A+ A-

Szülinapi ajándék

Tárgyalás. Elememben érzem magam, nem gondolok semmire, csak arra, hogy közös nevezőre jussak az ügyféllel. Éppen búcsúzunk, mikor megrezzen a telefonom: sms-t kaptam. Mikor meglátom, hogy Ő küldte, összeugrik a gyomrom, az örömtől. Mégsem felejtette el, hogy jeles nap ez a mai. "Ha van időd, hívj fel." Szűkszavú üzenet, rossz érzésem támad. Visszamegyek a helyemre, Őt tárcsázom, már fejből tudom a számát.
- Szia, én vagyok, mondd.
- Rossz a kedved, menj haza.
- Ezt akartad mondani? - lepődöm meg. Valóban rossz a kedvem, s már én is gondolkodtam rajta, hogy hazamenjek. Ami nem megy, azt ne erőltessük, alapon.
- Menj haza, délután felhívlak, beszélnünk kell.
- Most nem jó?
- Nem. Nekem is dolgom van, Te meg nem vagy olyan hangulatban. Ha lazítasz kicsit, jobb lesz.
- Jó, hívj fel délután. Szia - teszem le a kagylót. Könnycsepp születik szememben, de dühösen kitörlöm őket. Nagy lány vagy már kislány, korholom magam, túljutsz rajta is. Odamegyek a főnökömhöz, nem is kell szólnom, csak rám néz. Gábor bólint, szó nélkül hazaenged. Óráknak tűnik az a 20 perc, míg hazaérek.

Első dolgom, hogy beüljek egy kád forró vízbe, s érezzem áldott lazító hatását. Fürdőolajat öntök bele, gyertyát gyújtok, s Vangelist teszek fel. Kényeztetem a testem, ha már ennyi évet kibírt velem. Éppen magam köré tekerem fürdőlepedőmet, mikor megcsörren a telefonom. Ő az.
- Gyere, nyiss ajtót. Leroskadok a kád szélére, úgy érzem, rosszul hallok:
- Itt vagy?
- A ház előtt, beengedsz? Ajtót nyitok, meglátom Őt, némán beengedem. Nem tudom, mit kell mondani, elvarázsol a közelsége. Ő sem szól. Csak átölel, simogat s mélyen beszívja illatom. Átölelem, görcsösen kapaszkodom belé, nem akarom többé elengedni. A szobába hátrálunk, az ágyra dönt.
- Feszült vagy még, ugye? Bólintok. Nagy tenyere gyengéden siklik a hátamon, a hasamra fordulok, s átengedem magam a dögönyözésnek. Kéjesen sóhajtok, olyan jól esik, amit csinál.

Ujjai átdolgozzák az izmaim, lehunyom a szemem, élvezem érintését. Közben halkan beszél hozzám, duruzsol fülemben vibráló hangja.
- Ellazultál? - hajol fülemhez egy idő után. Igent mormogok, mire fülembe nyal. Mintha áramütés érne, vonaglok meg alatta. Meg akarok fordulni, de nem enged. Várj még - suttogja. Testem megfeszül várom a beígért folytatást. Ne mozdul j- kéri. Megnyikordul az ágy, ahogy felkel róla. Hallom neszezését, majd egy halk pukkanást. Elmosolyodom, hát mégsem felejtette el. Visszajön a szobába, meghajlik az ágy a súlya alatt. Ahogy fölém hajol, megérzem melegét, egyidejűleg nyugszom meg, s feszíti vágy a testem. Várom, hogy folytassa a masszírozást, s azt is, hogy adjon egy pohár pezsgőt. Aztán felsikoltok: valami hideget érzek végigfolyni a gerincemen, majd rögtön megérzem a kedves száját és nyelvét, ahogy követi a pezsgő útját a bőrömön. Felnyögök, gerincem ívbe hajlik, de visszanyom az ágyra. Egész addig öntözi a finom itallal a hátam, amíg már csak nyöszörögni tudok, nincs erőm ellenállni.

Lejjebb csúszik, a fenekemet nyalogatja, ökölbe szorítom kezem, rázkódom a kéjtől. Combjaim kitárom, hogy ott, azokat az érzékeny részeket se hagyja ki, s eszébe sincs. Valahonnan messziről hallom zihálásunkat. Szeretnék megfordulni, hogy magamhoz húzzam, de nincs erőm, és félek is; elcsitul a tűz a testemben. A két combom közé nyal, elérve puncimat, megvonaglok alatta, s ő nem hagyja abba. Kicsit széthúzza a fenekem egész az ánuszomig izgat. Alig bírok már magammal, de még mindig nem kéri, hogy megforduljak. Most a combomra önt a gyöngyöző italból, ami lefolyik a bőrömön. Lassú folyása olyan, mint harmatfinom nyelvek érintése. Lenyalja combom belső feléről a pezsgőt, kezével tovább simogatja fenekem. Aztán egyre lejjebb és lejjebb ér, először a térdhajlatomról szürcsöli fel az isteni lét, majd mikor kezébe veszi a bokám, összeszedem magam, és megfordulok. Látom őt, s mégsem, csak érzem, de azt minden idegszálammal. Próbálom kirántani a lábam a kezéből, de nem engedi, a szájához emeli, s egyenként szopogatni kezdi a lábujjaimat. Vonaglok, akár egy kígyó, de nem könyörül. Az orgazmus közelében járok, már csak ettől.

A combjaim közé térdel, s leönti a mellkasomat is, majd rábukik, a mellemre és onnan issza fel a pezsgőt. Érzékeim pattanásig feszülnek, minden egyes nyelvcsapása roham érzékeny bőröm ellen. Egyre lejjebb és lejjebb nyalogat, a köldökömmel játszik, belecsókol, finoman beleharap a hasamba, megvonaglok. Nyalogatni kezdi a csupasz vénuszdombomat. Fel nem foghatom azt a mennyi érzést, mely elönt, mintha ki akarna szakadni a szívem, az ölem és a hasam is. Hirtelen abbahagyja és felvesz valamit az ágyról. Fehér, műanyag gyöngysor, olyan 3-4cm-es szemekkel. Először értetlenül nézek, majd rájövök: a minap meséltem róla, hogy egy barátnőm, lelkesen áradozott az ékszer igen élvezetes használatáról. A Kedvesre nézek, arcán kaján mosoly.
- Hmm, örülök, hogy jó a memóriád... - somolygok - Megnézhetem? -ülök fel kíváncsian, de a háta mögé rejti a kincset.
- Nem - rázza a fejét és csak nevet, megpróbálom elvenni tőle. Persze, hiába erőlködöm, de azért jó móka, test a testhez, s egy-egy pikánsabb mozdulat csak növeli a már eddig is égígérő vágyakat. Birkózunk egy kicsit, nevetve, össze-összecsókolódzva, míg nem ismét a lábam közé nem keveredik.

Szétfeszíti combjaimat, és kényelembe helyezkedik Oldalra nyúlok, párnát teszek a fejem alá, hogy nézhessem, mit csinál. Tetszik neki, hogy szeretném közben nézni. Míg kezével simogat, végig arcomra függeszti tekintetét. Mutatóujja szétálló szeméremajkaim közé csúszik és simogatni kezd. Megfeszülök, mélyet sóhajtotok. Ekkor a gyöngysor következik, s amit megtett az ujjával, azt az utat szánja az ékszernek is. A hűvösnek érzett gyöngyök hamar átforrósodnak, megcsillan rajtuk izgalmam nedve is. Egyenként tologatja hüvelyembe a piciny gömböket, nem is lehet leírni az érzést, ahogy szinte bugyog fel bennem a gyönyör útjuk nyomán. Kicsit kihúzza, majd vissza be.
- Jézusom, ez... - elakad a szavam és a lélegzetem is, mikor nyelve is csatlakozik a gyöngysorhoz. Miközben az ékszert ki-be tologatja a hüvelyemben, nyelve rásimul a csiklómra, és a hüvelyem feletti érzékeny részre is. Megtámaszkodom a könyökömön, mert látni szeretném a kedvest, mikor elélvezek. Az, hogy látom, mit csinál, még jobban felizgat, és amit a nyelvével és azzal a gyöngysorral művel...

Hatalmas örvény indul ki ölemből, mind jobban remegek, zihálok és nyögök, ahogy elönt a gyönyör. S abban a pillanatban, mikor rám szakad a tűzijáték, kezdi el kihúzni belőlem nagyon lassan a gyöngyöket, s én szemenként pulzálom ki azokat magamból. Olyan hosszú az orgazmusom, mint a lánc, s mindaddig tart, míg az utolsó kis gyöngy ki nem húzódik belőlem. Ekkor veszem csak észre, hogy végig csukva volt a szemem. Felnézek, meglátom, ahogy a Kedves engem néz.
- Remélem sikerült a születésnapi meglepetésem! - vékony ajkai mosolyra húzódnak, és csillog a szeme az örömtől, hogy élveztem az ajándékát.
- Mi az hogy! -nyújtózom lustán, és közben mormogok, mint egy elégedett macska, aztán feltérdelek. Ő elém ül, nem minden hátsó szándék nélkül. Már meztelen, Istenem, nem is tudom, mikor szabadult meg a ruháitól. Gyönyörűnek látom, Őt. Érzem a testéből áramló sóvárgást, hogy megkapjon, hogy belém hatolva elélvezzen. Férfiasságára siklik a tekintetem, megsimogatom pillantásommal. Közelebb húzódom, meg is érintem.

Sóhaj a válasz. Kezembe fogom a péniszét, és a vénuszdombomhoz vezetem. Könnyedén siklik szeméremajkaim között a gyönyörnedveimtől. Kicsit megszorítom a tövét, és nagyobb terpeszbe helyezkedem. Megérzem derekamon a kezét, szemébe nézek, hozzá hajolok, és megcsókolom. Bármennyire is szelíd lennék, ő túlságosan felajzott, mert az ajkamba harap, megmarkol, magához ránt, és egy hirtelen mozdulattal belém csúszik. Vége a játéknak. Olyannyira izgatott, hogy nem figyel rám, de nem is bánom. Csak csókolom, még gyorsabb mozgásra ösztökélem, és épphogy utolérem őt a csúcshoz közelítve. Éppen elélvez, mikor rajtam is újra átömlik a gyönyör. Szorosan magához von, nem enged el, hangosan veszi a levegőt és még jobban hozzám tapad.
- Szeretlek - suttogja végül oly halkan, hogy alig hiszem el, hogy kimondta. Majdnem sírok. Hiszen nekem ez az igazi születésnapi ajándék.
Szavazz Te is!

Átlag: 6.38 pont (13 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#3 feherfabia 2016. 05. 31. kedd 07:05
Egèsz jò!
#2 papi 2013. 12. 9. hétfő 13:31
Nem rossz
#1 Törté-Net 2004. 05. 17. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?