A+ A-

Ria

Már félig-meddig felnőttként megértettem, hogy Ria ezt a kellemes kis együttlétünket csak egy egyszeri alkalomnak tekinti és nem óhajt ebből rendszert csinálni. A "szakítás" már csak azért is ment könnyen, mert még a nyáron összejöttem egy rámenős lánnyal, akivel felfedeztük egymás testét és a szex minden kellemes fortélyát.

Ez a kapcsolat még a gimi végéig kitartott, de én egy másik város főiskolájára kerültem. És ahogy az ilyenkor lenni szokott én is megismerkedtem mással, de őt sem kellett félteni, megtalálta a következő nagy szerelmét. A főiskolán nem találtam olyan lányt, akit el tudtam volna képzelni magamnak egy életre, így inkább csak egy-két hónapra korlátoztam a kapcsolataimat...

Ezalatt Riának alaposan megváltozott az élete. Pista bátyám egy szerencsétlen baleset következtében meghalt, Andi a fővárosba került egyetemre és közben ott férjhez is ment. Ria eladta szép családi házukat és egy másfélszobás belvárosi lakásba költözött. A család először azt hitte, hogy nem tudja túltenni magát a veszteségen, hiszen még bőven negyven alatt volt és nem keresett magának társat. Nem is tudtunk senkiről, akivel közelebbi viszonyt folytatott volna. Ám ő megnyugtatott mindenkit, hogy semmi baja, csak éppen inkább a munkájára akar csak összpontosítani. (hát, egy iskola gazdasági vezetőjének lenni nem egy nagy kihívás...)

Nekem az iskola végeztével otthon sikerült egy jó állást szereznem, ami azzal is járt, hogy sokat voltam vidéken és külföldön is. Ez persze azt is jelentette, hogy nem volt időm nőkre, ami már néha igen kellemetlen volt számomra. A vidéki kiruccanások kis kalandjai csak a fizikai szükségleteimet elégítették ki.

Már jó egy éve dolgoztam, amikor a cégem kanadai központjában tölthettem több mint egy hónapot. Ez ugyan feledhetetlen élmény volt számomra, ám november végén tértem csak haza, így lemaradtam Ria (Mariann) névnapjáról. Mivel mindig is köszöntöttük egymást a nevesebb ünnepeken, úgy éreztem, hogy ha utólag is, de illik tiszteletem tenni a nénémnél. Péntek estére jelentkeztem be hozzá, hiszen az szélső nap és persze különben sem kell hazasietnem, nem vár engem otthon senki.

Nem vittem túlzásba az ajándékot, csak egy csokor virágot és egy kis parfümöt vittem. (Ez utóbbit még a vámmentes boltban vettem a reptéren.) Késő ősz lévén mire odaértem, már teljesen sötét volt és örültem, hogy a csúnya szeles időből fedett helyre kerülhetek. Ria már várt. Csinos volt és fiatalos. Egy bordó ruha volt rajta, szép karcsúsított fazon, ami jól kiemelte alakját. A ruha jól illett a hajához is, amit mostanában vörösre festetett. Szép volt. Érdekes módon nem az öt évvel ezelőtti reggelünk jutott eszembe, hanem egy főiskolás barátnőmre emlékeztetett.

- Szia. - törtem meg a csended.
- Szia, gyere be! Vesd le a kabátod! Ó, de gyönyörű csokor! Kellemes figyelmesség ez ilyenkor télvíz idején. - és a mosolya most felért egy forró csókkal. A parfümnek is nagyon örült, és szerencsére illett is Ria karakteréhez.
A finom vacsorát egy kis pezsgőzés követett, amitől még oldottabb lett a hangulatunk. Kifaggatott, hogy mint vagyok, hogy vagyok, mit csinálok, és persze, hogy milyen volt Kanada.
- Miért nem fogtál ott magadnak valami kislányt?! Vagy talán van már végre valakid?
Na ezek azok a kellemetlen kérdések, amire nehéz válaszolni.
- Kanadában nem volt nekem időm semmire. Ott csak dolgoztam, meg tanultam. Hidd el, nagyon hasznos volt számomra.
- Ne tereld el a szót! Miért nem keresel már magadnak egy párt. Benne vagy a korban, maholnap a huszonötöt is betöltöd.
- No, azért az még kicsit odébb van! - próbáltam leszerelni és erről a témáról elterelni a beszédünket. Elég baj volt nekem, hogy nem volt rá időm, akikkel meg összehozott a sors, nem tetszettek hosszú távra. Lehet, hogy bennem volt a hiba, de néha úgy éreztem, hogy már-már görcsösen keresem az "igazit".
- Jól van na! Mi a gondod, meséld el!
Aztán elmondtam, hogy nem gond ez, csak még keresek, keresgélek. De látszott, hogy ne igazán hiszi, amit mondok.
- Tudod Ria, nehéz ez így. Feleljek meg a munkahelyemen is, meg próbáljak időt szakítani udvarlásra is, ez nem megy. Ha összejövök egy lánnyal, akkor az általában nem akar belemenni abba, hogy majd akkor találkozunk, amikor éppen ráérek. Aki meg így is vállalta volna, az meg nekem nem tetszett. Nehéz ez így.

- Nekem sem könnyű. Csupa nő vesz körül az iskolában. A tanári karban is összesen két férfi van, ha őket még annak lehet mondani. Egyiknek három, a másiknak csak egy éve van a nyugdíjig. Szórakozóhelyre meg én nem megyek. A kolléganőim egyszer össze akartak ismertetni egy pasival, de az meg egy megrögzött vénlegény volt. Már én akartam ágyba cipelni, de azt mondta: "még korai!" Hát otthagytam ezt a féleszűt, inkább vettem egy vibrátort. Most azzal úgy-ahogy elvagyok.
Csak lestem, talán a pezsgő beszél belőle, de nem tudtam megszólalni. Nem is tehettem volna, mert egy rövid hatásszünet után folytatta.
- Nem csíptem be, ne félj! Csak azt akartam, hogy megérts, mert lenne egy kérésem hozzád.
- Persze, nyugodtan. Miben segíthetek? - ezek után el nem tudtam képzelni, hogy én hogy jövök a képbe.
- Emlékszel arra a nyári reggelünkre? - Ledöbbentem, persze, hogy emlékszem. Nem mondom, hogy azóta nem volt jobb, de az a reggel meghatározó emlék lett az életemben.
- Persze... igen?! - habogtam és vártam a folytatást.
- Akkor - azt hiszem - segítettem neked.
- Igen, többet, mint gondolnád.
- Most arra kérlek, hogy te segíts nekem... vagy rajtam, vagy mittudomén hogyis mondjam! - próbálta már Ria elvenni az élét a szavainak, de a lényeget kimondta.

Mit mondhattam rá?! Kívántam őt, újból megkívántam. És ez most nem csak a majdnem két hónapos "éhségemnek" tudható be. Ő még mindig egy csodálatos és kívánatos nő, illetve NŐ. Éreztem, azt várja, hogy én törjem meg a csendet.
- Hogy is érted ezt pontosan? - és tényleg nem tudtam, hogy hogyan is képzeli.
- Hát szeretkezz velem, te mamlasz! Kívánom már nagyon a férfitestet, és akárkit nem akarok az ágyamba vinni. Te is magányos vagy most, nem okozol ezzel senkinek sem csalódást. Nem csalsz meg senkit, ha velem lefekszel. Mit szólsz hozzá? - és olyan édesen nézett rám, hogy azt hittem, csak viccelt. De nem, mert megfogta a kezem és felállt.
- Gyere, nem nagy a kádam, de ketten talán elférünk benne. - nem volt mit tennem, és nem is akartam ellenkezni. Felálltam én is, és megindultunk a fürdő felé. Pár lépés után megállt és rám nézett, nagyon komoly lett hirtelen.
- Kívánsz te egyáltalán engem?! Mert ha nem akarod, akkor felejtsük el ezt az ostobaságomat!
- Persze, hogy kívánlak! - átöleltem, és megcsókoltam. Szinte rátapadtak azok a forró ajkai a számra. Nagyon kívánta már a testi kapcsolatot. Úgy tűnt, hogy legszívesebben belém bújna, vagy magába húzna, csak hogy egy testté lehessünk.

Ölelt, szorított, mint amikor valaki megkapta, amit régen vágyott. Úgy éreztem magam, mint aki kegyet gyakorol. Jó volt magamat odaadni neki. Én is csókoltam és kezeim szép lassan a derekára csúsztak. Mindkét kezével hátranyúlt és kibontotta magát az ölelésemből.
- Megengedem a vizet, vetkőzz le a szobában. Várlak a kádban.
Pár perc múlva, amikor beléptem a fürdőbe Ria már a tényleg a kádban várt, de csak a vállaitól felfele látszott ki a nagy habból.
- Gyere, ülj ide mögém!
Nem egészen volt igaza Riának, mert ez bizony egy szép nagy kád. Rendesen mögé tudtam ülni, és ahogy a lábaimat szétterpesztettem, még így is mindketten kényelmesen elfértünk. Éreztem a combommal és az ágyékommal a testét. Csodálatos volt. Ő gyengéden nekem támaszkodott és a kezeit a térdemre helyezte. Mindkét kezemmel a homlokához értem és finom, lassú mozdulattal megindultak a kezeim lefelé. A homlokánál kicsit köröztem, mintha masszíroznám, majd az arcát simogattam. Ő behunyt szemmel várta a folytatást, csak az ujjai mozogtak egy kicsit a térdkalácsomon. Kezeim a melleihez lecsúsztak már, mikor egy hangos sóhaj tört fel Ria ajkaiból. Határozott, íves mozdulatokkal kezdtem el melleit simogatni, ami meg is hozta az eredményét. Egyre határozottabban szorította a térdemet, majd egy erős markolás után zihálni kezdett és elernyedt. Finoman cirógattam a melleit és a pocakját egészen le a pinusáig, néha bele-bele futva a bársonyos szőrbe.
- Na, ez az orgazmus, már régen érett. - szólalt meg, amikor már magához tért.
- Kellemes volt, köszönöm! De most szállj ki és várj meg a hálószobában. Egy kis meglepetést készítek neked. - és a fejét kissé hátrahajtotta, hogy egy puszit adjon a nyakamra.

A hálószobában egy nagy franciaágy volt, ami szépen be volt vetve, így én meztelen testtel bebújtam és izgatottan vártam a meglepetésemet.
Már éppen kezdtem volna elunni magam, amikor Ria megjelent az ajtóban, egy nagy törölközőbe becsavarva.
- Meglepetééés! - mosolygott és lekapcsolta a villanyt. Hallottam, ahogy a törölköző a földre esik, de a hirtelen sötétségben nem láttam semmit, csak Ria körvonalát a másik szobából átszűrődő fényben. Gyönyörű alakja volt. A csípője egy kissé, de láthatóan szélesebb volt a vállánál, és ez egy határozott nőiességet kölcsönzött neki. Ahogy közel ért hozzám, éreztem a tőlem kapott parfüm illatát. De nem ez volt a meglepetés.
Befeküdt mellém az ágyba, szorosan hozzám bújt, egyik lábát átfonta a lábamon, hogy vénuszdombja hozzámérjen.
- Na, milyen? - búgta selymes hangján, majd nyelvével finoman körbefutotta a fülemet. Nem lehetett nem észrevenni a frissen borotvált pinusát. Az ilyenre mondják, hogy selymes, mint a baba bőre.
- Nagyon finom vagy. Honnan tudtad, hogy szeretem az ilyent?
- Minden férfi szereti. Legalább is úgy gondolom. - de már kacagott is.
- Csókolj meg! - de nem várt választ, mert már újból vad csókolózásba kezdtünk.

Most már kissé higgadtabb és szenvedélyesebb volt a csókunk. Kibontottam magamat az ajkaiból és az állát, majd a nyakát kezdtem finom mozdulatokkal csókolgatni. Igyekeztem alig hozzáérni, hogy ezzel is fokozzam az izgalmát. Már az első érintéseim után elengedett és megadóan ellazult. Azt tehettem vele, amit csak akartam. Az igazat megvallva én már nagyon fel voltam ajzva, hiszem már vagy fél órája izgalmi állapotban tart ez a nőstényördög. De most ki akartam tenni magamért. Ezért nem kapkodtam el, hanem lassan és módszeresen csókoltam és simogattam végig a testét. A mellei már nagyon kemények voltak, a mellbimbói olyan feszesen álltak, hogy szinte a nyelvemmel sem tudtam megmozdítani őket. Ezzel a játékommal csak azt értem el, hogy Ria finoman elkezdte a fejemet lefelé nyomni, mintegy értésemre adva, hogy ő mit is szeretne. A köldöke mentén még azért erőtlen harapásokkal izgattam tovább, de nem akartam halogatni a következő orgazmusát. Először csak az államat érintettem hozzá vénuszdombjához, aztán a nyelvemet kinyújtva elkezdtem azt lejjebb csúsztatni úgy, hogy a nyelvem teljes felülete érintkezzen lecsupaszított bőrével. Ria már türelmetlen volt, mert széthúzta ajkait, hogy előtűnjön a csiklója. A kis forró pöcök pedig csak arra várt, hogy találkozzon a nyelvemmel.

Már az első érintésre is megrándult Ria teste, de ez még csak a gyönyör első lépése volt. A számba vettem egyetlen finom szívó mozdulattal és az ajkaim közt morzsolgattam. A kezeim a combjai külső felét simogatták, ami még tovább fokozta az örömérzését. Az ajkaim és a nyelvem igen hamar eljuttatták Riát a következő orgazmusához, olyannyira hamar, hogy ez engem is meglepett. Ahogy elkezdte szaporábban venni a levegőt, és éreztem, hogy mindjárt kitör belőle a vulkán, gondoltam egyet, és a nagyujjamat benyomtam a már teljesen nedves és kitágult pinájába. Leírhatatlan volt a gyönyöre. Meg sem próbálta visszafogni magát úgy sikoltozott és dobálta magát. Úgy döntöttem, teljessé teszem a gyönyörét és lehelet finoman hozzáértem a csiklójához. Felsikított, majd elájult. Pár másodperc múlva újra a szapora légzését hallhattam, de ekkor inkább már hagytam had pihenjen, és csak a hasát és a melleit simogattam. Legalább két perc is eltelt mire kissé magához tért.
- Húúú, mit tettél velem?! Minden porcikám bizsereg. Ilyent nem is tudom, mikor éreztem utoljára... Feküdj mellém, had pihenjek kicsit. - cirógató szavak voltak ezek nekem. Annyira beleéltem magam a teljesítményembe, hogy nem is gondoltam akkor magamra. Újabb jó pár perc elteltével szólalt csak meg Ria.
- Idáig kettő-nullra vezetsz, - mondta mosolyogva - ideje törlesztenem. Mit szeretnél? Mert ezzel a hőstetteddel, amit velem és értem műveltél, azt kívánsz tőlem, amit csak akarsz.

Pátoszosra és ezáltal humorosra vette a figurát, de amit mondott azt komolyan gondolta. Ilyen esetekben mindig ugyanazt mondom:
- Azt teszel velem, amit akarsz. - és ezzel rábíztam magam. Tudtam, hogy dolgozik benne a megfelelési szándék, nem akar kevesebbet adni, mint amit kapott...
Szavazz Te is!

Átlag: 6.73 pont (30 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#4 zsuzsika 2016. 10. 21. péntek 10:01
Ez nagyon jó volt.
#3 feherkalman1 2016. 10. 1. szombat 10:49
Jó egy ilyen rokon a családban.
#2 papi 2016. 02. 19. péntek 13:10
Nagyon tetszett.
#1 Törté-Net 2004. 12. 3. péntek 18:00
Mi a véleményed a történetről?