Balatoni nyár 1. rész

Szavazás átlaga: 5.71 pont (28 szavazat)
Megjelenés: 2005. január 6.
Hossz: 7 378 karakter
Elolvasva: 2 349 alkalommal
A következő történet nem sokkal a rendszerváltás után egy Balaton parti nyári táborban történt.
Édesapám munkája révén, s saját érdeklődési körömnek megfelelően évről-évre részt vettem szociálisan és/ vagy testi-szellemi fogyatékos gyerekek . Korábban csak gyerekcsoportokat vezettem, de abban az évben, mivel nemsokára betöltöm a tizennyolcat, már ifjúsági csoportot is rám bíztak. Mivel ezekkel az emberekkel nagyobb odafigyeléssel kell bánni, s gyakran sokkal érzékenyebbek az átlagnál, főleg kamasz – és fiatal felnőtt korukban a tábor előtt komoly felkészítő tanfolyamon kellett részt vennem. Sok szabályt és módszert tanultam, amiknek azóta is, a mindennapi életemben nagy hasznát veszem, független attól, hogy akkori terveimmel ellentétben nem szociális munkásként dolgozom.

Rövidre fogva, volt egy szabály, amelynek az volt a lényege, hogy "házi nyúlra nem lövünk" alapon, a fiúk mindenféle, barátinál intenzívebb közeledését el kell hárítani. Leginkább azért, hogy ők ne sérüljenek lelkileg, mert hajlamosak egy kedves lány kedves és figyelmes viselkedését félreérteni.
No ja – gondoltam – de nem jönnék össze egy fogyival! Ez undokul hangzik, de ismerjük el, igaz. Egy dolog ilyen emberekkel együtt lenni, s nem rossz dolog, mert nagyon sokat lehet tőlük tanulni! De más dolog társként velük élni...
A tábor olyan volt, mint a legtöbb nyári tábor, Zánkán, Szelidi Sós-tón, vagy a cserkésztáborok. Délelőtt általában valami közös program, sport, kézműves foglalkozás, ilyesmi, délután strand, este társas est, mozi stb.

S hát múltak a napok, élveztem nagyon a nyarat. Habár volt rajtam némi felelősség, a felnőttekkel ellentétben inkább éreztem nyaralásnak, mint munkának azt a két hetet. Szép lassan megismertem a közel száz embert, beszélgettem, játszottam, mókáztam velük, ping-pongoztunk, röplabdáztunk... Habár nem tartozom a címlap-lányok közé, akkoriban ráadásul még volt néhány fölös kilóm is, szerettek a fiatalok velem lenni. S ez nagyon jól esett. Néha tényleg el kellett hárítani néhány fiú közeledését, de mindig sikerült, kedvesen, viccesen, finoman elütni a dolgot.

Volt ott azonban két idősebb srác is, olyan 20 körül. Fura volt, hogy idősebbek nálam pár évvel, s mégis felnőttebbnek számítok náluk.
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 4 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft */5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft */7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft */14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
A szavazáshoz VIP-tagsági szükséges!
Szavazás átlaga: 5.71 pont (28 szavazat)
Rakd a kedvenceid közé!
Oszd meg másokkal is! Facebook Twitter

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
v
vasas62
2022. október 6. 13:40
#7
Jó volt táborozni.
1
a
A57L
2014. június 11. 04:52
#4
Nekem nem tetszik.
1
p
papi
2013. december 6. 10:40
#3
Nem rossz
1
l
listike
2013. augusztus 14. 07:40
#2
Beképzeltkis liba! Mi az hogy fogyival soha! Vannak fogyatékkal élő barátaim, s sokkal értékesebbnek tartom Őket, min at úgymond teljesen egészséges embereket.
1
T
Törté-Net
2005. január 6. 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1