A meccs 1. rész - Az első gólok

Szavazás átlaga: 5.25 pont (24 szavazat)
Megjelenés: 2004. június 3.
Hossz: 16 149 karakter
Elolvasva: 1 515 alkalommal
Megállt a vonat. Felnéztem a tankönyvből, hogy merre járunk, de persze alig haladtunk még csak 30 kilométert. Aztán rápillantottam az oldalra: 37. Már ennyit elolvastam, de fogalmam sem volt, hogy miről szól a könyv, de talán a címét sem tudtam volna megmondani. Becsuktam és félretettem. Soha nem tudtam utazás közben tanulni, mint ahogy aludni sem. De – ahogy mondani szokták – a remény hal meg utoljára, így mindig megpróbáltam.

Az ablakon vakítóan sütött be a délutáni nap, éppen rám, így megvolt az ürügyem arra, hogy anélkül vegyem fel a napszemüvegemet, hogy majomkodásnak tűnjön. Szeretek elrejtőzni a sötét lencsék mögé. Olyan érzés, mint kiskoromban, amikor azt hittem, hogy ha eltakarom a szememet, akkor engem sem látnak. Kényelmesen elhelyezkedtem a fülkében, hátamat az üvegnek döntve, a lábamat pedig félig felraktam a designos MÁV-zöld ülésre, bekapcsoltam a CD-játszót, és kizártam magam körül a világot.

A kabinban rajtam kívül csak egy fiú ült. Nagyon magas, tenyeres-talpas srác volt és Márait olvasott. Őt néztem, persze csak titokban, úgy fordítva a fejemet, hogy még véletlenül se hihesse azt, hogy bámulom. Nem akartam megzavarni, csak lefényképezni az agyammal. Nem tudom, miért tetszett meg. Talán, mert annyira illett a kölyök képének és a nagy testének a kontrasztja a hangulatomhoz, talán, mert csak szép volt a délután, és ehhez a naphoz ő is hozzátartozott. Eszembe jutott, hogy jó volna vele beszélgetni, de ahogy én a zenébe, ő a könyvbe rejtőzött. Hangulatos pillanat volt.

– Új felszálóóóóóó! – visított egy éles hang mögöttem, és egy pillanattal később egy kék zubbonyba tuszkolt hatalmas has villant elém. Akkorát ugrottam, hogy a srác is felkapta a fejét, és elmosolyodott. Kénytelen-kelletlen előkotortam a jegyemet, de a kalauz olyan szigorral nézett rám, hogy megilletődöttségemben kérés nélkül átadtam a diákomat is. Máskor direkt nem veszem magamnak a fáradtságot, hanem megvárom, hogy felszólítson a kedvezményre jogosító okmány bemutatására, és akkor én élvezettel húzom hosszú pillanatokig a kényes-feszült várakozást, hogy megbüntethet. Aztán amikor már készíti elő a csekkfüzetet, és morális szónoklat tartására nyitná a száját, akkor mosollyal előkapom az igazolványt.
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 8 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft */5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft */7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft */14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
A szavazáshoz VIP-tagsági szükséges!
Szavazás átlaga: 5.25 pont (24 szavazat)
Rakd a kedvenceid közé!
Oszd meg másokkal is! Facebook Twitter

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
én55
2021. szeptember 16. 13:34
#9
Nem ide való.
1
z
zoltan611230
2019. július 23. 09:12
#7
Kezdetben jó.
1
f
feherfabia
2016. június 4. 07:03
#6
közepes!
1
a
A57L
2014. május 16. 06:36
#5
Egynek elmegy.
1
p
papi
2013. július 3. 20:10
#4
Nem nagy durranás
1
genius33
2013. január 30. 07:58
#3
Nem rossz szerintem 🙂
1
megan
2004. június 3. 20:04
#2
Történetnek jó, de nem torte-netnek....
1
T
Törté-Net
2004. június 3. 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1