A+ A-

Edda blues... helyett!

Fiatal korom óta szeretem a szexet, már az első sikeres szárnypróbálgatásaim óta életem részének tekintem, hogy rendszeresen műveljem és élvezzem, ennek érdekében hajlandó vagyok sok mindent megtenni. Mindezek ellenére nem vagyok egy ronda nő és fiatal koromban sem kellett rohannom a fiuk után. Amit el szeretnék mesélni az kb. egy jó tíz évvel ezelőtt esett meg velem még a középiskolában.
Akkoriban játszottam az iskolai röplabda csapatban (én voltam a legrosszabb játékos, de ez most nem tartozik ide). Az iskola meg volt győződve a csapatszellem fontosságáról ezért minden nyáron táborok sokaságát szervezte. Én mint a röpi csapat oszlopos tagja természetesen edzőtáborba mentem. Az edzőtáborokról azt kell tudni, hogy vidéken rendezték, és mindig együtt tartottuk az ország más pontjairól érkezett csapatokkal (hogy szokjuk az ismeretlen ellenfelekkel való játékot). Természetesen a táborba fiú csapatok is érkeztek, ugyan nem sokan de azért jöttek, a legnagyobb örömünkre.
Ebben az évben Miskolc közelében volt a tábor. Ez volt minden idők legrosszabban szervezett tábora, mert a szállásunk az erdőben volt egy faházas táborban/kempingben (vagy tudom is én hogy hívják az ilyet), az edzéseket pedig Miskolcon tartottuk egy iskolában. Tehát minden nap négyszer kellett 3 órát utazni az edzésekre, mivel enni a táborban ettünk.
Az első nap délutánján, az aznapi utolsó edzés után legjobb barátnőmmel kis sétát tettünk Miskolcon (rém unalmas város, elnézést a miskolciaktól). Séta közben az egyik étteremben egy 7-8 fős fiú csapatra lettünk figyelmesek.
Elsőre az szúrt szemet nekünk, hogy milyen nagy arányban vannak köztük helyes srácok, egy ekkora csapatban jó ha 1-2 fiú néz ki jól, de ebben a csoportban csak két olyan volt akiket csak egy üveg vodka mellett vállalnék be. Mikor elhaladtunk az étterem bejárata előtt a barátnőm Evelin így szólt: -Te én olyan éhes lettem hirtelen. -és közben megjelent egy huncut mosoly az arcán. Evelinről azt kell tudni, hogy mindig is bevállalósabb volt, mint én, és rettentő árulkodó a testbeszéde, valahányszor huncutul mosolyog mindig valaki ágyában köt ki (vagy az őrszobán). Tehát nagy éhségünket csillapítandó bevonultunk az étterembe, és ki is választottuk a fiúkhoz legközelebbi asztalt.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.06 pont (16 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#6 A57L 2016. 06. 7. kedd 05:38
Kellemes,izgató írás.
#5 papi 2013. 10. 14. hétfő 08:07
Nem rossz.
#4 Groak 2005. 01. 11. kedd 15:51
Hi! SZvsz rulzos volt, áttekinthető, normálisan fogalmazott, hihető :)
(pl. azért is mert Miskolc tényleg rohadt unalmas... szvsz...)
#3 Istenfasza 2004. 12. 30. csütörtök 10:57
Kurva Anyád, te kis ribanc, Miskolc nem unalmas város, legfeljebb te vagy egy kis felszínes picsa.
#2 GabF 2004. 12. 28. kedd 15:11
Kedves Enya. Szerintem folytasd mert egészen jól át lehet érezni amit írtál ill. megtörtént veled. És csak kívánni tudom neked hogy hasonló és kellemes dolgok történhessenek meg veled mint itt.
#1 Törté-Net 2004. 12. 27. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?