. Sőt, egész durva volt, amikor a pácienseket levittük a röntgenre. Igen, okos volt, de mindig felbosszantott: mintha jobban tudná, hogy mit kéne tennem, mint én magam. Mindig megcsinált mindent, amit ráosztottak, de mintha mindig a felháborodás határán táncolt volna.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.94 pont (48 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#2 Pavlov 2007. 07. 27. péntek 22:08
Kedves Olvasók!

Mivel úgy tapasztaltam, hogy a primposta nem nagyon működik egy ideje, létrehoztam egy új e-mail-címet:

pavlov.urasag@gmail.com

Továbbra is örömmel várom leveleiteket, hozzászólásaitokat!
#1 Törté-Net 2006. 05. 10. szerda 00:00
Mi a véleményed a történetről?