Éjszaka Velencében

Szavazás átlaga: 6.39 pont (18 szavazat)
Megjelenés: 2005. május 9.
Hossz: 17 763 karakter
Elolvasva: 3 320 alkalommal
A velencei éjszakák mindig egészen különböznek a vizen épült város nappalaitól.
Egy barokk székecskén ülök és az arcomat pirosítom a régi, nagy, aranyos keretbe csiszolt velencei tükör előtt. A nyitott ablakon keresztül nem hallatszik már a városnéző turistacsordák zsivaja és nyüzsgése, elcsitult a világ összes nyelvének rokkája, megszűnt az idegenvezetők mindent túlharsogó hangja, amint azt magyarázzák, hogy éppen itt, ennek a palotának a második emeletén fogták el Giacomo Casanovát, amikor éppen egy dózse fogadott lányával szerelmeskedett. A velencei éjszakában másmilyen hangok moraja áramlik: szerelmesek halk hívogatásai, a házasságtörések titkolt érzékiségével és a nyár izgató melegével elegyedve.
Készen állok egy éjszakai kalandra. Csak még egy csepp kellemes illat a súlyos kristályüvegcséből a hónaljam alá, a melleim és a combjaim közé. Valamint a lenge piros ruha, amelyet meztelen testemre húzok és amelyet csupán két vállpánt tart.
Enrico cigarettázik és iszogat a hátam mögött. Időnként rátekintek a tükörben. Az imént adott csókoktól még nedvesen, a sliccéből kiáll ágaskodó hímtagja. Engem figyel, hogyan készülődöm és öltözködöm. Meg van elégedve a látottakkal. Feláll és odajön hozzám.
– Csak egy valami hiányzik rólad, Jana – és a csavaros diófaszekrényből egy japán dobozt vesz elő. Turkál benne, majd egy aranykapcsos, rózsaszínű muránói tejüvegből készült nehéz nyakékkel lép hozzám.
– Ezt a nyakéket akkor viselte az őseim közül egy nő, amikor Casanovával szerelmeskedett – mondja, és a nyakamba akasztja.
El vagyok büvölve. Gyönyörű, régi munka, amelynek ma már felbecsülhetetlen értéke van. Enrico a hátamhoz simul. Hátsó felemen megérzem felálló hímtagját, éppen a fenekem két félgömbje között. Nem mozdítja. Éppen csak tartja ott és úgy élvez ebben a nyugalmas érintésben, akárcsak én.
– Gyere, ideje mennünk – mondja egyszerűen, és kézenfogva vezet ki a régi szobákból, le a márványlépcsőn. Nem a térre jutunk ki, hanem a másikoldalon egy olyan velencei csatornára, amelyen egyetlen hullám nélkül tündököl a víz. Az ósdi fagerendákhoz kötözött nagy motorcsónakhoz vezet. Lehet, hogy Casanova is éppen éppen ezekhez az oszlopokhoz kötötte ki annak idején a gondoláját.
Ma este Enrico maga vezeti a csónakot. A sofőrnek szabad estét adott. Okkal.
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 9 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft */5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft */7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft */14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
A szavazáshoz VIP-tagsági szükséges!
Szavazás átlaga: 6.39 pont (18 szavazat)
Rakd a kedvenceid közé!
Oszd meg másokkal is! Facebook Twitter

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
v
vasas62
2022. október 27. 14:56
#9
Érdekes élmény.
1
én55
2021. december 19. 13:54
#8
Remek munka.
1
z
zoltan611230
2020. október 26. 03:16
#7
Jó kis írás.
1
Andreas6
2020. március 28. 08:17
#6
Szerintem nagyon jó írás - hát még ha át is olvastad volna beküldés előtt, hogy kijavítsd a hibákat!
1
cscsu50
2019. február 28. 08:46
#5
elfogadható
1
a
A57L
2016. november 10. 02:15
#4
Érdekes írás.
1
dddd
2005. május 10. 11:33
#3
ez lopott történet... ezt már ismerem, de férji elbeszélésből, és Kata nevű nővel, szintén Olaszországban.
1
onyx
2005. május 9. 19:47
#2
gyönyörű (:
én csak egy kis szendvicset hiányolok belőle..
1
T
Törté-Net
2005. május 9. 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1