A+ A-

A szűz lány és az én szűz lelkem

Csak egy felhőtlen laza éjszakát szerettem volna. A lány vidám, szabadszájú, ami fő, kívánatos testű, minden érintésem itta, akár a szivacs. Gyakorlottan csókolt vissza. Ahogy vágyunk fokozódott, tűntek a ruhák rólunk, végre láttam is azokat a maréknyi melleket meztelen remegni sóvár lihegésének erejétől. A farkam az este folyamán, még a néppel közösben többször gyakorlatozott a gatyámban, erekcióm most szabadon tört utat, már nem kellett visszafognom. Élveztem, ahogy élvezi nyelvem játékát a ciciken, fogékony, ezt tetszett, az őszintén kiadott hangjai is, annyira természetesek, csak az amit érez. Sok csaj képtelen ellazulni így az elején, csak a végefelé, néha még akkor se, szégyenlősek.

Profi azért nem vagyok 22 évesen, tapasztalatomból azért egyet-mást leszűrhettem, ez a lány érzéki hangszer, az biztos. Olyan jó volt hallani, selymes bőrét tapintani azonnali visszajelzéssel. Felbuzdulva többet akartam adni, széthúztam a nagyajkakat, kis nyelvjátékkal megtaláltam a pontot és dédelgettem finoman, vadul, egyikre vonaglott a kicsi csipő, a másikra dobálta magát. Ujjammal a hüvelye előtt köröztem, simogattam tovább, néztem közbe milyen kellemes neki amit teszek, melyikre mit csinál. Szinte tanított. Néhány másodpercre elbambultam azt hiszem ezen, hátravetve sűrű hosszú haját felült előbb meg-meg simogatta makszimumon ágaskodó tagom, aztán macskapillantással puszilgatni, nyalogatni kezdte, vártam a száját, mikor fonódik rá és tekintve őszinteségét én sem fogtam vissza magam, hangosan nyögtem hogy ez milyen jó.

A fülemhez hajolt - Még szűz vagyok. - súgta és hozzámbújt addigi nyitott valóságával szöges ellentétben, szégyenlősen. Szégyellte, hogy az. Megdermedtem, józanész rám talált és a menekülhetnék. Még öleltem, fejembe pedig zűrzavar. Erre nem számítottam. Mi mi mi mi van? Mi legyen? - Csináld kérlek, csináld tovább - könyörögte - Baj? Ugye baj? - kérdezte és összegömbölyödött hátatfordítva nekem.

Hogy az első alkalom, hogy csak játékra vágytam, hogy fájdalmat fogok okozni, hogy nem is tudja, nem így kellene történnie, nem ismeretlennel, aki én vagyok, nem szerelem nélkül itt és most. És én szeretem elengedni magam a szexben, megszoktam inkább az irányítottságot , mint az irányítást teljesen. És vegyek magamra egy ilyen terhet? Megbánná, meg, ahogy én is. - Nem én kellek neked, érted kislány? Ehhez szerelem kell. Hány éves vagy valójában? (A bulin, ahol összejöttünk hangzott el, Kriszti és 18. )
- Tizenhat.- mondja, kishíjján sírvafakad. - Mér baj mér? Én nagyon akarom, nagyon nagyon, hát nem látod?

Melléfeküdtem, olyan gyönyörű a teste, olyan kedves a hangja, eddig se hazudott, tényleg akarja. Gyönyört adni sokféleképp lehet, döntöm el, megérdemli, hogy kapjon, a szüzességét viszont őrizze tovább. Mintha mise történt volna, folytattam a testbecézést. Felszabadult hálás sóhajokat kaptam, mást már nem is akartam, furcsa volt, önmegtartóztatva látni más örömködését. Furcsa és csodaszép. Verejtékben úszott, mozgásban mindenhol, ahol épp nem érintettem, megtette maga. Szoptam picinyke mellbimbóját, ittam puncijának sós nedveit gyorsítottam a csiklóján körözve, már lihegő kutyaként mikor sikítva-nyögve görcsösen rángatózva elélvezett. A tudattól, látványtól, majdnem én is.

Lassan tért vissza a valóba, rámosolyogtam, kicsit kínlódva, mert szerszámom majd szét robbant, az úr azonban az ész volt, gazda pedig büszke, hogy mindezt végigvitte. Mély sóhajok mellettem. Majd szépen elalszik- gondoltam, valahogy kimászok a fürdőig és könnyítek magamon. Keze hirtelen a könnyítendőmre tapadt simogatta, az elején nem tudtam, már igen, tényleg gyakorlatlan, végülis, miért ne? Segítettem neki, mozgattam a kezét a farkamon, mutattam hogy jó. Felkönyökölt, nyelvével próbált játszani olyat, amilyet én neki.
- Csináljuk . .. azt - mohó sóvárgás volt újra egész lénye. Ahogy kérte, a keze, szája játéka, mennyit visel el egy férfi, mennyit 22 évesen? Szóval sok volt ez nekem. Valami kegyetlen tört ki bennem, a sok visszafogás után.
- Na gyere!- durván rántottam fel fektéből, helyetcseréltünk ő került fölém.

Letoltam a csípőmig, lovaglóülésbe helyezkedett ösztönösen, sóvár, vad lihegéssel várt, nézett, majd behunyta a szemét, keze a lába közt. Talán öntudatlan mégis védekezésképp? Már nem érdekelt. Eltoltam onnan, útba van, jobban kívántam, mit bármikor bármit, eszement felajzva. Hüvelyéhez illesztettem a farkam, apró mozgásokkal a végét belefúrtam a nyílásba. Az arcát néztem, mikor belédöftem kegyetlen erősen, egyúttal csípőjét húztam lefelé. Rám roskadt a teste az az eddigi büszke és felzokogott. Nem éreztem a szűzhártyát, azt igen, alig jutottam be ahová máskor könnyedén, pedig nem semmi energia volt abban, ahogy beléhatoltam. És a könnyei a mellkasomon pihenő arcáról, amit felfogtam. Stop.

Fejteném le, kerülnék ki belőle, de ahogy ezt észlelte, kivörösödött szemekkel felegyenesedett, a derekamba kapaszkodott, mozogni kezdett rajtam, fájdalmas rángásokat láttam az arcán és nem értettem az egészet. Aztán egyre határozottabban csinálta, lihegése újra hevessé vált, elhatározása erős, mozgása gyenge, megmarkoltam a fenekét, tartottam és a koordinációt átvettem én., aztán a derekát fogva nyársaltam újra, meg újra, engedett erőszak volt ez, nem szeretkezés. Ajkát harapta kínjában, mégsem engedett el, mikor akartam, öröme nincs, ebben nem is lehet, hogyan mondtam volna kislány ezt el neked?

És már csak annyit kívánt a testem, vége legyen, abba a szűk kis barlangban, amit felavattam, iszonyat hosszan élveztem bele, állatmód, állathangokkal kísérve, őrülten. Idősebb voltam nála, de túl fiatal ahhoz, ne így történjen. Hangtalan rázkódott mellettem, ne tudjam sír. Fogtam a fejem, süllyedtem volna a pokolba. Átöltem, simogattam, nyugtattam, sehol a tűznek nyoma, reszketett. A kezem szinte atyai, messze kerültem a vértől, ondótól, durvaságtól mocskos lábaközét, feszítő gyönyöréhségem kitombolva, eltörölném az egészet, ha tehetném. Óvatosan kászálódott fel, egyik tenyerét a lábaközé szorítva tétován lépdelt a fürdőszoba felé.
Indulatok bennem, düh miatta, miattam, hogy történhetett ez velem?

Belealudtam, fene tudja hogyan. Becéző szavak, kezek ébresztettek, ügyesek, kitanultak, mosolygó arc fölöttem. Előbb engem, aztán hímvesszőm keltette életre a lány, akit megaláztam, aki megalázott, pimaszul tolta szám elé lábaközét, ellenállni képtelenség. ... Ismét a szűk punciban járok, alattam kéjben, örömben fürdőző gyönyörű test, gyönyörű arc ad feloldozást, amiről hittem nem lesz soha. Leckét kaptam újra, nőit. És tudom, nem felhőtlen éjszakára vágyom ezentúl, hanem rá. Amilyen szűz volt ő, olyan szűz a lelkem, míg rám nem talált.
Fordított világ...
Szavazz Te is!

Átlag: 7.56 pont (81 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#28 feherkalman1 2016. 10. 11. kedd 16:53
Nagyon szép történet.
#27 zsuzsika 2015. 01. 7. szerda 07:46
Nem rossz.
#26 listike 2014. 04. 2. szerda 08:33
Szép történet.
#25 István 2009. 02. 4. szerda 00:39
Igazán gyönyörű! Magam is átéltem ezt az érzést - nem is számítottam rá, hogy ezeken az oldalakon (s ennyi év után) pendíti meg valaki ezt a húrt bennem. Nos én ilyen történeteket keresek, mert ezek emberiek. Bizony néhány - sajnos a többség(!) - hozzászólást olvasva megkérdezem: mit is keresek én itt?
#24 sihupapa 2009. 02. 3. kedd 19:45
ATTILÁNAK meg iskolába járni.
#23 nyusz-nyusz 2008. 10. 6. hétfő 14:45
Nagyon jó! 10 pontos! Tetszik ahogy az író magában vívódik!
#22 szabolcs 2008. 03. 28. péntek 13:37
nem semi
#21 szabolcs 2008. 03. 28. péntek 13:37
de azert szerintem egy kicsit gyengen viselte el a csaj
#20 ATTILA 2008. 03. 28. péntek 13:36
SZERINTEM KI MIHEZ NEM ERT NEFOGJON NEKI CSAK BETYARSAGBOL A CSAJT JOB LET VOLNA MEG EGY KICSIT AZ ANYA MELET HAGYNI
#19 szabolcs 2008. 03. 28. péntek 13:33
de azert szerintem egy kicsit gyengen viselte el a csaj
#18 szabolcs 2008. 03. 28. péntek 13:32
nem semi
#17 Torkos 2007. 10. 10. szerda 06:06
Tiborg! Figyelmedbe ajánlom a következő szavakat az előző véleményemből: Érzés, Termelődik, Muszály, Elosztani, Változás, Következik, Elkezd, Tartalékolni, Valakinek, Aki, Fontosabb, Baj, Nem sikerül, Érzed, Szerelmes vagy, Hiánybetegség, Másik hiánya.
Ez így együtt szerinted miről szól? "A nem kapsz meg" helyett ajánlom a "nem éred el és ezért nem tudod boldoggá tenni" kifejezést, mert ez csak látszólag jelenti ugyanazt. A megkapni, az csak állati ösztön kényszere, a boldoggá tenni valakit, az pedig emberi késztetés. Az elsőt akkor érzed, ha valami feszíti a herét, a második akkor is működik, ha üres a zacskó.
#16 tiborg 2007. 10. 10. szerda 05:36
Torkos Egy Leanyka,Mindketten
alaposan melle lotetek!!
szerelem nincs az csak a
kielegitetlen biologiai kivanlat
fokuszolt(egy szemelyre) meg
nyilvanulasa.Akit kivansz es nem
kapsz meg abba vagy"szerelmes"
Tehat filozofianak nincs helye !!
vagy "szerelmes"
#15 Torkos 2007. 10. 9. kedd 21:44
Kedves Egy Lány! A szeretet csak egy érzés, az folyamatosan termelődik. Muszály elosztani a többiek között. A lényeges változás akkor következik be az emberben, amikor egyszer ebből elkezd tartalékolni valakinek. Valakinek, aki fontosabb a többinél. És nagy baj van, ha ez nem sikerül. Akkor érzed azt, hogy elviselhetetlenül szerelmes vagy. A szerelem sajnos hiánybetegség! A másik hányát viseljük nagyon nehezen.
Változik a kifejezési mód is. Az apróbb dolgok után már olyat is felkínálunk, ami egyetlen kincsünk. Mi van ha rosszul döntöttünk és az téves címre kerül? Nincs nagy baj, mert a mi döntésünk akkor, abban a helyzetben kézenfekvőnek látszott, tehát utólag ne bánjuk. Sok tett van, ami az ember életében az első, hát gazdálkodjunk velük nagyon okosan. A szüzesség az csak annak kincs, akinek még megvan. Akinek odaadják az igazán nem tud mit kezdeni vele, számára ez csak akadály. Vagy azért, mert érdemtelennek érzi magát arra hogy megkapja, vagy azért mert, le kell kűzdenie.
A te életed ezzel visszavonhatatlanul megváltozik. Már nem lehet egy "aprósággal" elkápráztatni valakit, már teljesíteni kell! Oda kell figyelni a másikra és meg kell tanulni örömet okozni neki. Ez az élet nagy igazsága!
#14 Egy lány 2007. 10. 9. kedd 18:13
Torkos nagyon szép volt ez a gondolatod.Bizony..egy nőt értékelni kell...és nem csak a férfinak,hanem a nőnek is kell önmagát.A legbecsesebb kincsét nem csak úgy eldobni,mert a sziv az fonotsabb,de fontos,h azt a vmit olyas vkinek adjuk akit szivből szeretünk s viszont szeretnek,mert 1 éjszakás kaland meglelhető bármikor,de az igaz szerelem nem..és nincs annál jobb,mikor szerelemből szeretkezünk...akkor másak az érzések,az érintések...sztem jól levan irva..teccik a srác gondolkodása..mikor ráébred,h talán helytelen volt a dolog.Nah mind1.gondolom ez sokaknak csak csöpögős bla bla..de én igy gondolkozok.
#13 Torkos 2007. 10. 9. kedd 06:28
A hülyeség az mindíg ordít! Ne csodálkozz ezeken te kicsi EGY LÁNY! Az élet legszebb pillanata, amikor egy nő megszületik. Erre a pillanatra fel kell készülni. Nem elég csak túlesni rajta. Az a férfi, aki ilyet megél, az tudja csak igazán értékelni az életet, és az életnek értelmet adó NŐT! Ahol sok a tuskó, ott az erdő már majdnem halott. Ott nem hallatszik az erdő lágy susogása, csak a fejszék kegyetlen csattogása meg a motoros fűrész. Az igazi melegséghez nem tüzifa kell. Ezt te pontosan érzed. Ezért ez a véleményed, és én csatlakozom hozzád.
#12 Egy lány 2007. 10. 8. hétfő 21:26
szerintem nem hülyeség!!!!!miért csak az lehet jó,ami csupa trágár szavakból áll meg durvaságból????Szeritnem nagyon gyönyörűen levan irva...olyan érzékien...és mikor olvasom..mindent elképzelek..az érzéseket.Nekem teccik.Teccik az iró stilusa:$
#11 tudjaki 2007. 10. 5. péntek 21:37
Hú ilyet beadni! Hője aki ezt csinálta!
#10 krisz 2007. 10. 5. péntek 19:53
szuper
#9 krisz 2007. 10. 5. péntek 19:52
szuper