Igen!

Szavazás átlaga: 7.75 pont (24 szavazat)
Megjelenés: 2004. június 25.
Hossz: 21 959 karakter
Elolvasva: 2 285 alkalommal
Amikor Éva befordult az utcába, és meglátta a felfordulást, maradék türelme is szertefoszlott. Jobb oldalon, épp ahol ők is laktak, a hepehupás aszfaltcsík mellett friss földhányás húzódott, egyenetlen, rút hátával elcsúfítva az utcára kifutó udvarok sima zöldjét, és elzárva a házakhoz vezető bejáratot.
– Anyúúúú! – húzta a szót hátul magas hangján Lili. – Viki nem ad nekem a rágójábóóól.
– Te is kaptál. Csak te lenyelted, te kis hülye – vágott vissza a nővére.
– Nem iiis! Nem iiis! Hazucc! Hazucc! – ellenkezett a kicsi, a testvére hajába markolt – feltehetően, Éva nem látta, mert az utat figyelte maga előtt –, és tépni kezdte. Mindkét gyerek visított, és a gyerekülés karfája tompán pufogott, ahogy vadul gyepálták egymást.
Éva az út szélére kormányozta a kocsit, kiszabadította magát az övből, és akár egy fúria, pördült hátra.
– Elég legyen! Most aztán elég legyen! Fogjátok be – ordította, mert hasogatott a feje, fáradt volt és éhes, a nejlonharisnya alatt pedig még a kislábujja is izzadt.
A két kis szöszke megszeppenten pislogott az anyjára. Éva szende kontyba fogott haja a napi munkától és az iménti hirtelen mozdulattól kibomlott, hosszú, csapzott tincsek lógtak kipirosodott arcába, szeme villogott, szája a méregtől keskeny csíkká torzult. Hasonlóan festett a kemence melegétől felhevült boszorka, mielőtt nekilátott felfalni Jancsit.

Az idegnyugtató csöndben Éva visszafordult a volánhoz, és újra elindult.
– Légy szi'! Add nekem a felét! – hallotta a pusmogást hátulról.
– A felének a felét. Te vagy a kicsi.
– Jó. Aszt – nyugodott bele Lili a vereségbe, és hamarosan a rágó papírjának zörgése jelezte, megtörtént az osztozkodás.
Éva alig figyelt a lányokra a hátsó ülésen, mert megfelelő parkolóhelyet kereset, ahol éjszakára hagyhatja az autót, ha már a garázsba nem tud beállni vele. Amikor csöndben maradtak, a gyerekei leginkább azt csináltak, amit akartak.
A lányok a boldog csámcsogásból a hátsó ajtó nyitására eszméltek.
– Kiszállás – mondta az anyjuk valamivel nyugodtabban, mert a szabad levegőn kevésbé izzadt, mint a kis kocsiban, amiből a légkondicionálót, az elektromos ablakemelőt, a központi zárat és minden egyebet kispóroltak, hogy alatta maradjon az ijesztő kétmilliónak, és leszorulva a szerény és megnyugtatóan hangzó egymillió kilencszázezer szintjére.
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 10 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft */5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft */7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft */14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
A szavazáshoz VIP-tagsági szükséges!
Szavazás átlaga: 7.75 pont (24 szavazat)
Rakd a kedvenceid közé!
Oszd meg másokkal is! Facebook Twitter

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
én55
2021. szeptember 21. 10:00
#8
Nagyon jó.
1
Andreas6
2020. október 29. 11:26
#7
Így kell írni! Kedves Piros Pille, fantasztikus vagy!
1
z
zoltan611230
2019. július 27. 03:40
#6
Jó írás.
1
a
A57L
2018. október 11. 04:02
#5
Kellemesen csalódtam,mert jó írás és tetszett is.
1
amurka
2007. augusztus 26. 17:16
#4
tetszett
1
Ildica
2004. június 26. 07:48
#3
Csak egy megjegyzés,nem kekeckedés képpen.Ha a gyerekek tovább alszanak,akkor nem az uzsonnáról,hanem a tízórairól maradnak le.
1
Bazalt
2004. június 25. 18:04
#2
Remek ! Gratulálok !
1
T
Törté-Net
2004. június 25. 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1