A+ A-

Vöröskőnél

Imádom az erdőt, amikor mászkálok benne, abban a nagy, átható csöndben.
Mióta kiköltöztünk Leányfaluba, gyakran időt szakítok rá, hogy fölsétáljak a Vöröskőhöz. Rendszerint szedek egy kis gombát is - habár mostanában eléggé száraz az idő, ilyenkor nem sok akad. Ha nem találok is, csak ácsorgok a platón a tisztáson, nézelődöm, a Duna csillogó vizén a gyér hajóforgalmat, vagy csak a dús lombú erdőt. Szeretem ezt a csöndet, meg a madárfüttyöt. Általában egyedül jövök, mert a párom annyira elfoglalt, hogy sajnálja az időt egy kis sétára. Holott, amilyen feszített tempóban dolgozik, bizonyára nagyon is jól kikapcsolná őt, ha eljönne velem egy kicsit.
Nem is gondoltam, hogy ennyire melegre fordul az idő, a kardigánomat máris beraktam a gombáskosárba, de szinte lekívánkozott rólam ez a kis könnyű blúz is, annyira állt a levegő. Álmosítóan meleg volt, nyugalom és mély csönd. Aztán hogy hiába keresgéltem a gombák után, inkább egy lazalombú bokor mellett leterítettem a kardigánt, levettem a blúzomat is, hanyatt feküdtem, hogy egy kicsit odakínáljam magam a napSUGÁR melengető simogatásának. Eleinte még követtem a szememmel a felhők lebegését, de aztán belemerültem egy kis könnyű felszínes álomba.
Nem is tudom, hogy mennyi ideig aludhattam, meg azt sem tudom, hogy mire ébredtem föl váratlanul. Még álomittas tudatom ki se nyílt egészen, s ahogy körülpillantottam, a közelemben lévő sziklához hozzátámasztva ott állt egy kék bicikli.
Mikor került - ez ide, és hol lehet a gazdája? Kaptam a blúzom után, mert elég ciki, hogy itt fekszem félmeztelen, aztán valaki meg itt lézeng a tisztáson (mármint ha itt a biciklije, nyilván tartozik hozzá valaki).
Belebújtam a könnyű kelmébe, s ahogy jobban kitisztult a szemem, tényleg észrevettem egy fiatalembert, nem is olyan messze tőlem, a gyér fűben hasalt. Illetve valami olyan különleges módon vergődött, mint egy partra vetett hal. Elképedve figyeltem, hogy mit csinál. Úgy mozgott, tényleg, éppen úgy, mint amikor egy férfi szeretkezik valakivel. Ugyanakkor semmiféle nőt nem láttam alatta. Most akkor vagy annyira beledöngölte a földbe, hogy nem látom, vagy valami teljesen átlátszó anyagból van a nője, vagy esetleg nincs is alatta nő, hanem a földdel szeretkezik.
Persze egy pillantás alatt kiröppent belőlem mindenféle álmosság, és elkerekedett szemekkel vizsgálgattam, hogy akkor most pontosan mit is látok ott? Az a színes kis szövet, ami a hasa alatt volt, az nem valami női szoknya darabkája volt, hanem csak valami rongy. És a karjával nem valaki derekát ölelte, hanem a saját hasa alatt tartotta, és az a ritmikus hullámzás, ahogy az egész háta és feneke mozgásban volt, tényleg nem egy igazi nőnek szólt, hanem csak a maga alatt lévő kezével szeretkezett.
Amikor végre fölfogtam, hogy mit látok, azonnal fölfogtam azt is, hogyha most egészen fölállok, és elmegyek innét, okvetlen észrevesz, hogy itt voltam eddig. Ha meg visszafekszem a fűbe, mint eddig voltam, esetleg rám veti magát - mit lehet tudni egy ilyen szatírnál, aki ennyire begerjedt már, hogy a szabad ég alatt szerelmeskedik a láthatatlan nőjével.
Végül ott maradtam ülve, elfordultam ugyan, úgy tettem, mintha semmit se vettem volna észre, de persze azt nem mondhatnám, hogy teljesen nyugodtan hagyott a helyzet. Sőt egészen izgató volt a tudat, hogy mit művel tőlem nem is olyan messze. Szóval, hogy itt nyögdécsel, liheg egy férfi a közvetlen közelemben, miközben hallhatóan élvezi amit érez. Micsoda izgató körülmény.
Máris eszembe jutott, hogy amilyen elfoglalt a párom, mostanában már egyáltalán nem jut ideje rám, hulla fáradtan bedől az ágyba, befordul a falhoz, már alszik is. Rendszerint bámulok bele a sötétbe, álmatlanul várom, hogy teljen az idő.

Odapillantottam megint a fiatalemberre - még mindig csinálta, szeme szorosan behunyva, de az arcán mégis egy földöntúli mosoly terült szét. Nem fordultam el ismét, nagyon izgató volt nézni őt (miközben ő nem is sejtette, hogy látja valaki). Vagy mégis megérezhette? Mert hirtelen fölpattant és elindult felém. Teljes merevedésben közeledett.

Jézusom! Észrevette, hogy nézem őt? Akkorát dobbant a szívem, csaknem fölkiáltottam ijedtemben. De nyilván az ijedelemtől egy kukk se jött ki a torkomon. Egészen közel jött hozzám, a szemem le se bírtam venni feszes fütyköséről, ahogy minden lépésénél ringott előtte. Nagyonis szépnek láttam, ahogy így a szemem magasságába imbolygott, minden lépéssel egyre közelebb jőve.
Most mi lesz?

De nem is nézett felém, még a környékemre se pillantott - ezek szerint nem vett észre - hanem csak fölült erre a legközelebbi sziklára, két lábát széjjelvetette, és megmarkolta a merev szerszámot, hogy ott ülve folytassa.
Most aztán végképp nem lehetett se elmennem, se megmoccannom, mert ilyen közelről már a legkisebb mozdulatom is bevillanna a szeme sarkába.

Ott ült a sziklán, bal kezével hátratámaszkodott, a jobbal körülmarkolta a dákót, és nagy odaadással, látható élvezettel húzogatta. Eszméletlenül izgató volt nézni. Sose gondoltam, hogy egy ilyen látvány engem ennyire hergelne, hogy pusztán a látványától ennyire izgalomba jövök.
Nem tartott túl soká, egyre jobban fészkelődött, a nyögései már hörgésbe csaptak, én meg visszafojtottam még a lélegzetemet is, mert attól féltem, hogy nagyon hangosan lihegek, s meghallaná. Aztán láttam, hogy elélvezett. Messzire spriccelt, és máris összerogyott tőle. Egyet - kettőt nagyot sóhajtott, és kimerülten hanyatt dobta magát a sziklán.

Végre kieresztettem a visszafogott levegőmet, de továbbra is úgy éreztem, hogy a vér majd szétfeszíti az ereimet, úgy vágtáz bennem, hordja - viszi a tüzet, amit a fölébredt vágyam kerget. De moccanni se mertem.

Egész váratlanul, a csöndbe belecsapott egy csapat iskolás gyerek viháncoló lármájának közeledő hangja. Akkor aztán ez az ismeretlen fiatalember lehajolt a nadrágjáért, magára húzta egy mozdulattal, és máris a combja közé kapta a bicaj nyergét. Úgy eltűnt a tisztásról, mintha ott se lett volna. Amikorra az iskolások közelebb értek, már a hátát se láttam a lombok között.

Magam is föltápászkodtam, és reszkető ujjakkal begomboltam a blúzom. Fogtam a kosarat a kardigánnal, és megindultam az ösvényen a falu felé. Égett a fülem, kiszáradt a torkom, de most nem a hőség miatt, hanem hogy a gondolataim ott ragadtak, annál a látványnál, aminek az előbb a részese voltam. Láttam én már pornófilmet videón, de az nem izgatott egyáltalán, inkább durvának tartottam a látványt. De most az előbb, szóval... hát,... nem hogy nem durva volt, hanem kifejezetten izgató látvány. Szerettem volna nézni még tovább. Jó lett volna, ha nem hagyja abba, hanem tovább figyelhettem volna a révedt arcát, magasra emelt szemöldökét, széjjelhúzódott száját, és ahogy szuszogott, lihegett,... húúúh..., nagyon kívánatos volt.




Viszonylag hamar leértem, és más az ösvényen közeledve észrevettem, hogy a kapunk előtt ott áll egy autó. Hogyhogy? Nem várok senkit. Közelebb érve már láttam is, hogy az a férfi várakozik a kapunak dőlve, aki annak idején a kábel TV csatlakozást szerelte nálunk. Olyan 35 körüli pasi, ő is itt lakhat a faluban, mert a parton is láttam már egyszer - kétszer kódorogni. A fűben elfektetve ott volt a kettőslétrája, és várakozott. Földerült a képe, amikor észrevette, hogy közeledem. Egy - két szóval elmondta, hogy megszakadt a vezeték, most aztán bizonyos lakásokban nem lehet fogni az adást, kérte, hogy engedjem be, hogy ellenőrizhesse a csatlakozó dobozt.
Fölemelte a létráját, magam elé engedtem, s ahogy követtem, szemem a hátára tapadt, meg a fenekére a szűk farmerjében. Ismét a tisztáson látott hapsira gondoltam - el kellett hessegetni a hozzákapcsolódó ábrándképet.
A szobán át kimentünk az erkélyre. Fellépett az inoga létrájára, és megkért, hogy fogjam meg neki, hogy biztonságban álljon rajta. Álltomból fölpillantottam rá, s ahogy nyújtózkodott fölfelé a rövid kis trikója kicsúszott a nadrágból, én meg beláttam alá. El se tudtam venni a tekintetemet a meztelen hasáról, mellkasáról, hanem inkább fölélénkült bennem az a féle vágy, ami már az óta nyugtalanított, amióta végignéztem a tisztáson annak a másik pasinak a munkálkodását.

Mélyet sóhajtottam, ahogy a létra lábáról elemeltem a kezem, és átröppentem vele a férfi combjára.
- Stabilan áll? - rekedt volt a hangom, ahogy kérdeztem.
Lepillantott rám, futólag az arcomba nézett, hosszabban meg a blúzom kivágásába. Onnét föntről elétárult a dekoltázsban hullámzó, pihegő keblem.
Elkaptam a kezem a combjáról, elkaptam a tekintetem a mellkasáról is, zavartan sóhajtottam.
Kis idő múltán lemászott a létráról, amikor leért, érdeklődve nézte az arcomat, de nem szólt semmit. Aztán négykézlábra ereszkedett, és a parkettaszegélyhez hajolt, ott vizsgálta tovább a kábel útját, nyúlt a szerszámos táskájába, a laposfogóért. Ahogy ott térdelt, néztem a hátát, a fenekére feszülő nadrágját, a homlokán gyöngyözött a veríték - nyilván a melegtől, vagy valamiféle izgatottságtól.

Az én izgatottságom már egészen parttalanná vált, nem lehetett kordában tartani. Mellé léptem, kigomboltam a kis vékony blúzomat, és meglendítve úgy hajítottam oda, hogy lassú lebbenéssel ráesett a szerszámos táskájára, beborította azt, mint egy könnyű sátor. Azonnal megállt a keze motozása, mostmár nem csak a szeme sarkából pillantott rám, hanem egész arccal idefordult, és a korábbi röpke érdeklődés helyett mostmár igazi figyelem volt a szemében.

Mint egy táncosnő, finoman megriszáltam a csípőmet, a mozdulattól ringott a mellem. Kicsit előbbre toltam a meztelen kebleimet, látnia kellett, hogy kínálgatom. A szeme rátapadt, de tétovázott. A keze még a szerszámos táskájában, ráborulva a blúzom, de a szemét nem fordította oda vissza. Hogy ne is fordíthassa el rólam, máris átöleltem a kebleimet, aláfogtam, és úgy emelintettem meg, mint aki odakínálja. Hüvelykujjammal végigcirógattam a két duzzadó bimbót - ő meg nézte. Úgy éreztem, hogyha most azonnal nem hagyja félbe a laposfogó szorongatását, hogy inkább engem szorongasson helyette, hát tüstént szétperzsel a vágy. De meg se moccant, csak szeme a melleimen, és csak figyelt engem fokozódó érdeklődéssel.
Hátranyúlva kiakasztottam a szoknyám kapcsát, s a könnyű kelme puhán a bokámig hullt, ott álltam egy picike világoskék tangában, mely alól az ágyékomnál előkunkorodott a szőr. A melleimről elkapta a tekintetét, és már csak a kis kék tangát vizsgálta tovább. Nagyot nyelt, de nem mozdult továbbra se.

Akkor aztán már eleresztettem a melleimet, és a hasamon végigsimítva a bugyi gumijáig szaladtam, majd egy célirányos mozdulattal befuttattam a vékony kis anyag alá, közben meg arra a fiatalemberre gondoltam, aki a hegyen a szemem előtt juttatta magát az élvezethez. Izgató volt rágondolni. Tüstént megéreztem, hogy odabenn minden csupa nedvesség, és ez nem csak a nyári hőség párája. Már odafönn a platón is ilyen megkívánós hangulatban úsztam. Éreztem, hogy szinte tátogatta száját a halacska, annyira fölkészült már a következő eseményekre.
Ez a férfi azonban nem mozdult továbbra se, hanem csak dermedten figyelt engem, hogy mit művelek odabenn a bugyimban. Szerintem némi kis kevés simogatástól is viszonylag hamar elélveztem volna, de nem úgy tűnt, hogy ez a szerelő srác készült volna megadni ezt a kis könnyű simogatást nekem.
Ismét arra a pasira gondoltam, ott a tisztáson, elképzeltem magamnak, hogy behajol a combom közé. Ez a másik - aki ugyan itt térdepel előttem 2 lépésnyire - mégse mozdul, csak a saját kezemmel kell beérnem.

Miután láttam, hogy nem moccan továbbra se, csak mereven figyel engem, közelebb léptem hozzá, aztán még közelebb, egészen az arca elé toltam a bugyimat. Mélyet sóhajtott abból az illatból, ami megcsapta ebből a közelségből, a szemét is becsukta, úgy szimatolgatott tovább. Ennyi volt az összes mozdulata. Kicsit lehangolt, hogy csak ennyit tudtam kiváltani belőle.

Bizonyára az a másik fiatalember már értem kapott volna, és azt a szép duzzadt vesszőt már valami közelebbi ismerkedésbe hozta volna velem. Ahogy fölidéztem megint a révült arcát, meg a napsütötte testét, éreztem ismét, hogy hihetetlenül fölizgat még az emléke is, ahogy a szemem láttára játszott magával.

Mostmár annyira az arcához toltam magam, hogy gyakorlatilag az orrához ért az az átázott kis tanga. És akkor végre megmoccant. Előemelte a kezét, hogy a kis nadrág szegélyét megcsippentve félrehúzza. Amint elsodorta onnét, előbukkantak a lüktető szirmok, fénylőn és duzzadón, szabályosan tátogatott, ahogy kínálta magát.

Türelmetlenségemben hozzászorítottam az ajkaihoz, a kezemmel pedig a tarkójára fogtam, hogy stabilan tartsam a kapcsolatot.

Ahogy rácsókolt nekem, máris éreztem azt a forró remegtető vibrálást, ami végigszaladt a gerincemen. Az ágyékomból indult, a hátamon borzongott végig, a tarkómnál már egészen forró volt, szinte úgy éreztem, hogy megemeli a hajszálaimat is, annyira összerántotta a fejbőrömet. Megroggyant a térdem tőle, és megint az eszembe idéztem az erdei fiatalembert, hogy milyen lendületesen táncoltatta a bránerén a markát... Huuu... - ahogy fölidéztem, máris éreztem, hogy szétrobban bennem a gyönyör.
Ő meg csak tovább csókolta a szirmokat, a szájába fogta a teljes rángatózást, ajkaival rászorított, rettentő jól esett, ahogy gyöngéden megszívta. Két kezével fogta a farpofákat, és a teljes arcát az ágyékomba temette, ahogy eszegette a keményre feszült kis fodraimat. Eszméletlenül élveztem, ahogy csinálta.
Szavazz Te is!

Átlag: 6 pont (72 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#14 t.555 2017. 10. 10. kedd 05:00
Ok, nem lett rossz!
#13 feherkalman1 2017. 05. 8. hétfő 07:21
Egyszer jóóóóóó.
#12 zsomberos 2015. 04. 11. szombat 14:37
Ok lett
#11 feherfabia 2015. 04. 11. szombat 05:50
Elég közepes!
#10 feherkalman1 2014. 05. 13. kedd 16:02
Így van ez az elhanyagolt háziasszonyokkal. Szatírt kiáltanak ha meglátnak egy farkat, de utána megerőszakolják a szerelőt.
#9 papi 2014. 03. 10. hétfő 15:21
Egész jó
#8 A57L 2013. 11. 9. szombat 04:30
Nem rossz.
#7 tutajos46 2013. 07. 10. szerda 11:00
Szívesen átélném.
#6 tiborg 2007. 11. 17. szombat 00:31
Kepzelotehetsegedert 10
Apold es tagitsd !!
#5 igus 2004. 07. 21. szerda 14:34
Örültem, hogy tetszett a történetem. B-)

A többi sztorimat is olvastátok ?
#4 Salix 2004. 06. 16. szerda 11:48
Ilyenek velem miert nem tortennek? Nincs gondom a szexualis eletemmel, de azert en is szivesen talakoznek ilyen kiehezett, vadidegen nokkel, akik csak ugy minden figyelmeztetes nelkul ramvetnek magukat...
#3 san 2004. 03. 25. csütörtök 18:49
Mitnem adnék, ha egyszer én lennék a szerelő egy ilyen sztoriban...
#2 rose 2003. 11. 11. kedd 23:06
Mi van erre senki nem járt még?!? Tök tuti a történet!!! Remélem +történt a kedves mesélővel... :-)
#1 Törté-Net 2002. 01. 17. csütörtök 18:00
Mi a véleményed a történetről?