A+ A-

Anikó története

Magda anyja Anikó mesélni kezdett:
Tizennégy éves voltam, mikor elvégeztem az általános iskolát. Jeles volt a bizonyítványom és jutalmul elengedtek a nővéremhez nyaralni. Vera mint tudod nyolc évvel idősebb nálam. Megjátszottam a nagylányt, ami nem volt nehéz, mivel korán érő voltam és már elég nagyok a voltak akkor is a melleim.
Tini fantáziám nem hagyott nyugodni és számítottam rá, hogy valakit kilesek, vagy kihallgatok náluk, hiszen fiatal házasok voltak. Napokig hallgatóztam hiába. Egyszer aztán meghallottam suttogásukat.
-Mi van veled, hogy sosem jössz hozzám?- kérdezte a nővérem.
-Ugyan mikor itt alszik a húgod.- válaszolta a sógor.
-És amikor nem volt itt, már egy hónapja nem nyúlsz hozzám.
Mozgás hallatszott, aztán csókolódzás, rövid szünet és a nővérem szemrehányó hangja:
- Hagyd csak, ne erőlködj, hiába teszed be, visszaesik, eredj az ágyadba és aludj tovább.
Egy napon a sors úgy hozta, hogy a sógor elutazott Pestre és mi egyedül maradtunk. Lefekvés előtt Vera rábeszélt, hogy maradjak mellette. Ledobta magáról az inget, illik, hogy két testvér ismerje egymást. Szép kemény volt a melle, pinája szőre is dúsabb, de az enyém feketébb. Amint az ágyon feküdtünk elkezdte birizgálni a mellbimbómat. Valami soha nem érzett érzés fogott el, ami csak fokozódott, amikor szájával hozzá ért és szívni kezdte.
-Jaj te mit csinálsz? -szisszentem fel, amire azt kérdezte: -Talán fájt?
-Nem, inkább különös.- válaszoltam. Körül csókolta a mellemet és ajka mind lejjebb csúszott egészen a pinámig. Fogával fésülte rajta a szőrt, és én nem tudtam, mi az élet és az élvezet. Elakartam tolni a fejét, de Ő nem engedte. Nyelvét bedugta lábam közé, s engem soha nem érzett érzés fogott el. Úgy lüktetett a pinám, hogy a pöcköm egyre keményebb lett.
-Vera. Vera nem bírom. -borzasztóan sikongattam. -Nem sza.. meghalok. -s elkezdtem magam dobálni. -Nem...jaj...most már csináld... Most... Drágám... végem van, ezt nem élem túl!
Úgy éreztem, mintha minden izmom megszakadt volna és a gerincemből kilövell a velő. A pinámat forró láva öntötte el, fél ájultan feküdtem, s nem tudtam semmit a világról. Először élveztem. Vera még nyalizott a lábam között kicsit és aztán felöltözött.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.99 pont (128 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#12 listike 2014. 04. 2. szerda 18:11
Jó volt.
#11 Bikmakkocska 2013. 09. 21. szombat 20:36
Ne folytasd.
#10 papi 2013. 09. 7. szombat 07:57
Nem rossz
#9 A57L 2013. 07. 31. szerda 04:35
Jó írás.
#8 mackó2009 2012. 11. 1. csütörtök 19:32
Nagyon jó, jöhet a folytatás!
#7 sihupapa 2008. 09. 27. szombat 01:39
bocs de az útlsó bekezdés nekem egy kicsit nem tetszik.
#6 can 2008. 04. 23. szerda 14:49
rohadt jó,bár volt már éppen jobb is
#5 cooy 2007. 02. 11. vasárnap 05:49
a folytatás talán jobb lesz...
#4 Cooler 2005. 11. 20. vasárnap 22:08
Cool......
#3 abrakadabra 2005. 11. 20. vasárnap 17:35
taps taps, nagyon jó:)
#2 B 2005. 11. 20. vasárnap 08:19
Naná hogy folytatod.Ezek után ne merészeld abba hagyni.
#1 Törté-Net 2005. 11. 19. szombat 00:00
Mi a véleményed a történetről?