A+ A-

Burgonya szerelmeslevele A.-nak

Őszintén megmondom, fogalmam sincs róla, hogyan kezdjem ezt levelet, melynek feladata, hogy érzékeltesse az elmúlt négy év során felkorbácsolódott érzelmeim különleges voltát. Négy év - ennyi volt szükséges ahhoz, hogy pontosan megfogalmazhassam azt, amit érzek - nem csak számodra, a magam számára is. Nem tudom, milyen hosszúra nyúlik majd e levél, s azt sem, át fogom-e adni neked valaha is. Írás közben párszor alighanem magamhoz nyúlok majd, csak hogy tudd. Mindettől függetlenül csak azt írom le benne, amit gondolok, és amit érzek, és úgy, ahogyan az az évek során bennem felhalmozódott, hogy ezen alkalmas pillanatban a felszínre bukjon. Tudod, én hiszek abban, hogy mindennek csak egyszer jön el az ideje - és úgy érzem, itt a pillanat, hogy kiírjak magamból mindent, ami eddig a szívemet nyomta!
De még mielőtt belefognék a továbbiakba, szeretnék mondani valamit, amivel a későbbiekben is feltétlenül tisztában kell lenned, bármit is gondolsz rólam. Fitymaszűkületem van. Így ha esetleg belém szeretnél, nemi életet élnénk és szeretsz szopni, nem lesz olyan jó. A dokitól meg félek, bár szerelmed erőt adhat. Akkor, ha akarod, körül is metélem magam. Ha van kedved, olvasd végig ezt a levelet, ha nincs, akkor ne - én semmit nem várok tőle. Mi sem áll távolabb tőlem, mint a zaklatás, ez remélem világosan kiderül majd, mire végzel az olvasással.
Több mint négy éve történt, és még mindig úgy él bennem, mintha tegnap lett volna - akárha egy olcsó szerelmes történetet olvasnál, amiben száz oldalanként van egy lightos kefélés. Akkor természetesen még véletlenül sem gondolhattam, hogy oly sok év után itt ülök majd az íróasztalomnál, az Omega zenéjét hallgatva, és érzelmeimmel viaskodva igyekszem kicsikarni magamból ezt a levelet. Egy hétköznapi, verőfényes őszi délután, egy élénkzöld kezeslábasba öltözött tízéves fiatal lány egy éretlen kisfiú, és egy véletlen pillantás - ez volt a kezdet. Akkor még az első erekcióm sem érkezett meg, s nyilván te sem menstruáltál még. Az első fanszőreink sem nőttek még ki. Nagy hatást tett rám szépséged és gyönyörű szőke hajad, de azt hittem, semmi több. Kiderült, tévedtem. Fájdalmasan, édesen, hosszan tartott, tart ez a szerelem, lehet, hogy akár egy életen keresztül. Képtelenségnek tűnik, de aki ismer engem, aligha tartja annak. Nem tartja, hiszen mindenki tudja, milyen lúzer vagyok, félek, te is.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 5.89 pont (9 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#4 genius33 2013. 06. 8. szombat 10:16
Kiráááály nyes
#3 v-ir-a 2011. 12. 17. szombat 23:06
elég érdekes levél volt...
#2 alte trottel 2007. 04. 23. hétfő 18:52
Még! MÉÉÉG! MÉÉÉÉÉÉG!
#1 Törté-Net 2006. 03. 1. szerda 00:00
Mi a véleményed a történetről?