A+ A-

Emlék

Nem akartam őt többé látni , legalábbis akkoriban azzal áltattam magam. Haragudtam rá, megsértett, megalázott. Megcsalt, és mégcsak nem is tagadta. Jobban szerettem volna, ha tiltakozik, mellébeszél, de nem, csak nézett rám és nem szólt semmit, majd fogta magát és elment, ott hagyott egyedül. Ültem a szobában és bámultam magam elé, tudtam, hogy nem fogok vele többet találkozni, és ez volt az, ami leginkább fájt.
Nem is találkoztunk, én kerültem azokat a helyeket, ahová ő járt, ő pedig került engem. A közös barátaink sem beszéltek róla, tudták, nekem jobb így. Még a nevét sem akartam hallani. De a sors ugye kiszámíthatatlan, újra találkoztunk, pedig azt szerettem volna legkevésbé. Már kezdtem kiheverni "elvesztését", mikor bekopogtam azon a bizonyos ajtón, és legnagyobb megdöbbenésemre ő volt az, aki szélesre tárta előttem az ajtót.
Hirtelen meg sem tudtam szólalni, éreztem, hogy egyre idegesebb leszek, a gyomrom összeszorult. De ő sem látszott nyugodtabbnak.
Végül ő volt az, aki megszólalt.
- Engem keresel ? - kérdezte.
Már a hangjától bizseregni kezdtem. Rég nem hallottam mély, érzéki hangját.
- Nem, nem téged kereslek, hanem..., megmondtam a kívánt nevet, bár személyesen vele sem találkoztam még.
- Nincs itt. Csak egy óra múlva. Megvárod?
- Igen, azt hiszem muszáj lesz. - mondtam hirtelen.
Erre szokták mondani, hogy nem tudja kezelni az adott szituációt. Hát én bizony nem tudtam. Pedig elég határozott ember hírében állok, de akkor cserben hagyott az a nagy határozottság.
Leültetett, hozott egy kávét, és megpróbált velem beszélgetni, de én csak az órámat néztem, pedig még csak tíz perc telt el.
- Nem zavarlak, ha nem akarod. Látom nem szívesen beszélgetsz velem, nem akarlak kellemetlen helyzetbe hozni. - mondta hidegen, sértődötten.
- Nem, szeretnék veled beszélgetni, de ne úgy, mint két idegen.
- Miért nem hívtál fel egyszer sem? - bukott ki belőlem az a kérdés, ami már hónapok óta ott volt velem minden nap. Ennyire nem jelentettem semmit ? Ennyi volt neked majdnem két év ?
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 4.5 pont (8 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#4 papi 2014. 05. 18. vasárnap 16:31
Elmegy
#3 v-ir-a 2013. 04. 15. hétfő 22:24
egyetértek az előttem szólóval...
#2 Ildica 2004. 06. 16. szerda 10:33
Hmm...rövid,és kidolgozatlan...pedig nem lenne rossz.
#1 Törté-Net 2004. 06. 13. vasárnap 00:00
Mi a véleményed a történetről?